2011. szeptember 20-án 1000 termelő részvételével az Enyingi Agrár Zrt. területén Dekalb fajtabemutatót tartott a Monsanto Hungaria Kft.Szanyi István a cég ügyvezetője megnyitójában elmondta, hogy a nagyszabású rendezvényre számos szlovák és szerb gazda is érkezett.
Az enyingi rendezvényeken 3. éve folyik szoros eszmecsere a cég és a termelők között.
Jövőre ünnepli a Dekalb fennállásának 100. évfordulóját, de a fajtaválasztás miatt erről már az idén is megemlékeznek.
A Dekalb név egyet jelent a tradícióval, az innovációval és a megbízhatósággal.
A cég elkötelezett a termelők felé, ezért már 1947-es filozófiájában 10 pontban foglalta össze a legfontosabb marketingismérveket.
A rövid történeti áttekintésből megtudhattuk, hogy a céget Illinois állam Dekalb megyéjében alapították, a termelők megsegítésére, ezért is lett jelképük a szárnyas kukoricacső, amely mintegy szárnyakat ad a kukoricatermesztésnek.
A helyzeti előny már a kezdetekben mérhető volt, hiszem 1937-ben az első kereskedelmi méretekben előállított DK601-es hibridjük 25%-ban múlta felül a szabad elvirágzású fajtákat.
A siker révén 1948-ban már nemzetközivé vált a cég. Magyarországi megjelenése 1989-re tehető.
1996-ban jelentős fordulat és nemesítési előny származott abból, hogy a Monsanto felvásárolta.
A termelők megelégedését tükrözi, hogy hazánkban jelenleg minden harmadik hektáron Dekalb hibrid terem, és minden második termelő Dekalb hibridet vet.
2012 kettős ünnep lesz, mert a Monsanto magyarországi jelenléte is 15 éves évfordulójához ér.
A cég jelentőségét mutatja 30 milliárd Ft-os éves forgalma, és hogy a top 500 cég között van. 2006-ban a Seminis megvásárlásával a zöldség ágazatban is meghatározóvá vált.
Jelenleg 259 embernek ad állandó, és szezonban további 500 főnek alkalmi munkát.
Az országban 8 telephellyel, két vetőmagüzemmel – Farmos, Nagyigmánd – valamint egy hibrid előállító üzemmel – Szatymaz – rendelkezik.
A kukorica sikertörténete
Dr. Marton L. Csaba MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese.
A Kukorica sikertörténete, avagy hogyan vált a kukorica a XXI. század növényévé című előadásában a növény elterjedését és jövőbeli lehetőségeit mutatta be.
Magyarországon a 16. században jelent meg török közvetítéssel, de a 18. századig csak a kisbirtokokon termesztették.
1953-ban jelent meg az első hibrid a köztermesztésben.
Sokáig Magyarország a termőterület északi határán helyezkedett el, de a nemesítésnek hála 1960-tól 30 év alatt annyit halad a növény észak felé, mint előtte 500 év alatt.
A terméseredményekben is látványos volt a javulás.
Az 1900-as elején 1 t/ha termésátlag, az olasz, majd amerikai végül magyar fajtáknak köszönhetően elérte a 2 t/ha.
A nagy áttörést a hibridek megjelenése adta, ekkor megháromszorozódott a termésátlag és elérte a 6 t/ha-t.
Ebben az évben az intenzív nemesítésnek köszönhetően 150 kg/ha/év volt a termésjavulás.
1980 óta viszont nincs előre lépes az országos termésátlagban.
Pedig a növény genetikai terméspotenciáljában vannak még tartalékok, a kutatók 25 t/ha-ra becsülik.
A hazai legnagyobb üzemi termést a 2010-es kukorica termésverseny első helyezettje érte el – 5 ha átlagában 18,3 t/ha-t.
Ezzel szemben a világ 2010 évi 150 millió ha-os termőterületén 4t/ha volt az átlagtermés.
GMO a világtermesztésen belül
A GMO helyzettel kapcsolatban elhangzott, hogy a világ GMO vetésterülete 140 millió ha, amely gyakorlatilag az EU teljes szántóterületével egyezik meg.
Ebből 30 millió ha a transzgenetikus kukorica, amely főleg rovar és gyomirtószer rezisztenciát jelent.
Ez no tillage, illetve minimum tillage rendszerrel kombinálva óriási versenyképességet jelent a világpiacon.
Kitörési pont lehet a bioetanol
A kukoricából eredményesen és gazdaságosan állítható elő bioetanol, ezért a hazai termés 5%-át, az USA termésének 20%-át használják fel ilyen célra.
Magyarországnak komoly kitörési pont lehet a bioetanol előállítás, mert a korábbi évekkel szemben – amikor is a kukorica nagyobb hányada „bőrbe kötve” exportra került – jelenleg 2-4 millió t éves felesleggel küzdünk.
A nemesítés és a termésnövekedés összefüggései a Monsanto szemével
A Monsanto Co. Globális Igazgatója Csengődi Péter tolmácsolásában elmondta, hogy a termelői igények nem sokat változtak az elmúlt 100 évben.
A cég technológiai és nemesítési előrelépése viszont annál többet.
1912-ben 1,8 t/ha volt az USA termésátlag, és 29.000 tő/ha a jellemző tőszám. 1970-re ez 4,5t/ha-ra, illetve 45.000 tő/ha-ra változott.
2010-ben az Egyesült Államok átlagtermése elérte a 9,7 t/ha-t és jellemzően 74.000 hektáronkénti tőszámmal termesztették a kukoricát.
Érdekes a 2030-as becslés, ami 18,8 t/ha átlagterméssel számol, és meglepő módon 110.000 tő/ha tőszámmal.
Ez a jelentős növekedés csak a folyamatos nemesítés a precíziós növénytermesztés és a géntechnológia együttes alkalmazásával érhető el.
A világon 180 helyszínen nemesítő központtal rendelkező cég bátran áll az új kihívások elé.
A startertrágyázás jelentősége
Ezt követően Raj Péter a Timac Agro Hungária Kft. képviseletében az Innovációs Centrumokban beállított tápanyag technológiai kísérlet eredményéről számolt be.
Elsőként hangsúlyozta a startertrágyázás jelentőségét és bemutatta a Timac Agro Eurofertil+ Phos 38 NP – 8:30:0 – előnyeit az általánosan használt 3×15-ös NPK formulával szemben.
A vizsgálatokat a vetéstől 1 hónapra végezték. A levélanalízis 21%-kal több foszfort, 14%-kal több káliumot és több mint kétszeres cink mennyiséget mutatott ki a Timac Agro termékével startertrágyázott mintákban.
A levélanalízis során mért értékeken túl a hajtástömeg 15%-kal, a gyökértömeg 6%-kal haladta meg a 3×15 NPK műtrágyázásnál mért értékeket.
A következő kísérletben 300 kg 27%-os pétisó és abszolút értékben ugyanennyi Sulfammo 30 NPRO összehasonlításában 13% plusz zöldtömeget mértek utóbbi javára.
A készítmény előnye, hogy a gyorsan felvehető ammónium-szulfát mellett karbamidot is tartalmaz, amely a hosszantartó nitrogénellátást biztosítja.
Az utolsó kísérletben a Fertileader AXIS biostimulátor hatására a kontrollhoz képest 12 %-kal magasabb cink, és 10 %-kal magasabb zöldtömeg volt mérhető.
A kísérletek megmutatták, hogy jelentős különbség lehet az egyes műtrágyák termésnövelő hatása között, és nem mindegy, hogy melyikre esik a termelő választása.
A Timac Agro Hungária Kft. levélanalízissel, és fotoszintézis aktiválás mérésével célirányos tápanyag-ellátási tanácsokat ad valamennyi érdeklődő termelő részére.
Tőszámkísérlet
Fehérvári Sándor a tőszámkísérletekről beszámolva elmondta, hogy 4 fajtát, 3 tápanyagdózis és 2 hektáronkénti tőszám mellett hasonlítottak össze.
A 80.000 hektáronkénti tőszám 800-2.000 kg-mal nagyobb termést hozott a 60.000-nél.
A terméstöbblet értéke 40.000-100.000 Ft.
Vetésidő kísérlet
A vetésidő kísérleteket Kántor László és Klein Róbert mutatta be.
Köztudott, hogy a későbbi vetés magasabb betakarítási nedvességtartalommal, így nagyobb szárítási költséggel jár, emellett vetésforgó problémák is felléphetnek, mert a búza nehezen illeszthető be egy későn lekerülő kukorica után.
A korai vetés előnyei miatt egyre több termelő választja azt.
Az előnyök között szerepel, hogy így a kukoricabogár lárvakártétel ellen is hatékonyabban lehet védekezni.
Természetesen vannak kockázatok is, többek között a hideg talajban vontatottan induló fejlődés és a relatív tápanyaghiányt kell elsődlegesen megemlíteni.
A korai és a normál – április 28.-i – vetésidő kísérletek enyingi és biharkeresztesi eredményeit összehasonlítva jól látható, hogy minimális – 20-40 kg/ha – foszfor starter trágyázás jelentős helyzeti előnyt biztosít a kukorica számára.
Szolgáltatás a web-en
A Dekalb szolgáltatásokkal kapcsolatban Kiss Balázs kiemelte, hogy meteorológiai szolgáltatás – talajhőmérséklet és hőösszeg számítással kiegészítve – táblatörzskönyv, tápanyag-kijuttatás tervező program egyaránt elérhető honlapjukon.
Az újdonságokat a rendszeresen megjelenő Dekalb hírlevélben foglalják össze.
A legfontosabb DEKALB hibridek
Tímár István és Rohács József a legfontosabb Dekalb kukorica hibrideket mutatták be.
Mindegyik hibridet jó stressztűrés, gyors vízleadás és stabil jövedelmezőség jellemzi.
A cég a nehezen megjegyezhető számokkal kódolt nevek problémáját felismerve, hibridjeiket jól jellemző, könnyen fejben tartható nevekkel látta el.
A bemutatott hibridek között volt a DKC 4014 „Éllovas”, a DKC 3705 „Rajt-cél győzelem”, a DKC 4590 „Eminens”, a DKC 4795 „Aszálylovag”, a DKC 4608 „Aranyszemű”, a DKC 4995, amely tavaly a kukorica termésversenyben a legnagyobb 18,3 t/ha termést ért el, a DKC 5007 „Lehengerlő”, a DKC 5276 és a DKC 5190.
Amazone gépek
A tartalmas program végén az Amazone képviseletében Kovács Tamás a cég legújabb gépeit és technológiai újításait mutatta be.
Széles körű választékkal, többféle tárcsával, kombinátorral, vetőgéppel és műtrágyaszóróval állnak a gazdák rendelkezésére.
Mulcsvetőgépük felépítése a csipkés tárcsa – tömörítő henger – vetőelem – tömörítő elem négyes kapcsolatát foglalja magába. A gép előnye, hogy sávosan tömörít vissza a magároknál, így biztosítva a gyors és egyenletes kelést.
A szemenként vetőgépeknél a tandem vetőelem alacsonyan 13-14 cm-ről ejti le a vetőmagot, így mozgási energia hiányában az nem tud elpattogni, és egyenletes lesz a tőtáv.
Mivel a mag gyorsan kerül a talajba – 40 km/h-s sebességgel haladva át a vetőelemen – két mag nem tudja utolérni egymást.
A gépekkel a régebbi vetőgépeknél megszokott 7-8 km/h haladási sebességgel szemben akár 15 km/h sebességgel is végezhető a vetés.
A vetőgép alkalmas a Nyugat-Európában kísérleti jelleggel elkezdett repce és búza szemenkénti vetésére is.
Dr. Mikó Péter
![marciusban_nagyot_emelkedett_a_kukorica_atlagos_felvasarlasi_ara_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/marciusban_nagyot_emelkedett_a_kukorica_atlagos_felvasarlasi_ara_001-375x281.jpg)
