Témagazda címmel indított szakcikk sorozatot az OTP Agrár, amelyben friss, minőségi hírek és elemzések jelennek meg rendszeresen az OTP Bank agrárszakértőitől. A sorozat első szakanyaga a tej áfacsökkentésének várható hatásait elemzi.
Jövőre újabb alapélelmiszer, a tartós (UHT, ESL) tejek áfája csökken, ami – az eddigi áfacsökkentési tapasztalatok alapján – részben megjelenhet a kiskereskedelmi árakban, valamint növelheti a kereskedők árrését. Ami azonban sokkal fontosabb, hogy visszaszorulhat a szektort súlyosan érintő ÁFA csalás, illetve az intézkedés helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, akik amúgy is szenvednek az alacsony felvásárlási ár miatt. Ha azonban tanulhattunk valamit az elmúlt évek áfacsökkentéseiből, akkor az az, hogy mindig jöhet egy kellemetlen meglepetés.
Jelentős piaci és költségvetési hatása lesz a tartós tejek áfacsökkentésének 2019-től: a Magyar Nemzeti Bank számítása szerint 22 milliárd forinttal csökkenhetnek az áfabevételek, vagy ha a másik oldalról nézzük, ennyi maradhat a vásárlóknál, a kereskedőknél, illetve nőhet a termelők mozgástere az árazásban. A friss tejek adócsökkentésének becsült költségvetési hatása ezen felül 5 milliárd forint volt.
A piac méreténél is fontosabb, hogy milyen erős az árverseny a tartós tejeknél. Nem véletlen, hogy rendszeresen találkozni olyan olcsó UHT tejekkel a magyar boltokban, amelyeknél gyanítható, hogy az áfát egy céghálózaton keresztül elcsalták, vagy a minősége hagy kívánnivalót maga után, például sovány tejpor felhígításával készültek. Az ilyen módon „olcsóvá vált” tej pedig nemcsak a „vásárlókra és a költségvetésre jelent veszélyt”, hanem ellehetetleníti, hogy a termelők magasabb felvásárlási árat harcolhassanak ki maguknak. Az alacsony felvásárlási ár pedig rossz jövedelmezőséget és a beruházások elmaradását jelentik. Ilyen beruházás többek között a takarmányozás fejlesztése, amely a tej beltartalmi értékét javítaná. Így tehát a termelők könnyen kerülhetnek a 22-es csapdájába.
A termelői árak emelkedése már a gyenge forint miatt is egyre sürgetőbb, az olaj drágulásának számláját pedig a feldolgozóipar is be fogja nyújtani.
Ha hinni lehet a szakmai előrejelzéseknek, az áfacsökkentést követően az import tejek aránya csökkenhet a piacon, főként azok, amelyek különböző „praktikákkal” megfojtják a magyar beszállítókat.
„A nyers tej felvásárlási árát természetesen – más termékekhez hasonlóan – messze nem csak a közterhek nagysága befolyásolja, hanem a globális folyamatok, amely komoly bizonytalansági tényezőt jelenthetnek a termelőknek. Ma Magyarországon a jelenlegi támogatási szint mellett mintegy 110 forintos felvásárlási árral lehetne fenntarthatóan gazdálkodni, ami a beltartalom javítását is eredményezné, mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatóhelyettese.
Az élet közbeszól
Amikor a kormány egy termékkör áfájának csökkentése mellett dönt, értelemszerűen megindul a harc azért a pénzösszegért, amely korábban az államot illette.
A vásárlók az azonnali 17,3, vagy 11 százalékos árcsökkenést keresik attól függően, hogy 27, vagy 18 százalékról csökkent 5 százalékra egy termék áfája. A kereskedők azt nézik, hogy az éles piaci versenyben van-e lehetőségük arra, hogy ebből a pénzből saját profitjukat növeljék, a termelők pedig a felvásárlási árak emelésében érdekeltek.
Az elmúlt években a kormány számos termék áfáját csökkentette, ezek közül komoly figyelem kísérte a sertés tőkehús, a baromfi, a hal és a tojás adójának mérséklését. Ezeknek az alapvető élelmiszereknek a kiskereskedelmi ára azonban egymástól gyökeresen különböző utat járt be.
A sertéshús áfájának 5 százalékra történő csökkentését követően fél éven át 17, sőt egyes hónapokban még ennél is magasabb éves bázisú árcsökkenést regisztrált a KSH. 2016-ban az orosz embargó miatt kellett új piacok után nézniük a magyar termelőknek, amely az áfacsökkentés mellett tovább hajtotta lefelé az árakat. Később azonban megélénkült a kínai export, amelynek jelentős inflációs hatása volt. Részben emiatt 2016 nyarától kezdett drágulni a sertéshús, tavaly több mint 10, idén pedig további 3-4 százalékkal.
A tojás áfája 2017 januárjában csökkent ugyancsak 5 százalékra, de a madárinfluenza-járvány, illetve a fipronilos rovarirtó szeres botrány miatt a vásárlók ebből már tavaly sem éreztek annyit, mint például a sertéshús esetében, sőt novembertől jelentős, 20-30 százalékos drágulást mértek a boltokban.
A baromfihús forgalmi adóját szintén 2017-ben mérsékelte a kormány: a KSH által mért átlagárak alapján a boltok ezt a csökkenést továbbadták a vásárlóknak. Tavaly november óta érezni némi áremelkedést, de még messze vannak az áfacsökkentést megelőző szintek.
A hal húsának áfája idén csökkent 5 százalékra a korábbi 27-ről. Ennek piaci és költségvetési hatása – tekintve, hogy a magyarok nem nagy halfogyasztók – alacsony, az MNB is csak 4 milliárd forintos állami bevételkieséssel számolt.
A halhús ára az elmúlt években folyamatosan nőtt: idén ugyan valamelyest csökkent a drágulás üteme, de ez meg sem közelíti a 17,3 százalékot. A szakértők ezt részben a kereslet növekedésével, részben pedig a halherpesz nevű betegséggel magyarázzák.
Mozgalmas időszakot élnek meg tehát az áfacsökkentéssel érintett agrártermékek előállítói, a közterhek csökkentése természetesen akkor is növeli a mozgásterüket és a jövedelmezőségüket, ha egyébként a vásárlók az árakon nem látják a változást.
Összeállította:
Csomor Zsolt
