Ha nem változtatunk jelentősen a burgonyatermesztéssel kapcsolatos hozzáállásunkon, megszűnhet a hazai vetőburgonya termesztése, és tovább csökkenhet az étkezési burgonya termőterülete hazánkban. A VII. Kiskunhalasi Burgonya Napok rendezvényen hangzott el ez a vészjósló jövőkép, de szerencsére az ágazat megmentésére is tettek javaslatot az előadók.
Tizede a korábbinak
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt a vetőburgonya-területünk elérte az 1 500 ha-t (korábban még ennél is jelentősebb volt), mára azonban ennek csak a tizedén, alig 150 ha-on történik hazai vetőburgonya-szaporítás. Az étkezésiburgonya-termőterület is a korabeli 30–35 ezer ha-ról15 ezer ha-ra csökkent, ezért a hiányzó termésmennyiséget importból kell pótolni – összegezte az ágazat területvesztését előadásában Prof. Dr. Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomás vezetője.
Dr. Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomás vezetője
Nem éri meg termelni?
A burgonya – az étkezési és vetőburgonya is – az egyik legköltségigényesebb ágazat, egyrészt mert speciális, drága gépek kellenek a termesztéséhez, illetve a szaporítóanyag is drága, ugyanis a hektáronként 1,2–1,5 M Ft-os termelési költség felét a fémzárolt vetőburgonya ára teszi ki. Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője (a rendezvény szervezője) tapasztalata szerint a termelők a magas költségű vetőgumókon próbálnak spórolni. Ennek jegyében két-három évig is visszavetik a saját termésüket szaporítóanyagként (a visszaültetésre egyébként nem alkalmas fajtákból), ám ezzel a termésátlag 20, majd 40%-os csökkenését érik el, vagy a vetőgumókat felezik, harmadolják, és a késsel fertőzik meg az állományukat, ami azonnali leromláshoz vezethet.
Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop ügyvezetője
Óriási fajtakínálat
Az unió nagy piacán vagyunk mi, magyarok is, így közel 1 700 fajta közül választhatnak a termelők, amelyből 18 hazai nemesítésű. Sok új fajta van, amelynek a termesztéstechnológiáját előbb meg kell tanulniuk a termelőknek, hogy megfelelő minőségben és eredményesen tudják előállítani a terményüket. Ehhez jön még a konzervatív hazai piac, ugyanis a piros héjú, ovális fajták iránt jelentkezik még mindig nagy igény, a sárgahéjú változatokat nem akarja kipróbálni a fogyasztók többsége – nyilatkozta lapunknak Proksza Péter, a Bács Gazda-Coop Kft. szaktanácsadója.
Mi lehet a megoldás?
A halasi fajtabemutatón a külföldi burgonyafajták voltak többségben. A francia, holland termények mellett az IPM nemesítőház is bemutatta új fajtáit. Az ír multinacionális cég a vetőburgonyáit egyre több országban termelteti, és már nemcsak az Európai Unió tagállamaiba, hanem Afrikába és Amerikába is exportálják. A magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt az ilyen nagy, tőkeerős cégekkel, pedig a hazai fajták termesztése előnyt jelenthetne a termelők számára. Megoldás lehet az önköltség csökkentésére, ha olyan fajtákat használnak, amelyek akár 3-4 éven át is alkalmasak visszaültetésre – javasolta Prof. Dr. Polgár Zsolt. A MATE Burgonyakutató Állomás vezetője szerint erre azonban egyelőre csak a hazai előállítású, magyar nemesítésű keszthelyi fajtákat lehet eredményesen használni.
Burgonyafajták bemutatója Kiskunhalason 2021.
Mivel a vetőburgonya kilónkénti ára már meghaladja a 250–300 Ft-ot, és ennek a beszerzése okozza a legnagyobb gondot a termelőknek, Szabó Lajos szerint a burgonyaágazatnak hathatós állami segítségre van szüksége, hogy ne következhessen be további termőterület-csökkenés, hiszen a legfrissebb hivatalos adatok már csak 7 200 ha-os területet mutatnak. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a környező országokban jelentős támogatást kapnak a burgonyát termelők, ezért a magyar gazdáknak is segítség kellene (pl. a fémzárolt vetőburgonya megvásárlásban), hogy ebben a versenyben talpon tudjanak maradni.
Kristóf Imre
