Az előrejelzési adatok feldolgozása, értékelése alapján dönteni lehet a védekezés szükségességéről és időzítéséről. A védekezés csak akkor „kifizetődő”, ha a károsító fellépése nagyobb gazdasági kárral fenyeget, mint a ráfordítás költsége. A védekezés időzítése pedig a károsító érzékeny fejlődési alakjától függ.
Kórokozók
A fertőzések kialakulása és az időjárási tényezők között szoros összefüggés van. Az időjárási tényezők, a kórokozók ökológiai igényének és a gazdanövény fenológiájának ismeretében a fertőzés várható bekövetkezésének ideje megközelítőleg meghatározható. Vannak azonban olyan betegségek, melyek esetében jelenleg még csak a szignalizáció működik, vagyis a védekezés időpontja az első tünetek megjelenésekor határozható meg.
Cseresznye és meggy blumeriellás betegsége (Blumeriella jaapii)
A kórokozó a lehullott levelek fonákán szaprofita módon telel át. Tavasszal az áttelelt sztrómákból apotéciumok, ritkán acervuluszok fejlődnek, amelyekből aszkospórák, illetve konídiumok szóródnak. A spóraszóródás kezdete általában egybeesik a lombfakadással, amikor is a növények a legfogékonyabb stádiumban vannak. A lappangási idő 1-2 hét.
A betegség kialakulását és terjedését döntően az időjárási tényezők befolyásolják. Mind az elsődleges, mind a további fertőzésekhez csapadékra van szükség, mert a spórák annak segítségével jutnak a levelekre és csírázásukhoz is nélkülözhetetlen. A konídiumok 21 °C-on csíráznak a legintenzívebben, 15 °C alatt és 27 °C felett csíraképtelenek, ezért csapadékos, nedves tavaszt követően fokozódik a járványveszély.
Csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, M. fructigena, M. fructicola)
Monilinia laxa szilva termésen
A kórokozó többféle alakban képes áttelelni. A legfőbb fertőzési forrást a gyümölcsmúmiák jelentik. Az áttelelt, illetve az újonnan fejlődő konídiumok a bibén keresztül fertőzik a növényt. A magkezdeményekből a kocsányok keresztül a vesszőkbe jut a gomba. A gyümölcsöt valamilyen sebzésen keresztül fertőzi, de a szorosan érintkező növényeknél közvetlenül a bőrszöveten keresztül is bekövetkezik a fertőzés.
A kórokozó viszonylag alacsony hőmérsékleten is képes csírázni, enyhe téli napokon is megfigyelhető a friss konídiumok fejlődése. Tavasszal már 8-10 °C-on csíráznak az áttelelt vagy télen képződött konídiumok. Amennyiben a virágzáskor csapadékos, ködös az idő, fertőzési veszélyhelyzet következik be („megvágja a köd a meggyet”).
Szilvalevél vörösfoltossága (Polystigma rubrum)
Ez a kórokozó elsősorban az ország mészszegény talajú gyümölcsöseiben, évjáratonként változó mértékben károsít. A leveleken kialakuló foltosodás következtében a fa asszimilációs felülete oly mértékben csökkenhet, hogy akár a termés elvesztésével is számolni kell. Az ősszel elvégzett levélfertőzöttség és kórokozó parazitáltság felmérésével adott gyümölcsösben távelőrejelezhető a kórokozó következő évben várható károsításának mértéke.
A tél során a lehullott, fertőzött levelekben kialakulnak a gomba szaporítóképletei. Áprilisban, ha a talaj felső 10 cm-es rétegének nedvességtartalma 12% fölött van, az elősegíti az aszkospórák érését és kiszóródását. A kiszóródott érett aszkospórák a szél segítségével jutnak el a fogékony fiatal levelekre. Csírázásukat és fertőzésüket a május elején hulló nagyobb mennyiségű csapadék stimulálja. Az optimális feltételek bekövetkezésekor a fertőzéstől számított 6. héten megjelennek a betegség jellegzetes tünetei. Ez általában június közepére-végére esik. Mivel a kialakult foltokon képződő ivartalan termőtestekben steril piknokonídumok jönnek létre, amelyek nem okoznak további fertőzést, az aszkospórák okozta elsődleges fertőzés kialakulásának megakadályozásával megvédhető a gyümölcsös.
A kórokozó elszaporodását két hiperparazita gomba (Gloesosporium polystigmicolum, Trichotecium roseum) megakadályozhatja, így az előrejelzés során ezt is figyelembe kell venni.
Az előrejelzési vizsgálatok során megállapítjuk a fertőzöttség mértékét a leveleken található foltok átlagos számából, illetve a kórokozó parazitáltságát. Az adott gyümölcsösben 5 helyen kiválasztunk 1-1 fát, amelyeken megállapítjuk a leveleken található foltok számát. A számolás során figyelmen kívül kell hagyni a hiperparazita gombákkal fertőzött és ezek jellegzetes tüneteit mutató foltokat. Ha a levelek 80-90%-án 2-3 foltot találunk (veszélyességi küszöbérték), akkor a következő év tavaszán fel kell készülni a védekezésre.
Az ősszel begyűjtött és természetes körülmények között átteleltetett fertőzött levelekből tavasszal laboratóriumban meghatározzuk az aszkospórák szóródásának idejét. A teleltető helyről április közepétől kétnaponta behozott leveleket Petri csészébe nedves szűrőpapírra helyezzük azzal az oldalukkal felfele, amelyiken a peritéciumok láthatók. A levél két végére 1-1 gyufaszálat helyezünk, amelyre vazelinnel vékonyan megkent fedőlemezt rakunk. A lezárt Petri-csészét 24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután a tárgylemezre 1 csepp vizet cseppentünk, majd ráhelyezzük a fedőlemezt. Onnantól kezdve, hogy a mikroszkópban megtaláljuk a kórokozó kétsejtű aszkospóráit, figyelemmel kell kísérni a növény fenológiai állapotát és az időjárási tényezőket, amelyek alapján a védekezés időpontja megállapítható.
A kórokozó a fiatal leveleket fertőzi, így a rügypattanás és a kilombosodás megkezdődésével a fa fogékony állapotba kerül, tehát a fertőzés veszélye fennáll.
Ha az aszkospórák kiszóródtak és a növény fogékony fenológiai állapotban van, a fertőzés az időjárási tényezők függvénye. Az elsődleges fertőzést okozó spórák csírázásához szükséges hőmérsékleti és levélnedvesség borítottság értékeket az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat
Taphrina deformans őszibarack levélen
A gomba az ág- és kéregrészekben micélium (gombafonal) segítségével telel át. Tavasszal sarjsejteket képez, melyek esővíz segítségével a pici levelek felületére kerülnek és behatolnak a levelek szöveteibe. A gomba a sejtekben élősködik és a sejteket káros növekedésre serkenti. Ennek következtében a levelek megvastagodnak és deformálódnak, súlyos esetben a levélnyél és a hajtás is deformálódik. A kórokozó a fiatal leveleket az időjárás változása miatt különböző időpontokban fertőzheti meg, ezért előfordulhat, hogy a beteg és egészséges levelek váltakozva találhatók a növényen. Az érzékeny fajtákon a virágot és a gyümölcsöt is megtámadhatja.
A gomba által okozott járványt a hűvös, esős tavaszi időjárás segíti elő. Májusban és júniusban a fertőzött levelek bőrszövete alatt képződő aszkospórák tömege miatt a bőrszövet felrepedezik és az így szabaddá váló aszkuszok „deres” bevonatot képeznek a levélen.
Az első tünetek már rügyfakadás után a még csukott leveleken jelentkeznek a levelek főere mentén, apró vörös foltok formájában.
A fertőzés bekövetkezésének feltétele a rügyfakadás utáni csapadékos időjárás, illetve az, hogy a levelek felülete legalább 2-4 egymást követő napon vízzel borított legyen. A gyakori harmatképződés is kedvez a kórokozónak. Fejlődésének hőoptimuma -2 és + 7 °C közötti. Ilyen alacsony hőmérsékleten a hajtások nem nőnek, a növény fogékony a fertőzésre. A betegség továbbterjedését a magas páratartalom segíti. Mivel a mikroklimatikus tényezők befolyásolják a kórokozó fejlődését, az adott ültetvényben célszerű a hőmérséklet és a csapadék rendszeres mérése.
Az első tavaszi fertőzések akkor következnek be, ha a fertőző anyag jelen van, a növény fogékony fejlettségi stádiumban van és az időjárási tényezők kedvezőek a számára. A fertőző anyag jelenléte gyakorlatilag állandóan feltételezhető, hiszen minden évben okoz gyengébb-erősebb fertőzést. A növény fenológiai állapota megfigyelhető, a meteorológiai adatok pedig pontosan mérhetők. Ha azt tapasztaljuk, hogy közvetlenül rügypattanás után esős az időjárás, a hőmérséklet napi átlaga -2 és +7 °C között ingadozik és a relatív páratartalom 80% körüli, akkor az első tünetek megjelenése a közeli napokban várható és a védekezés végrehajtása indokolt.
Őszibarack lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. persicae) A kórokozó korábban szórványosan fordult elő, de az elmúlt közel két évtizedben jelentősebb termesztési körzetekbe okozott érzékeny károkat. Ez jelezte a kórokozó intenzív terjedését és agresszivitásának növekedését.
A kórokozó a rügyeket, a hajtást és a gyümölcsöt egyaránt károsíthatja. A fertőzés következtében a fertőzött vesszőkön a rügyek akár 80%-a is elpusztulhat. A levelek idő előtti lehullása gyenge növekedést és terméscsökkenést okoz. A fertőzött fiatal gyümölcsök lehullanak, az érettek sem alkalmasak fogyasztásra.
A kórokozó a rügyekben telel át. Az áttelelő micélium a belső rügyhártyán található. A fertőzött rügyből fejlődő hajtás már lisztharmatosan jön elő és megindítja a fertőzést a lombon. A micélium behálózza a levél és a hajtás felületét. A bevonaton konídiumláncok jönnek létre a fejlődő növényi részeken, melyek egy-két hetes lappangási idő után 21-25°C-on szaporodnak. A fertőző spórák csírázásának fontos feltétele a vízborítottság, de a túlságosan sok víz már gátolja azt. A fertőzött levelek kanalasodnak, folyamatosan hullanak, hajtás teljesen lecsupaszodhat, a csúcs pedig görbül. A fertőzött részeket lisztszerű, filces réteg borítja a gomba szürkésfehér micéliuma miatt. A fertőzött terméseken a fehér foltok nem túl feltűnőek, de a növekedési szakaszban szürkülnek, megnőnek, alattuk a terméshéj barnává és parafaszerűvé válik. A fogékony fajták esetében jelentős mértékű a lomb-és terméshullás.
Az áttelelő micéliumok nagy részét el lehet távolítani a fákról szakszerű, hagyományos metszéssel, mivel a hajtások felső harmadát is eltávolítjuk a metszés során. Metszéskor a fertőzött gallyakat kiválogatjuk és megsemmisítjük.
A fogékony fajtákat termesztő ültetvényekben mindenképpen szükséges a kórokozó által okozott előző évi fertőzöttség és a védekezés szükségességének megállapítása.
Ez a rügyek fertőzöttségi százalékának meghatározásával történik hajtatással. A hajtások február végétől meleg helyen vízbe állítva jól hajtathatók, így a lisztharmat fertőzés mértéke kimutatható. Ha a rügyvizsgálat során érzékeny fajtákon 1-2%-os fertőzöttséget állapítunk meg, fel kell készülni a védekezésre, mert párás, meleg tavaszi időjárás esetén már komoly veszteséget okozó fertőzés is kialakulhat.
Kártevők Gyümölcsfa-takácsatkák (Panonychus ulmi, Bryobia rubrioculus) A csonthéjasok közül elsősorban a szilván károsít a piros- és a barna gyümölcsfa takácsatka. Mindkét faj tojás alakban telel a vesszőkön, gallyak elágazásaiban. A lárvák április közepe körül kelnek. A vegetációs idő során számos, egymással összefolyó nemzedék fejlődik.
Mivel a védekezés a fiatal lárvák ellen hatásos fontos a lárvakelés idejének meghatározása. A lárvakelés kezdetét és ütemét döntően az időjárás befolyásolja. A lárvák rajzáskezdetének és a rajzáscsúcs időpontjának meghatározása megfigyelőlapokkal történhet. Tavasszal a gyümölcsösből takácsatka tojással erősen fertőzött ágakat szedünk, 4 cm-es darabokra vágjuk, és vízben nem oldódó ragasztóval egy falemez közepére rögzítjük. A lapot az ágrész körül gyűrűszerűen vékonyan vazelinnel bekenjük. Március közepe után az előkészített megfigyelőlapokat 3-5 fára kiakasztjuk. Az első meleg napok beköszöntével 2-3 naponta ellenőrizzük a lapokat. A kikelő lárvák táplálék után indulva a vazelincsíkba ragadnak. A tömege lárvakelés az első lárvák megjelenésétől számított 10-15. napon várható. A rajzáscsúcs bekövetkezésekor indokolt a védekezés elvégzése.
Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) Fekete pajzs alatt lárva alakban telel, kétnemzedékes faj. A hímek rajzása általában 25-30 nappal megelőzi a mozgó lárvák megjelenését. Áprilisban kezdődik a körte alakú hímpajzsok megjelenése. Ekkor 3 naponta 5-5 db 10 cm-es erősen fertőzött ágrészt vágjunk le és tegyük futtatóba, olyan helyre, ahol a kinti hőmérséklet érvényesül. A futtató végén lévő üvegcsét úgy fordítsuk, hogy minél több fényt kapjon. Az ágrészeket 3 naponta cseréljük, ellenőrizzük a futtatót. Megállapítjuk a kirajzó hímek számát. A vizsgálatot addig kell folytatni, amíg a rajzáscsúcsot követően a rajzás intenzitása csökken, vagy megszűnik. A rajzáscsúcs után 25-30 nappal várható a mozgó lárvák megjelenése, a védekezés kizárólag ellenük hatékony.
A várható rajzáskezdet idején szignalizációval megállapítható a tényleges rajzáskezdet és pontosítható a védekezés ideje.
Rügysodró molyok Egynemzedékes fajok:
Kis vörös rügysodró – Recurvaria nanella
Nagy vörös rügysodró – Recurvaria leucatella
Kétnemzedékű fajok:
Barna rügysodró – Spilonota ocellana
Májszínű rügysodró – Pandemis heparana
Zöld rügysodró – Pandemis ribeana
 Pandemis heparana
Hernyó alakban telelnek át szövedéktokban a fák kéregrepedéseiben vagy a rügyek mellett. Amikor az átlaghőmérséklet eléri a 8-10 °C-ot megjelennek a hernyók, berágják magukat a rügyekbe, virágbimbókba és kiodvasítják. Később a hajtásvégeket összesodorják és szövedékükkel összehúzzák. Mivel a második nemzedék hernyói fenyegetik a gyümölcsöt is, így a kétnemzedékes fajok a veszélyesebbek. Az ültetvényekben a fertőzés mindig gócos, így a fertőzött fák %-os arányának megállapításához ezeket a gócokat fel kell deríteni.
Rügyfakadás után, barack esetében virágzás után, a gyümölcsösben kijelölünk egy-egy fát, amelyen minden égtáj felé 100-100 hajtást leszámolunk és megállapítjuk a fertőzöttség mértékét, és ezzel párhuzamosan a fajösszetételt is. A veszélyességi küszöbérték 1-1,5%. Ha kétnemzedékes faj van többségben, akkor a nyári védekezésre is fel kell készülni.
Molylepkék A legtöbb rovar hímjeit a nőstények által kibocsátott szexferomonok segítik a nőstények megtalálásában. A fajspecifikus szexferomon csapdák használatával megfigyelhetjük a számunkra fontos fajok rajzását. Mivel a fiatal lárvák ellen kell védekezni, ezek tömeges megjelenésének időpontja az imágók rajzásvizsgálatával előre jelezhető. A lentebbi fajok mindegyikének az első nemzedékének a rajzása izolátoros megfigyeléssel jól vizsgálható.
Szilvamoly (Grapholita funebrana) Nálunk közönséges faj, a szilvatermesztés legveszélyesebb ellensége. Míg a kezelt üzemi ültetvényekben a fertőzés mértéke 2-10% körüli, addig a felhagyott vagy szórvány ültetvényekben elérheti az 50%-ot is.
Magyarországon ez a faj három nemzedékes. Elszaporodásának a száraz, meleg időjárás kedvez.
Kifejlett lárva alakban telel a fatörzs kérgébe rágott üregben. Az első lepkék április végén – májusban jelennek meg, de rajzásuk júliusig elhúzódik, a nemzedékek összefolynak. Az első lepkék megjelenése és a peterakás megkezdése között 8-18 nap is eltelhet az időjárási tényezők függvényében. A petéket rendszerint a gyümölcs alsó harmadára rakják.
Az előrejelzés alapja a rajzás és peterakás figyelemmel kísérése. Május első napjától kezdve 3 naponként fánként a fa négy oldalán 25-25 gyümölcsöt kell megvizsgálni. A kerek, gyöngyház színű peték rózsaszínűvé válása jelzi, hogy 2-4 nap múlva bekövetkezhet a lárvakelés. A lepkék rajzása szexferomon csapda alkalmazásával kísérhető figyelemmel.
Barackmoly (Anarsia lineatella) A kajszi- és őszibarack legjelentősebb kártevője. A lárva a fiatal vesszők kérge alatt vagy a rügyekbe rágott üregekben telel. Eleinte a rügyeket károsítja, majd a fiatal hajtások belsejét rágja ki. Ezen hajtások csúcsa elhervad, elszárad. 30-50%-os termésveszteséget is okozhat. Évente 3-4 nemzedéke fejlődik.
Keleti gyümölcsmoly (Cydia molesta) Nálunk a 60-as évek közepe óta van jelen. Kártétele a barackmolyéhoz hasonló annyi különbséggel, hogy hernyói csoportosan károsítanak. Évente 4-5 nemzedéke fejlődik és kifejlett lárva alakban telel. Az áttelelt hernyók először bebábozódnak, majd 3-4 héttel később kezdődik a rajzás.
Poloskaszagú gyümölcsdarazsak (Hoplocampa spp.) Elsősorban szórvány, illetve elhanyagolt ültetvényekben okoznak 30-90%-os veszteséget. Évente 1 nemzedékük van, lárva alakban a talaj felső 10 cm-es rétegében telelnek. Amikor a talajhőmérséklet eléri a 10 °C-ot, bebábozódnak, és 2-3 hét után kezdődik a rajzás. Az rajzás 2-3 hétig tart és szorosan kapcsolódik a gyümölcsfák virágzásához. 13 °C alatt a peterakás nem történik meg. A védekezés szükségességének eldöntéséhez 4 naponta fánként 25 virág átvizsgálásával megállapítjuk a fertőzött virágok számát és a csészelevelek cimpáiba rakott peték számát. Ahol a fertőzés mértéke meghaladja a 3%-ot, és az időjárás miatt a virágzás elhúzódó, fontolóra kell venni a védekezést.
Európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) Amerikai keleti cseresznyelégy (R. cingulata)  Rhagoletis cerasi
Évente 1 nemzedékes fajok, melyek báb alakban telelnek a talaj felső 10 cm-ében. A bábállapot feloldásához szükség van fagyhatásra, a 0 °C felett telelő bábok nem alakulnak át tavasszal. Amikor a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-ot, megjelennek az európai cseresznyelégy első imágói, de rajzásuk júliusig is eltarthat. Rajzáskezdetük a népi megfigyelés szerint egybeesik az akácvirágzással. A kikelt legyek nem repülnek messzire, a fakorona déli oldalán, a legmelegebb részen tartózkodnak. Általában a levelek fonákján találhatók, kerülik a napfényt.
Az amerikai keleti cseresznyelégy rajzása valamivel később kezdődik és elhúzódóbb, kártétele a meggyben okozhat igazán érzékeny károkat.
Rövidtávú előrejelzéshez az előző évben erősen fertőzött fák alatt elhelyezett sátorcsapda vagy Tóth-féle rajzásvizsgáló izolátor használható. Ez egy 10 mm lyukbőségű dróthálóval fedett fakeret, amelyet 100 bábot tartalmazó földréteg fölé helyeznek. A fénykedvelő legyek a lesötétített keret sarkán a drótháló furatában elhelyezett üvegcsében gyülekeznek. Amikor a legyek száma a 3-5%-ot elérte, szükséges a védekezés.
A rajzó legyek vizsgálatára használható még a zöldessárga színű színcsapda, melynek felülete nem száradó ragasztóval van bekenve.
A károsítók elleni védekezés legelterjedtebb, leghatékonyabb, de legveszélyesebb módja is a kémiai védekezés. De a növényvédő szerek alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha minden egyéb védekezési módszert már kimerítettünk. Használatuk térben és időben célzott módon, előrejelzésre alapozva nagy körültekintéssel történjen. Törekedni kell a legkisebb környezetvédelmi kockázatot jelentő készítmények használatára és a hasznos szervezetek védelmére.
Szabóné Komlósi Éva
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
A fotók forrása a szerkesztőségen keresztül elérhető.
|
![nebih_34_millio_forintnyi_birsag_a_teli_elelmiszerlanc_ellenorzesen_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/nebih_34_millio_forintnyi_birsag_a_teli_elelmiszerlanc_ellenorzesen_001-375x248.jpg)
