Agrárgazdasági elemzések

Az év végéhez közeledve némi konszolidáció kezd kibontakozni a gabonapiacokon: az árak mintha stabilizálódnának a rekordmagas szintek alatti sávokban. Kérdéses azonban, hogy láthatunk-e újabb „tűzijátékot” az év utolsó napjaiban, vagy akár januárban, esetleg egy kiegyensúlyozottabb periódus következik.

Kukorica

Nincs érdemi változás a világ kukoricakereslet-kínálati viszonyaiban. Látszólag, a magas áraknak ellentmondva, a globális termés és felhasználás arányának eredőjeként kalkulált záró-, avagy fordulókészlet mennyisége az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) gyakran hivatkozott havi jelentése szerint továbbra is nőni fog a 2021/2022-es gazdasági év végére.

A felhasználás várható alakulását a világgazdasági konjunktúra mértéke erősen befolyásolja, hiszen a bioetanolon, illetve takarmányon keresztül az energia- és az élelmiszerpiacok alakulása a kukoricaárakra is hatással van. A koronavírus omikron variánsának megjelenése szintén egy újabb bizonytalansági faktor, így jelenleg nehezen megjósolható, hogy milyen változást okozhat a piacokon az újabb változat esetleges elterjedése.

Európában és itthon is nőtt a kukorica- és búzavetőmag-termőterület

A Nébih kimutatásai szerint a hazai vetőmag-szaporító terület tavaly csaknem elérte a 121 ezer hektárt. Ez 4 százalékos növekedés a korábbi évhez mérten – és magasabb, mint az európai átlag. Az Európai Unióban ugyanis 2020-ban szűk 2,2 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 3 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A legnagyobb vetőmagszaporítók hagyományosan a franciák (362 E ha), az olaszok (majdnem 200 E ha) és a németek (196 E ha). A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország pozíciója kissé romlik: míg 2019-ben az európai rangsor 7., tavaly a 8. helyét foglaltuk el, és 100-ról 81 ezer tonnára csökkent az exportunk is – összegezte az Agrár-közgazdasági Kutatóintézet novemberi jelentése. A legnagyobb szaporítóterülettel Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezett 2020-ban, és összesen 374,4 ezer tonna vetőmag fémzárolására került sor, ami 12,5 százalékos emelkedés 2019-hez képest. Az pedig a hatékonyság és a termesztéstechnológia, illetve a fajta és a fajtaválasztás eredményességét jelzi, hogy az előállított mennyiség nagyobb mértékben nőtt, mint a szaporítóterület.

Az EU kukoricapiaca viszonylag csendes. Miután a tavalyi termésnél nagyobb mennyiség került a raktárakba, decemberre a vevői aktivitás mind az olasz, mind a holland kikötőkben visszafogottá vált. A betakarítás Magyarországon befejeződött. Végleges termésadatokat a KSH várhatóan januárban publikál, a legutóbbi betakarítási jelentés alapján kalkulálható termésmennyiség 6,2-6,3 millió tonna körül alakulhat, 6 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett. 2012 óta ez a legalacsonyabb betakarított mennyiség. Felhasználási oldalról azonban hiányról nem beszélhetünk: a megtermett kukorica mennyisége – figyelembe véve a vélhetően jelentős mennyiségű importot – akár 1,9 millió tonna exportra is lehetőséget biztosít.

Közeledve az ünnepekhez a belföldi kukoricapiac gyakorlatilag megállt, sem az eladók, sem a vevők nem mutatnak érdemi aktivitást. Az utolsó árindikációk még mindig a párizsi árutőzsde (MATIF) jegyzései felett történtek, továbbá piaci aktivitásukból következően a feldolgozók jól fedezettek, így egyelőre bizonytalan, mikor és milyen árszinten indulhat meg ismét az érdemi kereskedés.

Búza

A búzaárak november második felét követően – kisebb nagyobb hullámzásoktól eltekintve – lefelé mozogtak mind az amerikai, mind az európai tőzsdéken. Olyannyira, hogy december közepére az áresés mértéke meghaladta a 12%-ot. Ez is mutatja a piacok kiszámíthatatlanságát, hiszen november elején még minden elemzői várakozás az áremelkedés irányába mutatott. Alapvetően az előző éveknél szűkebb kínálat és némileg alacsonyabb várható fordulókészlet érdemben nem változott, mint ahogyan az orosz exportvámrendszer sem. Azonban az időjárás kedvező alakulása mind az USA-ban, mind Ausztráliában optimizmusra késztette a piaci szereplőket, így ez a tényező lefelé nyomta az árakat.

A földközi-tengeri térségben alacsony aktivitás tapasztalható, a tradicionális észak-afrikai vevők csupán kisebb tendereket hirdettek meg az elmúlt időszakban, jellemzően opcionális teljesítéssel. Tehát akár EU- (jellemzően francia vagy román) vagy orosz termesztésű búza is befutó lehetett a kiírt vételi pozíciókra.

A kukoricához hasonlóan a belföldi búzapiac is teljességgel „kiszáradt”, nincsenek sem eladó, sem vevői elképzelések. Az új termés állapota a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara őszi állapotminősítési jelentése alapján némileg elmarad az előző évitől: jó minősítésű az állomány 48%-a, míg 2020 hasonló időszakában ez az arány 53% volt.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató