A tisztelt Olvasó jó eséllyel már több fórumon, cikkből értesült az antibiotikum-felhasználás csökkentését célzó törvényről. Ez a mostani írás összegezni próbálja az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, legújabb kutatási eredményeket – választási alternatívát ajánl fel a cél eléréséhez.
Optimális bélegészség
Az élelmiszer-termelő állatok teljesítményére és hatékonyságára nézve kulcsfontosságú az emésztőrendszerük egészsége. Egy egészséges emésztőtraktus biztosítja a táplálóanyagok optimális emésztését és felszívódását. Ennek kialakulásához és hatékony működéséhez erőteljesen kapcsolódik a kiegyensúlyozott mikrobióta megléte és fenntartása, így mára ez lett az egyik legfontosabb téma az állattenyésztésben. Az állatok bélmikroflórája egy komplex mikroorganizmus-közösség, melyben a baktériumok dominálnak. A bélmikrobióta a gazdaállat egészségének és jóllétének elengedhetetlen része, amit többféleképpen biztosít: segíti az emésztést, véd a kórokozókkal szemben, táplálóanyagokat termel, valamint fontos szerepe van a bélszövetek és az immunrendszer kifejlődésében és érésében.
Az emésztőcsatornában érzékeny egyensúly áll fenn a jótékony (kb. 90%) és a potenciálisan patogén (10%) baktériumok között.
Léteznek olyan engedélyezett termékek, amelyek a kórokozó baktériumok számát csökkentik, szaporodásuk gátlásában és a hasmenés megelőzésében, a méregtelenítésben, az immunrendszer stimulálásában van szerepük.
Probiotikumok (laktocsoport)
A probiotikumok definíció szerint azok az élő mikroorganizmusok, amelyek a bélcsatornába juttatva segítik az egészséges mikroflóra kialakulását, javítják annak stabilitását és ezen keresztül befolyásolják a gazdaszervezet egészségi állapotát. Pozitív hatásukat a feltételezések szerint a coliformok háttérbe szorítása révén fejtik ki, azokra a helyekre kapcsolódnak a bél felszínén, ahova a kórokozók is kötődnének. Az alkalmazott mikroorganizmusok fontosabbjai: baktériumok (lactobacillus; strepto- és enterococcus, bacillusok, bifidobaktérium), valamint élesztőgombák (Saccharomyces cerevisiae).
A probiotikumok alkalmazásával megelőzhetőek az emésztőrendszeri megbetegedések, javíthatóak a takarmányértékesülés mutatói, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, hatékonyan csökkentik az elhullások számát.
A mai követelményeknek megfelelő probiotikumoknak:
– rendkívül gyorsan, már néhány óra alatt el kell szaporodniuk a bélben,
– meg kell előzniük az emésztőszervi megbetegedéseket,
– javítaniuk kell a takarmányértékesülés mutatóit,
– stimuláló, erősítő hatással kell lenniük az immunrendszerre,
– „biológiai savanyítók”, mivel rövid szénláncú zsírsavakat termelnek – ezzel csökken a pH a bélrendszerben,
– segíteniük kell a jótékony mikroflóra kialakulását (azaz rontják a patogének) feltételeit, számuk nő, kiszorítva ezzel a patogén kórokozókat (E. coli, szalmonellák stb.),
– a törzseknek „védettnek” (mikrokapszulázva, spóraformában) + antibiotikum-rezisztensnek, antibiotikumos kezeléssel együtt is adhatónak kell lenniük!
Prebiotikumok
A prebiotikumok a táplálék azon alkotói, amelyek szelektíven segítik a bélflóra meghatározott, a szervezet számára kedvező fajainak (pl. bifidobaktériumok, laktobacillusok) növekedését és metabolikus aktivitását, ezen keresztül javítják a gazdaszervezet egészségi állapotát.
Szerves savak
Ez a vegyületcsoport már bizonyította előnyeit az állattenyésztésben, de az elérhető eredmények függenek az alkalmazás módjától, valamint a savfajtától és attól, hogy egy vagy több savat használunk-e. A legjellemzőbben alkalmazott savak: fumár-, hangya-, szorbin-, citrom-, tej-, propion- és benzoesav.
Savakat adunk a takarmányhoz és az ivóvízhez, a csíraszám csökkentése érdekében. A gyomor (begy) pH-ját tudjuk velük csökkenteni, de a vékonybél elülső szakaszában ezek a savak gyorsan lebomlanak. Az érzékeny baktériumsejtekbe bejutva viszont csökkentik a citoplazma pH-ját, ezért a kórokozó sok energiát használ fel annak helyreállításra, mígnem elpusztul a folyamatban. A védett (mikrokapszulázott, bevont stb.) szerves savak elérhetik a bélcsatorna hátulsó részét is, így ott fejthetik ki antimikrobiális hatásukat.
Növényi hatóanyagok
Ebbe a csoportba esszenciális olajok, növényi kivonatok, fitogének, illóolajok stb. tartoznak. Hatóanyagaikat (pl. timol, karvakrol, eugenol) vagy mesterségesen állítják elő, vagy növényekből vonják ki. Széles antibakteriális hatásuk van: növelik a baktériumok sejtmembránjának áteresztőképességét, gátolják a sejtlégzést és más enzimatikus folyamatokat. Használhatók a takarmányban és az ivóvízben is, de sajnos gyorsan elillannak, már a vékonybél elülső szakaszában lebomlanak és felszívódnak. Védett formában (mikrokapszulázva vagy speciális hordozón) viszont akár a bélcsatorna hátulsó részében is kifejtik hatásukat.
A szakirodalom szerint a szerves savak és az esszenciális olajok között szinergikus, egymást erősítő kapcsolat van. Együttes alkalmazásuk gyorsabban és hatékonyabban pusztítja a kórokozókat. Mivel ezek az anyagok csak rövid ideig vannak jelen a bélcsatornában, ennek a lehetséges szinergiának nagy a jelentősége.
IMMUNERŐSÍTŐ (immunocsoport)
BÉTA-GLÜKÁN
Az élesztő (Saccharomyces cerevisiae) sejtfalának poliszaharid kivonata. A béta-glükán (β-glukan) etetésekor mérhető nagyobb IgA-termelés feltehetően azzal magyarázható, hogy a takarmánnyal felvett béta-glükán a nyálkahártya felületén lévő kötőreceptorokon keresztül aktiválja a fagocitasejteket és a limfocitákat, valamint a szervezet komplementrendszerét. Erősíti, stimulálja az immunrendszer működését, véd a fertőzések ellen. Antioxidáns-forrás, így szerepet játszik a szabad gyökök megkötésében. Hatása már 72 órát követően érezhető! Feldolgozásában – az immunrendszer más sejtjein kívül – nagy szerepük van a makrofágoknak, amelyek elfogják és elnyelik az összes idegen anyagot (baktériumok, vírusok stb.), mozgósítják a védekezőrendszert, és elpusztítják a sejteket. A béta-glükán fogyasztását követően így a szervezet védekezőrendszere olyan „lökést” kap, melynek segítségével könnyebben győzheti le a betegségeket, illetve hatékonyabban állhat ellen a fertőzéseknek.
Vizsgálatok szerint az 1-3, 1-6 szénatomokon elágazásokat tartalmazó béta-glükánoknak – melyek az élesztősejt falából származnak – van a legerősebb biológiai aktivitásuk. A béta-glükán hozzá tud kötődni az immunsejtek receptoraihoz, amik ezáltal jelzést továbbítanak az immunválasz-csatornán, stimulálják az immunsejteket, hogy azok jelzőmolekulákat bocsássanak ki, és indukáljanak specifikus és nem specifikus immunválaszt.
MANNAN-OLIGOSZACHARID (vitalcsoport)
Az élesztősejtfal eredetű mannan-oligoszacharid (MOS) készítményeket egyre gyakrabban a prebiotikumoktól külön, a speciális biológiai hatással rendelkező takarmánykiegészítők csoportjában említik! A MOS-ok valószínűleg több úton is befolyásolják a gazdasági haszonállatok élettani folyamatait. A témához kapcsolódó irodalomban négy fontos hatásmechanizmust tulajdonítanak nekik, ezek a következők: a bélflórára, az állatok immunválaszkészségére, a bélhám strukturális és funkcionális változására, a toxinok megkötésére gyakorolt hatásuk.
Gátolják a patogén kórokozók elszaporodását (E. coli, szalmonellák). A kedvező, jótékony baktériumok száma nő (laktobacillusok, bifidobaktériumok stb.). Tejsavtermelődés → pH csökken → patogének, szalmonellák száma csökken. Jobb emésztés → aminosav-forgalom befolyásolása → ammónia (NH3) csökken (kevesebb káros fehérjeanyagcsere-termék kerül a vastagbélbe).
Zsírsavak hatására fokozódik: emésztőnedvek termelődése, hasnyálmirigy, máj működése, javul a tápanyagok bontása és az ásványi anyagok felszívódása. Szalmonellamentesítési programba beilleszthető!
Bélbolyhok száma, hossza nő
Stimulálja a vékonybélben a bélbolyhok szerkezetének pozitív változását. Megnő a felszívófelület, az immunsejtek száma.
Bioaktív toxinkötő
A különleges térhálóstruktúra rendkívül sok speciális kötési felületet biztosít a különböző toxinok megkötéséhez.
Specifikus affinitás az összes mikotoxinhoz (AFLATOXIN T-2, F-2, DON stb.).
Intermolekuláris erők (hidrogénkötés, Van der Waals-erők) segítik az erős kötést → poliszacharid toxin komplex → nem bomlik le → kiürül a szervezetből.
Kis mennyiségben is hatékonyan biztosítja a toxinmentességet és az állatok egészségét.
Nem köti meg a szervezet számára hasznos biológiai anyagokat, aminosavakat, vitaminokat.
A bélegészség fenntartásának kulcsa annak megértése, hogy miként változik a bélmikrobióta az állatok élete során, és hogyan lehetséges felkészíteni őket ezekre a változásokra. A haszonállattartók gyakorlati tapasztalatai az állatorvosok kutatásaival együtt valószínűleg a jövőben további lehetőségeket adnak a bélegészség javítására.
Fontos, hogy a telep higiéniája és menedzsmentje érezze, tudja követni a változásokat!
Kérdezzenek, segítünk!
Dr. Zsoldos István
szakállatorvos
+36-30/925-9120
