A drónok általános és agrárcélú használatának jogi kérdései

Göröngyös úton a csillagokig

Bár a kormány csak idén februárban teremtette meg a törvényes drónhasználat feltételeit, hazánkban a gazdálkodók nagy lehetőségként tekintenek a légi növényvédelem új formájára. A meglévő szabályok egyelőre még általánosak, a kifejezetten permeteződrónokra, azok üzemeltetőire vonatkozó előírások jelenleg csak tervezet szintűek. Ugyan a drónhasználókra vonatkozó adminisztratív terhek növekedtek, sőt hatósági díjakat is fizetni kell, de a drónoknak biztosan nagy szerep jut a mezőgazdaság időszerű modernizálásában és a munkahelyteremtésben egyaránt. Csak a mikor a kérdés…

drón

Az internethez és például a globális navigációs rendszerhez (GPS) hasonlóan eredetileg a pilóta nélküli légi járműveket is katonai célokra fejlesztették ki, ám a bennük rejlő kimeríthetetlen lehetőségeket egyre többen, egyre több országban használják ki. A drón és a pilóta nélküli repülőgép között az a legfontosabb különbség, hogy az előbbi helikopterhez hasonló módon repülő, villamos meghajtású, rádió-távirányítású légi jármű. Utóbbi viszont magában foglalja a rögzített szárnyú és a többrotorú légi járműveket is. Másképp szólva: megkülönböztethetjük egymástól a gépeket, amelyeknek pilótafülkéje, tehát pilótája sincsen semmiféle formában (UAV/UAS) azoktól, amelyek viszont olyan pilóta nélküli eszközök, amelyeknek ugyan szintén nincsen pilótafülkéjük, de van pilótájuk, csakhogy az eszköztől messzire, hiszen távirányítással működtethetőek (RPA – remotely piloted aircraft). Mezőgazdasági jelentősége a rögzített szárnyú drónoknak is lehet. Az uniós jogszabályok a drónokat pilóta nélküli légijármű-rendszerként kezelik, s méretük, képességeik és a velük végzett művelet alapján kategóriákra osztják, majd ezekhez a kategóriákhoz rendelik az üzembentartókra vonatkozó kötelezettségeket. A 2008 óta fennálló előírásokat 2018-ban felváltotta egy újabb, arányos és kockázatalapú szabályozás. Sokatmondó szabály, miszerint az üzembentartót akkor kell nyilvántartásba venni, ha az általa üzemeltetett drónok ütközés esetén 80 joule-nál nagyobb mozgási energiát adhatnak le az emberre.

Mindebből már következik, hogy az elmúlt 10 évben drasztikusan megnőtt a drónhasználat mértéke, hiszen elterjedtek a bőven 150 kilogramm alatti eszközök. Tavaly olyan mobilos applikációk jelentek meg viszonylag olcsón a piacon, amelyek segítségével a drónfel-vételeket automatikusan ki lehet elemeztetni, így fel lehet például becsültetni adott területen a gyomnövények arányát, valamint a haszonnövények akár pontos darabszámát is. A szoftver ráadásul képes felismerni a levélbetegségekre utaló jeleket is, sőt képes vezérelni a drónt is adott terület felé, ráadásul műholdas felvételek importálására és elemzésére is alkalmas. Az Európai Unió becslései szerint a közösségi légtér forgalma az elkövetkező húsz évben legalább 50%-kal fog nőni. Ha pedig mindez nem lenne elég, 15 éven belül a becslések szerint a drónos ágazat közvetlenül százezer embert fog foglalkoztatni az unióban, évente 10 milliárd eurós bevételt generálva. Az árbevételt nézve az Európai Unióban 2024-ig legalább 20%-os növekedés várható. Bár a ma ismert technológia körülbelül negyedszázados, annak „hivatalosan” eltűrt státusza alig pár éves múltra tekint vissza hazánkban. Egy tervezett országos lefedettségű UAV/UAS – unmanned aerial vehicle/system vagyis pilóta nélküli repülőgép – szolgáltatás, amely központi vezérléssel, adateléréssel és adatfeldolgozással teremti meg a precíziós, a digitális gazdálkodás korszerű technikai alapját a két éve elfogadott Digitális Agrár Stratégia (1470/2019. (VIII. 1.) Korm.határozat) központi részét képezi.

Jogilag az idei évtől hazánkban két drónkategória ismeretes: játék – nem játék. Játéknak minősül az az UA, amely nem éri el a 120 grammos maximális felszállótömeget, nincs felszerelve semmilyen adatrögzítő eszközzel, valamint az azt vezérlő távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes. Nyilvánvalóan szigorúbb szabályok és megkötések vonatkoznak azokra a drónokra, amelyek 120 grammnál nehezebbek, adatrögzítővel vannak felszerelve, vagy 100 méternél messzebbre is képesek eltávolodni.

drón

Uniós keretek – nemzeti részletszabályok

2018 szeptemberében paradigmaváltás következett be a drónokkal kapcsolatos szabályozásban az Európai Unióban, így már nemcsak a 150 kilogramm üzemi tömeg feletti pilóta nélküli járműveket, hanem az ez alattiakat is összeurópai szabályozási körbe vonták. 2019. július 1-től pedig hatályba lépett egy jogszabálycsomag – piacszabályozó és üzemben tartási, valamint repülés-végrehajtási rendeleteket magában foglalva –, amely egyes területeket tagállami jogalkotó hatáskörbe utalt. Mindebből az következik, hogy a pilóta nélküli járművek üzemben tartási szabályainak uniós kerete van, de e járművek nyilvántartásba vételére vonatkozóan nemzeti döntési jogkörök is fennállnak. Ugyancsak a tagállamok pontosíthatják e járművek távoli pilótáinak oktatását, vizsgáztatását, valamint olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek felett tiltani vagy korlátozni lehet a drónok megjelenését. 2021-től a jogalkotás nagyon komolyan veszi a magánszféra védelmét az esetlegesen drónok által készített felvételekkel szemben. Egyes jogsértő cselekmények – lakott terület felett pilóta nélküli jármű jogosulatlan használata – a szabálysértési, míg mások – például drónnal való tiltott adatszerzés – a büntető törvénykönyv szabályozási körébe tartozik.

Drónkategóriák és nyilvántartások

A légiközlekedési hatóság közhiteles nyilvántartást vezet a pilóta nélküli (nem játék kategóriájú) légi járművekről és a rendszert üzembentartókról is. A pilóta nélküli légi jármű nyilvántartásba vételét a tulajdonos kezdeményezi. Pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartónak minősül az olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több pilóta nélküli légijármű-rendszert üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik. A hobbidrónnal rendelkezők túlnyomó többségének nem szükséges a drón reptetéséhez külön légtérhasználati engedélyt kérnie, feltéve, hogy a jármű kevesebb mint 25 kilogramm súlyú, 120 méternél magasabbra nem repül és látótávolságon belül marad.

A kicsi, legfeljebb ¼ kg tömegű, legfeljebb 68 km/h sebességgel haladó drónok, amelyek ütközéskor nem képesek 80 joule energiánál többet átadni, átrepülhetnek emberek felett is, s még nyilvántartásba sem kell venni ezeket, feltéve, hogy játékgépekről van szó, vagy olyanokról, amelyek nincsenek kamerával felszerelve. A polgári légügyi hatóságnál azokat a drónokat szükséges regisztrálni, amelyek nagyobbak, gyorsabbak az előbbieknél, ráadásul kamerával is rendelkeznek. Ezek a légi járművek egyedi rendszámot kapnak, és a legalább 16 éves üzembentartóknak online kurzus, valamint vizsga letételét követően nyílik lehetősége a legális használatukra. A szabályozás értelmében tehát minden olyan drónt regisztrálni kell, amely nem játék, illetve minden olyan természetes személynek vagy cégnek/szervezetnek regisztrálnia kell, amely nem játéknak minősülő drónt működtet. A regisztrációval kapcsolatos nyomtatványok mindegyike elérhető a Közlekedési Hatóság dokumentumtárjában.

drónkezelő-felület

A nyomtatványokat elektronikus- és papíralapon kitöltve is el lehet juttatni a Közlekedési Hatóság, vagyis az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára. Fontos, hogy magyar lakosoknak a magyar hatóságok előtt kell nyilvántartásba vetetniük magukat, illetve az általuk üzemeltetett drónt. Hatósági díjakat március 8-tól kötelező fizetni mind a nyilvántartásba vételért, mind pedig a változásbejelentésért vagy éppen a törlésért. A nyilvántartásba vételről igazolás is kiadható kérelemre, további díjfizetés ellenében. Amelyik drón azonban már legalább 900 grammot nyom, az a kötelező regisztráción túl legalább 30 méter távolságot kell hogy tartson az emberektől. Alacsony sebességre kapcsolva legfeljebb öt méterre közelíthet meg embereket. Ennél a kategóriánál már nem elegendő az online elméleti vizsga, a drón irányítójának a gyakorlati tudásáról is számot kell adnia.

A 4 kg tömeget is meghaladó drónok reptetésekor legalább 150 méteres távolságot kell tartani a lakott és ipari, kereskedelmi vagy rekreációs területektől. A speciális kategóriába tartozó drónok tömege az esetleges szállítmányukkal együtt meghaladhatja a 25 kg-t, vagyis döntően professzionális tevékenységekhez használják őket. Az üzemeltetőknek a nyílt kategóriánál komolyabb kompetenciakövetelményeknek kell megfelelniük, s a gép regisztrációján kívül nyilatkozatot is kell tenniük, amelyben voltaképpen kockázatelemzést végeznek. Mindemellett egy üzemeltetési szabályzatot is össze kell állítaniuk a hatóság számára. Az engedélyköteles kategóriába akkor fog tartozni egy drón, ha személyek vagy embertömegek felett kívánnak műveletet végezni vele, veszélyes anyagot, netán személyeket szállítanának, illetve 120 méternél magasabban, sőt már a repülőgépek által használt repülési magasságban kívánják üzemeltetni azokat. Ezekben az esetekben mindig légtérhasználati engedélyt kell kérni. A permeteződrónok használatával kapcsolatban azonban további részletszabályok betartása lesz szükséges. Csak olyan drónt lehet alkalmazni, amely típusminősítési vizsgálaton átesett, mondta el lapunk kérdésére Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság igazgatója. Hozzátette, hogy a várhatóan még idén hatályba lépő jogszabály rendelkezései szerinti vizsgálat hiányában az adott permeteződrón forgalmazása illegális. Mindezek mögött az áll, hogy a vonatkozó európai uniós jogi előírások szerint a permeteződrónok használata légi növényvédelemnek minősül.

drón

Rekordméretű légiközlekedési bírság szabható ki

A pilóta nélküli légi jármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén légiközlekedési bírság szabható ki – akár ismétlődő jelleggel, amíg a jogsértés fennáll –, amelynek mértéke elérheti a 100 millió forintot. Ha a pilóta nélküli légi járművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt igazolja, akkor a légiközlekedési bírságot a pilóta nélküli légi járművet használatra átvevő személlyel szemben kell kiszabni. A pilóta nélküli légi jármű használatba adását magánokirattal lehet igazolni. Lényeges ide tartozó információ, hogy lakott terület felett pilóta nélküli játék légi jármű kivételével eseti légtérben szabad a járművet használni. Eseti légteret a katonai légügyi hatóság speciális eljárás keretében jelölhet ki, legfeljebb 7 napra. A szabályok megsértőivel szemben a légiközlekedési hatóság mellett a legtöbb esetben a rendőrség is eljárni jogosult.

A légtérhasználat szabályai

A légtérhasználat speciális és bonyolult szakkifejezéseit az alábbi honlapon grafikus formában tekinthetjük meg: https://mydronespace.hu/tudastar/dron#tabbar. Lakott terület felett csak eseti légtér megléte esetén szabad drónt működtetni, azon kívül azonban nem kötelező az eseti légtér igénylése. Vannak azonban lakott területen kívül olyan légtérrészek, amelyeket drónhasználat céljából nem szabad igénybe venni. Egyesek felett esetilégtér-engedély megléte esetén nem áll fenn korlátozás, például kiemelten fontos létesítmények közvetlen közelében, más esetben adott terület felett csak egy bizonyos időszakban korlátozott a légtérhasználat, így baleset vagy egy rendezvény helyszínén. Ha repülés közben ilyen korlátozást vezetnek be, a repülést azonnal fel kell függeszteni a korlátozások feloldásáig. Csak a legfontosabb kategóriákat említve megkülönböztetünk tiltott légteret (UAS-művelet csak miniszteri engedéllyel), időszakosan korlátozott légteret és drop zone légteret (működési ideje alatt a koordinációért felelős szervezet hozzájárulásával, folyamatos kommunikációs kapcsolat biztosításával lehet UAS művelet). Továbbá megkülönböztetünk még környezetvédelmi szempontok szerint és katonai, nemzetbiztonsági szempontok szerint korlátozott légtereket. Eseti légtér igénylésekor a repülőtér három kilométeres körzetében üzembentartói hozzájárulás és biztonsági felmérés szükséges; ha nem kell eseti légteret igényelni a határ két kilométerre vagy 750 méterre csökken. Drónos műveletekhez felelősségbiztosítással kell rendelkezni, amelynek mértéke függ a használandó drón súlyától (250 gramm alatti drónokra nem kell felelősségbiztosítást kötni), másrészt az eszközzel végzendő tevékenységtől. Mezőgazdasági permetezés esetén nagyságrendileg 320 millió forintos fedezettel kell rendelkezni az ellenszolgáltatásért végzett UAS-műveletek esetén.

Drónpilótákra vonatkozó előírások

Ha a drónművelet során embertömeg felett repülünk, a drón segítségével árut vagy netalán személyt szállítunk, esetleg – mint az a mezőgazdaságban gyakrabban előfordulhat – vegyi anyagokat (növényvédő szert) juttatunk a földre, eszközünk használata engedélyköteles, ráadásul ahhoz elméleti és gyakorlati ismeretek alapos elsajátítása szükséges. A drónpilóták képzéséről kiadott 6/2021. (II. 5.) ITM-rendelet alapján tanfolyamokat kizárólag a légiközlekedési hatóság engedélyével rendelkező cég szervezhet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyrészt csak a közeljövőben a légiközlekedési hatóság honlapján elérhető, engedéllyel rendelkező szervezetek közül válasszunk. A nem szabályosan nyilvántartásba vett képzési helyen való tanulmányok után nem lehet vizsgára jelentkezni. A vizsgákat a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. szervezi és folytatja le. A vizsga formája egy 40 feleletválasztós kérdésből álló teszt, amelyben repülésbiztonsági témaköröktől operatív eljárásokkal kapcsolatos ismeretekig lényegében minden szerepel. Minden drónhasználónak az új (idei) szabályoknak megfelelő vizsgát kell tennie, ugyanakkor más európai uniós tagállamban megszerzett képesítések, vizsgák elfogadhatók. A legtöbb drónpilóta (hobbiból vagy üzleti célból reptető) az úgynevezett nyílt kategóriába tartozik, amelyen belül A1, A2, A3 alkategóriákat különböztethetünk meg. Az első és utolsó alkategóriában (a drónosztály-azonosító címkével ellátott eszközöket kivéve) kötelező az online képzés elvégzése és a vizsga teljesítése. Ezt követően kompetenciatanúsítványt állítanak ki a levizsgázott személy számára. Az A2 alkategóriába tartozók számára kiegészítő elméleti tananyagot kell elsajátítani, illetve abból kell vizsgázni, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a jelölt megfelelő gyakorlati képesítéssel rendelkezik, azonban gyakorlati vizsgát nem kell tenni. Jordán László Nébih-igazgató mindehhez hozzátette, hogy az agrárdrónpilótáknak egy önálló képzést kell majd teljesíteniük. A tervezett követelményrendszer szerint többek között agrometeorológiai, szerkezettani, térinformatikai alapismereteket kell elsajátítani, valamint gyakorlati képzésen kell részt venni, amit egy mindenre kiterjedő, elméleti és gyakorlati részből álló vizsga zár le. A bemeneti követelmények teljesíthetőek (érettségi, alapfokú– 80 órás – növényvédelmi végzettség és államilag elismert drónvezetői képzés sikeres teljesítése), a tananyag pedig minden szükséges ismeret elsajátítását lehetővé teszi. Agrárdrónos képzések jelenleg legálisan nem működhetnek Magyarországon, jelentkezés előtt az érdeklődők tisztázzák a tanfolyamok szervezőivel, mire is jogosítja fel őket a majd megkapott, képzés elvégzését igazoló dokumentum, de egyelőre jobb várni.

drónkezelő

Drónos szolgáltatók és a felelősség kérdése

Jordán László, a Nébih igazgatója kiemelte, hogy egyes kontakt gombaölő készítményeket leszámítva gyom-, gomba- és rovarölő termékek vonatkozásában várható, hogy 2-3 éven belül drónos permetszert lehet majd vásárolni. Új készítmények nem lesznek bevezetve, a jelenleg forgalmazott készítmények forgalombahozatali és felhasználási engedélye fog módosulni, amiben a földi (és az esetlegesen meglevő légi) kijuttatási forma egészül ki drónos kijuttatási engedéllyel. Ha a gazdálkodó drónos vállalkozót bíz meg a közeljövőben, akkor ügyeljen arra, hogy az illető a növényvédelmi jogosultsággal rendelkező drónpilóták nyilvános, Nébih-es adatbázisában szerepeljen. A légi növényvédelemhez minden esetben szükséges növényvédelmi szakirányító közreműködése és felügyelete, függetlenül az alkalmazott növényvédő szer forgalmazási kategóriájától. Drónok esetében azonban nem lesz előírva a növényvédelmi szakirányító személyes jelenléte, felelősségvállalása azonban igen, tette hozzá az igazgató.

Csegődi Tibor László


Kapcsolódó hírek