Az elmúlt hónapok aszályos időszaka az eddigiekhez képest is súlyosabb helyzetbe hozta az abrakfogyasztó ágazatot és ezen belül a sertéstartókat. A világ meghatározó gabonaövezeteiben az aszály, valamint az alternatív energiahordozók iránti kereslet növekedése miatt drasztikus, 50 százalék, vagy azt meghaladó mértékű takarmányár növekedés várható.
A korszerű tartástechnológiát alkalmazó sertéstermelőknél, a léghűtésből adódó többletköltségeket képtelenség már most is kitermelni.
Ahol nem alkalmaznak hűtést, ott az elhullásból származó veszteségek okoznak jelentős kárt.
Az általános költségnövekedés nem teszi lehetővé az átvételi és a kiskereskedelmi árak növelését, mert az további fogyasztáscsökkenést okozna.
A VHT már eljuttatta javaslatait a szaktárca részére, ami a támogatások kifizetésének előre hozatalát és tömegének növelését tartalmazza, valamint az ÁFA kulcsok 5%-ra történő csökkentését.
Ezt utóbbi kiemelt fontossággal bír.
Metodikáját tekintve a csökkentett ÁFA-t az ágazatok által megjelölt vezértermékekre javasoljuk első lépésként alkalmazni.
Ez a sertéságazatban a félsertéseket és darabolt nemes húsrészeket jelenti.
Ezzel a lépéssel a termelési költségek növekményének egy része ellentételezhető, és egyben a hazai termékek versenyképességét nagyban javítja.
A sertés termékpályán működő, szinte minden szereplő egyetért, hogy a hazai sertésállomány elhatározott megduplázása reális terv lehet akkor, ha a belföldi piaci részarány növelhető, azaz olyan hatékonyság javulással párosul, ami egyenlő versenyfeltételeket biztosít.
Köztudott az a sokat hangoztatott gondolat, hogy az uniós csatlakozás után agrártermelésünk piaci, technológiai és támogatási okok miatt rendkívül kedvezőtlen szerkezetben fagyott be.
Még 10-15 éve is elképzelhetetlen volt, hogy sertéshúsból Magyarország ne önellátó legyen.
Mára a határ menti országokhoz képest súlyos versenyhátrányt jelen a piaci helyzetet torzító jelentős áfa különbség.
Ennek következtében megnövekedett importtal kell számolnia az iparnak és a kereskedelemnek egyaránt.
A beszűkült vásárlói kereslet, és a fogyasztói szokások megváltozása miatt csökkentek a felvásárlási árak, tartozások halmozódtak fel, alábbhagyott a termelői kedv, s ömlik hazánkba az olcsó import.
Az uniós csatlakozást követően sertésállományunkat drasztikus csökkenés jellemezte.
A sertéságazat fennmaradásának és fejlődésének záloga a bel- és külföldi piacok visszaszerzése, amelyet csakis határozott gazdasági döntések meghozatalával lehet elérni.
Szakemberek szerint a program segítségével 2013-2016 időszakban évente egymillió malaccal többet hizlalhatnak fel a régióban, s ez a sertéstermelés megduplázását jelentené.
Az ágazat talpra állítása, s a hazai élőállat háttér biztosítása, azért is kulcskérdés, mert évente mintegy háromszázmilliárd forint árbevételt könyvelhet el a hazai költségvetés, amelyből 130-140 milliárd a sertéstartóknál realizálódik.
A Kormányzat szándéka az, hogy az áruházak polcairól lekerüljön a silány minőségű élelmiszer, és a helyüket megbízható, elsősorban hazai termékekkel lássák el a hazai fogyasztókat, és a jelenlegi sertésállomány a jövőben megduplázódjon.
Az informatikai adatbázist olyan méretűre kell fejleszteni, hogy átláthatóvá váljon a termékpálya minden piaci szereplőnél, ennek köszönhetően a feketekereskedelem részaránya érzékelhetően csökkenjen, illetve az agrárgazdaság kifehéredjen.
A fejlesztési program megvalósulása esetén komoly hatással lenne a magyar gazdaságra.
A terv becslései szerint 3 millió új sertés megtermelését, 30 ezer munkahelyet kínál a növénytermesztés és takarmányipar területén.
30 ezer családnak nyújthatna biztos megélhetést a sertéstartásban, 300 ezer új munkahelyet teremtene a vágóüzemekben, további 200 ezer munkahely teremtődne a darabolás és feldolgozóiparban.
A számítások szerint a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerő igénye így összesen csaknem 600 ezer új munkahelyet eredményezne, amely több milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének.
Vállalkozásom, a Babati és Társa Kft. jelenleg a kapacitásának csak 60%-ával működik.
A termelés felfuttatásával ez a szám elérheti a 100 százalékot, ezáltal pedig Körmend térségében újabb 80 dolgozónak adhatna biztos megélhetést.
Fontos szerepe van a piac szabályozásában a tisztességes piaci magatartásnak.
A tisztességes verseny, tisztességes megélhetést biztosítana, ehhez azonban szükséges a szabályozás átalakítása.
Az import-export tevékenység részarányának a kialakítását, a nagy sertéstermelő országban alkalmazott gyakorlatot lenne célszerű alkalmazni, a versenysemlegesség megteremtése érdekében.
Babati Zoltán
Babati és Társa Kft. ügyvezetője,
a VHT alelnöke
