Felhőkarcoló zöldséggyárak: ez a jövő

Technológiai megújulás, új eszközök és megoldások bevetése nélkül nem lesz fenntartható a világ mezőgazdasága – és nem valamilyen természeti kockázat, hanem az elöregedés miatt.

 

 

A fiatalok aránya…

Számos európai országban – így hazánkban is – kezd súlyosan elöregedni a gazdatársadalom. A fejlett technológiákat követő, jól működő államokban (például Finn- és Németországban, Norvágiában) már több a 35 évesnél fiatalabb gazda, mint 65 évesnél idősebb. A legrosszabb helyzetben ilyen tekintetben Olaszország, Bulgária és Románia, majd Spanyolország áll: ezekben az államokban mindössze 7-12 százalékos a fiatalok aránya, míg például Ausztriában (88), Lengyel- (76), Cseh- (53) és Franciaországban (51) a fiatalok aránya nagyobb, mint az időseké. Magyarország ettől messze elmaradva 27 százalékkal áll a lista alsó felében (2007-es adatok, EU). Nálunk 2016-ban a 65 éven felüli gazdálkodók aránya 31, a 35 éven aluliaké pedig mindössze 6 százalék volt; az 55 év felettiek aránya közelíti, vagy meghaladja az 50 százalékot.

 

 

Csak akkor jó hír

A probléma nem elsősorban a korosztályi aránytalanság miatt probléma, hanem a fejlesztési stratégiák miatt – int évek óta az AgroStratéga, amely célirányos felmérései között ezt az aspektust is kiemelten kezeli. – A fiatalabb generáció nemcsak a digitális kompetenciák terén vagy az információszerzési és döntés-előkészítési szokásaiban különbözik az előző generációktól, hanem kockázatvállalási és beruházási hajlandósága is nagyobb azokénál. Ez jó hír, ha a küszöbönálló agrárdigitalizáció vagy a precíziós gazdálkodáshoz szükséges technológiaváltás oldaláról nézzük az adatokat. Viszont csak akkor lesz az ágazat segítségére, ha belátható időn belül sikerül megoldani az agrár-nemzedékváltás és gazdaságátadás bonyolult problémáját – összegezte tapasztalataikat Pólya Árpád vezető tanácsadó tavaly az Agrofórumnak.

 

 

Panasonic, Mitsubishi: gyárak a zöldségnek

Távoli példák is azt igazolják, hogy a problémára a technológiaváltás az egyik megoldás. Japánban az egyre öregedő lakosság és a városokba település kettős veszélye fenyegeti a hagyományos mezőgazdaságot. A szigetország gazdáinak átlagéletkora 67 év, és nagyon kevés fiatal lép a helyükre. Erre a technológusok a vertikális növénytermesztési technológiákkal, a „zöldséggyárakkal” reagálnak – írja a National Geographic. Ma már mintegy kétszáz salátagyárban alkalmazzák ezt a technológiát, és a zöldséggyárak száma megkétszereződhet 2025-re. Még a neves tech-cégek is beszállnak: a Panasonic, a Toshiba és a Fujistu is próbálkozik azzal, hogy régi félvezető-gyártósoraikat a vertikális mezőgazdaság igényeihez alakítsa. A Mitsubishi Gas Chemical olyan salátagyárat épít, ami naponta 32 ezer fejet fog termeszteni. A Kiotó közelében lévő egyik legnagyobb ilyen gyárban, a Spreadben évente 11 millió fej salátát termesztenek több méter magas polcokon, mesterséges fényben, kevés emberi beavatkozással. Nincs termőföld, nem használnak műtrágyát és a hagyományosnál csak sokkal kevesebb vizet. Továbbá csupán egy tucatnyi ember segíti a termés leszedését.
Inada Sindzsa, a Spread vezetője szerint kedvező, hogy nem függnek a hőmérséklet-változásoktól, kevés a veszteség, és bár több energiát és vizet használnak el, mintha napfényben termesztenének, de a termelékenység nagyobb az azonos nagyságú területekhez képest.

Felvételeink illusztrációk: Horizont Média/archív

agrár generáció idős mezőgazdaság növénytermesztés saláta technológia