Élelmiszer-gazdasági kivitelünk időarányos alakulása

Az agrárium állattenyésztési ágazatait 2020-ban több kihívás is hátrányosan érintette. A sertéságazatot a sertéspestis okozta külpiaci instabilitás, a baromfi ágazatot pedig a madárinfluenza kiváltotta drasztikus állománycsökkenés és kül-, illetve belpiaci piacvesztés sújtotta.

A kihívások sora azonban itt nem ért véget, hiszen a növénytermesztést, különösen a szántóföldi zöldségtermesztést és a gyümölcstermesztést a kora tavasz súlyos aszály és a késő tavaszi erős fagyok érintették drasztikus módon. Mivel azonban a nemzetközi termékszállítás, ellentétben a személyforgalommal, nem állt le, ezért az élelmiszer-gazdasági export, átmeneti megingást követően stabilizálódott. Ha az aszály és a fagy pusztításait nem is lehet meg nem történté tenni, más kultúrák esetében regenerálódott a mezőgazdasági termelés, így az export szempontjából rekord évnek számító 2019-es kiviteli teljesítményt elérő, sőt azt nagy valószínűséggel felülmúló exportárbevételre számíthat 2020-ban az ország. Az agrárgazdaság termékeinek összességében mintegy a fele rendszeresen a külpiacokon talál gazdára. A részletekre is rávilágítva megemlítendő, hogy vannak termékeink, melyeknél alapvető kérdés a külpiaci értékesítési lehetőségek biztosítása. A hazai fogyasztás alacsony szintje miatt a külpiacnak leginkább kitett ágazatunk például a juhágazat, hiszen a tejes- és pecsenyebárány-produktumunk zöme az olasz és a török piacra kerül évtizedek óta, de a hazai mézfogyasztás alacsony szintje miatt az átlagos évi 20 ezer tonnás méztermés mintegy 80%-a rendszeresen az olasz és a német piacon talán vevőre. Ilyen az élőhalexportunk is, hiszen a hazai halfogyasztás töredéke a nyugati országok fajlagos halfogyasztásának.

 

Agrárexportunk főbb árufőcsoportok szerinti alakulása
1. táblázat. Agrárexportunk főbb árufőcsoportok szerinti alakulása (2020. 01–10. hónap), forrás: KSH

 

Természetesen ezek csak kiragadott példák, a fő kérdés az export alakulása és az import szerkezetének és nagyságrendjének az ütköztetéséből levonható következtetés, amiből kitűnik, hogy ha bővül is az exportunkban a feldolgozott, ezen belül a magasan feldolgozott termékek aránya, az import zömét magasan feldolgozott termékek adják. Ez a jelenség, bár nem mai keletű, de rávilágít arra, hogy az élelmiszeripar technológiai fejlesztésére lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mint ahogy az eddig történt. Ami pedig a koronavírus-járvány utáni időszakot illeti, nem lehetne félvállról venni azt a lehetőséget, amit az egészségturizmus fellendülésével megnyíló piaci lehetőségek kínálnak. A teljesség igénye nélkül ide tartozna többek között a turistákra, ezen belül a gyógyturizmusra alapozott élelmiszer-fogyasztási többlet. A zöldségtermesztés és gyógyvízhasznosítás szimbiózisban is fejleszthető lenne, ha erre agrárpolitikai akarat lenne. Hazai fejlesztésű hőszivattyúk már jó százhúsz éve léteznek Magyarországon, hiszen az Országház építésekor is léteztek ilyen megoldások. Mindemellett az ökológiai, a horgász-, vadász-, a bor- és az agroturizmus is új fejlesztési terepet kínál az ún. láthatatlan export újbóli felfuttatására, vagyis a hozzánk évente érkező turisták élelemmel való ellátására, gasztronómiai élményben részesítésére.

Nézzük, miként alakul hónapról hónapra a 2020-as év statisztikailag jelenleg megfogható, 01–10. havi exportjának alakulása.

A nagyobb termékfőcsoportokat nézve a pozitívumok sorában a növényi termékek csoportját kell első helyen említeni, hiszen a 01–10. havi export 7,4%-os bővülése mellett 2,5 milliárd euróhoz közelítő exportárbevétel keletkezett. A növekedési erély második helyezettje a 4,6%-kal bővülő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek termékegyüttese, 3,5 milliárd eurós árbevétellel. A harmadik helyezett ebből a szempontból a legkisebb exportárbevételű termékcsoportot képező állati és növényi zsír, olajtermékek csoportja, 0,8%-nyi növekménnyel. A statisztikai évzárta előtt két hónappal az élőállat- és állatitermék-export továbbra is gyengélkedik, hiszen az előző év azonos időszakához képest 10% közeli az exportvisszaesés.

 

Főbb növényi termékek kivitelének alakulása
2. táblázat. Főbb növényi termékek kivitelének alakulása

 

Néhány pozitív példa

A teljesség igénye nélkül érdemes néhány terméket, termékcsoportot kiemelve felhívni a figyelmet arra, hogy az összességében 2% közeli (1,94%-os) exportnövekedés mögött igen figyelemre méltó exportbővülési esetek húzódnak meg. A növényi termékek köréből a legjelentősebb exportmennyiséget adó és árbevételt hozó termékeket (mint a búzát, az árpát és a kukoricát) érdemes kiemelni.

Az összességében 5,3-ről 7,1 millió tonnára növekvő gabonaexport önmagában is figyelemre méltó jelenség, hiszen arra utal, hogy potenciális gabonakülpiacaink felvevő képessége a koronavírus-járvány hatására nem csökkent, hanem nőtt, hiszen ebben a gazdaságokat, piacokat gúzsba kötő évben 1,8 millió tonnával több gabonát exportáltunk. Az összességében egyharmadot is meghaladó időarányos mennyiségi növekmény arra utal, hogy a számunkra fontos külpiacok élelmiszer-felvevő képessége a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek tekintetében sem sérült.

Az exportmennyiség gyorsabban bővült 2020-ban, mint az exportárbevétel, így a gabonaexport alacsonyabb árakon realizálódott. A világpiaci árakra persze érdemi ráhatásunk valójában soha nem volt. Ha meggondoljuk, hogy például kukoricából a 2020/2021-es gazdasági évben 1 143 millió tonnás becslést adott közre az USDA, aminek az árnyékában a 8,5 millió tonnára becsült, jónak mondható 2020-as magyar kukoricatermés valójában eltörpül.

A magyar gabona 2020. 01–10. havában tehát az előző év azonos időszakához képest gyengébb árakon kelt el. Míg a gabona-termékcsoport kivitele összességében 11%-kal csökkenő átlagárakon értékesült a külpiacokon, addig a búza exportja közel 8, az árpa kivitele mintegy 10, a kukorica kereskedelme pedig 12%-kal gyengébb árakon bonyolódott. Bár a statisztikai évzártáig még két hónap úgymond hátra van, és az aktuális piaci jelentések szerint a kukorica világpiaci árában, a várható rekordtermés ellenére is, leginkább a kínai kereslettöbblet hatására jelentős pozitív elmozdulás történt az év vége felé, a keresleti piaci hangulat talán a magyar kukorica értékesítési kondícióit is pozitívan befolyásolja. A másik említésre választott eset a hungarikumnak is minősülő fűszerpaprika-külkereskedelmünk esete. Exportunk ugyanis mintegy 11%-kal nőtt 2020. 01–10. havában, amikor a kivitel az előző évi bázishoz képest 7,155 millió eurós szintről 7,933 millió eurós szintre nőtt. A gabonaexportunkkal ellentétben ennél a termékünknél az exportmennyiség mindössze 1,9%-kal nőtt, tehát az értékesítési átlagár javult, mégpedig a korábbi 3,9 euró/kg-ról 4,3 euróra nőtt, az exportmennyiség pedig1 838 tonnára emelkedett. A művelet árnyoldalát az import jelentette. Az exportátlagár közel feléért érkezett ugyanis fűszerpaprika a magyar piacra, mégpedig úgy, hogy az import az exportmennyiség másfélszeresét is kitette. Fő importforrásunk továbbra is Spanyolország maradt, de bejelentkezett szállítóként a köztudottan mindent termelő és mindennel kereskedő Hollandia, valamint Kína. A kínai importtal kapcsolatban kiemelendő, hogy szemben a mi 4,3 eurós fajlagos exportátlagárunkkal, az őrölt kínai fűszerpaprika kilogrammonként mindössze 1,7 eurós áron, az exportátlagárunk 40 százalékáért került a magyar fogyasztókhoz.

 

kukorica

 

Potenciális piaci tartalékok

A koronavírus-járvány 2020-ban megbolygatta a piacokat, akár a hazai, akár a külpiac felvevőképességét vizsgáljuk. A turizmus, azon belül az utazásszervezés, a szállodaipar, a vendéglátás, a nemzetközi légi közlekedés és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások is érzékeny piacvesztést szenvedtek el. A turizmus padló fogásán túl a bajokat még az is tetézte, hogy a hazai fogyasztó baromfihús iránti bizalma is megcsappant. Legalább is erre utalnak a húsfogyasztási adatok. A 2020ban terjedő madárinfluenza-járvány erősödésének hírére ugyanis visszaesett a baromfihús iránti kereslet. Érdemes hozzátenni, hogy a vándormadarak által terjesztett kór örökös probléma. A vándormadarak vándorlási útvonalának sávjába települt állattenyésztők és állattenyésztési kapacitások fő problémája. A vizes élőhelyek ebből a szempontból kifejezetten nagy kockázatú helyszínek, így kiváltképp a víziszárnyas-populációk számára jelentenek permanens veszélyt. A 2020-as madárinfluenza-járvány értelemszerűen a víziszárnyas-állományban végezte a legnagyobb pusztítást. Konkrétabban a kacsa- és libaállományt érintő járványnak közvetve vagy közvetlenül több millió állat esett áldozatul. A járvány gazdasági következményei kétségessé teszik, hogy a hazai kacsa- és a libaszektor ki tudja-e belátható időn belül heverni ezt a drasztikus állománycsökkenést.

A brojlercsirke-hizlalás nem szabad téren zajlik, és a nagyon extrém körülményeket leszámítva a zoonózis (állatról emberre történő betegség terjedése) nem jellemző ezen a téren, tehát a zárt tartás következtében sem a csirkeállomány, sem a tojóállomány nem találkozik közvetlenül a vonuló vándormadarak terjesztette madárinfluenza-vírussal, a fogyasztás alakulásából mégis arra lehet következtetni, hogy a fogyasztók némiképp tartózkodnak a csirkehús fogyasztásától is. Erős a késztetés arra, hogy ezt a jelenséget is a koronavírus-járvány járulékos hatásaként értékeljük, nem mintha a két vírusnak bármi köze is lenne egymáshoz.

 

sertéshús

 

A sertéshús piaca is megbolydult. Itt a piaci zavart alapvetően az Európában tovább terjedő afrikaisertéspestis-járvány okozta. A 2020-as év legkomolyabb kihívását ezen a téren az ázsiai piacra szállító német húsipar afrikaisertéspestis-járvány miatti, Ázsiából történt kitiltása képezte. A máról holnapra történő, előre nem látható európai piaci sertéshús-túlkínálat a magyar sertéshús hazai és külpiaci helyzetét is gyengítette. A német sertéshúsnak ugyanis az unión belül kell piacot találnia, ami csökkenő felvásárlási árak képében kínálati piacot eredményezett.

A fentiekből is kitűnik, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével feltehetően újrainduló idegenforgalom és a közétkeztetés talpra állása jó eséllyel regenerálni fogja az állattenyésztési ágazatokat és az állattenyésztési termékek piacát. A turizmus fellendülése remélhetőleg új lehetőségeket kínál majd a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára is.

 

Összeállította: Dr. Szabó Jenő

 

agrárgazdaság agrárium agroturizmus állattenyésztés élelmiszer élelmiszerexport export horeca hungarikum import kivitel koronavírus-járvány mezőgazdaság növekedés turizmus
..