Élőállat-külkereskedelmünk speciális szelete

Exportunk 1,6%-os bővülés mellett túllépte a 8 milliárd, importunk pedig, 6,3%-os növekedést produkálva elérte az 5 milliárd eurót, így a külkereskedelmi egyenleg enyhe csökkenés mellett megközelítette a 2,9 milliárd eurót. Agrár-külkereskedelmünk tehát 2016-ban összességében jó évet zárt.

Szeszélyes évszakok és rekordok

A rekordokat vagy rekordközeli eredményeket felmutató 2016-os esztendő a kivitelre is jó hatást gyakorolt, jóllehet az időjárási anomáliák és állatbetegségek érzékeny veszteségeket okoztak egyes kertészeti és állattenyésztési ágazatainknál. A gyümölcsöseinket, szőlőkultúráinkat megtizedelő, késő tavaszi fagyok, majd a nyár közepén pusztító, a Dunántúl szőlővidékeit letaroló jégeső, nem is beszélve az év utolsó harmadában súlyos károkat okozó, a baromfi ágazatot, kiváltképp a víziszárnyas-állományokat drámaian érintő madárinfluenza felmérhetetlen károkat okozott a termelési alapok és az export árualapok tekintetében.

Az e cikk témáját adó, az agrárexportunk 4,2%-át kitevő élő állatkivitel az átlagot többszörösen meghaladó módon, összességében 9,7%-kal bővült, ami a külpiaci bizalom erősödésére, a hazai állattenyésztés külhoni elismertségének töretlenségére utal.

Élőállat-kivitelünk alakulása és szerkezeti elemei

Az élőállat-kivitel szerkezeti elemei közül kimagaslik az élőmarhaexport, ami az év folyamán egyre élénkebbé váló külpiaci (elsősorban török) kereslet hatására 2016-ban összességében 16,8%-kal bővült. A második legjelentősebb kiviteli csoportot az élőbaromfi-export képezi, pedig éppen ezt az ágazatot sújtotta a legdrasztikusabban a vándormadarak által terjesztett, telepbezárásokkal és a fertőzött állományok megsemmisítését maga után vonó madárinfluenza. A szakmai szervezet szerint mintegy 3 millió víziszárnyas esett áldozatul a járványnak és azt megfékezni hivatott karantén-intézkedéseknek. Az állománypótlás, a regenerálódás, súlyos anyagi áldozatokat követelve fél-háromnegyed évig is eltarthat.

Az alábbiakban, éppen az említett, sajátos körülmények miatt az élőbaromfi-kivitel 2016 évi sajátosságait mutatjuk be. Megjegyzésként idekívánkozik, hogy a legjelentősebb élőállatexportot adó élőmarhaexportról e lap egyik korábbi számában már részletes értékelés látott napvilágot.

Élőbaromfi-kivitel

A közel 88 millió eurós, 6,6%-kal fejlődő élőbaromfi-kivitelünk mintegy 54 ország baromfiállományát gazdagította 2016-ban. Nem túlzó állítás ez, hiszen a kiviteli érték 78, illetve 83%-a az elmúlt két évben naposcsibe, illetve naposbaromfi volt, tehát hízlalásra, árualap előállítására vásárolták tőlünk elsősorban a naposbaromfit.

A három legjelentősebb élőbaromfi-piacunkon, Románián, Lengyelországon, és Ausztrián kívül számottevő felvevő piacnak számított még a cseh, a német, a szlovák és az ukrán piac is. A változást mutató viszonyszámok közül kiemelésre érdemes a legjelentősebb piacnak számító, 8,5%-kal bővülő román piac, hiszen ide került a 2016. évi élőbaromfi-kivitel több mint egyötöde (22%-a). Ennél is gyorsabban bővült, közel 16%-kal növekedett a lengyelországi kivitelünk és kiugróan bővült (76%-kal nőtt) a németországi exportunk is.

Élőbaromfi-exportunk fő piacai

Forrás: KSH

Naposbaromfi-export

A statisztikai adatok szintjén az élőbaromfi-exporton belül megkülönböztethető a 185 gramm alatti súlyú élő állatok kivitele. A szakzsargont lefordítva magyarra eljutunk a naposcsibe, naposbaromfi fogalomkörhöz, ami a nagyságrendjét nézve nem kevesebb, mint 51,2 millió euró, közel akkora, mint a háromnegyed évi borexportunk.

Naposcsibeexportunk fő piacai

Naposcsibe-kínálatunk összességében, a táblázatbeli főbb piacokkal együtt hozzávetőlegesen 44 ország piacaira jutott el 2016-ban. Exportunk gerince bejáratott piacokon nyugszik. Vevőink zöme tradicionális kereskedelmi partnerünk, mégis érződik a kiviteli adatokat nézve némi visszaesés, hiszen a kiemelt jelentőségű vásárlóink körében is tapasztalható 10-15% közötti visszaesés (Lásd. Ukrajna, Szlovákia, Szerbia, Fehéroroszország. Ennél is nagyobb visszaesés, mintegy 35%-os exportcsökkenés jellemezte a harmadik legjelentősebb napos baromfi vásárlónkat, Csehországot.)

Igazi exportboom jellemezte viszont az olasz piacot, ahol az előző évi mintegy 48 ezer eurós bázison több tízszeresére ugrott a napos baromfi exportunk, vagy az algériai vásárlások értéke is megtízszereződött. Értékes exportbővülés jellemezte továbbá a megduplázódó kivitelt mutató lengyel vagy a másfélszeresére bővülő szlovén piacot.

A naposcsibeexport viszi ugyan a vállán az élő baromfiexportot, de a 185 gramm alatti pulyka-, kacsa-, libakivitelről és a vele paralel érkező importról is érdemes néhány szót ejteni. Míg a napospulyka, -kacsa, -libaexportunk mindössze 6-7 ország piacait célozza meg, és a múlt év utolsó harmadában tapasztalt baromfi influenza elsősorban a szabad tartású víziszárnyas állományunkat sújtotta, ezért figyelemre méltó, hogy ezen a téren jelentős piacokat (egy kivétellel) nem vesztettünk. Az export nagyságrendje ugyanakkor szerény, az importé viszont igencsak fajsúlyos. A behozatal mindhárom esetben rendre meghaladja az exportértéket, sőt a pulyka esetében leginkább a tízszeres szorzó illik az importtöbblet érzékeltetésére.

A 185 gramm alatti, élőpulyka-, élőkacsa-, élőliba-külkereskedelem (2016)

A felnőttbaromfi-állomány külkereskedelme

Az élőbaromfi-állomány külkereskedelmi forgalmának speciális szegmense a felnőttállat-állományok exportja, importja. A tyúkfélék esetében mind az export, mind az import figyelemre méltó nagyságrendet képvisel. A mintegy 6 millió eurós exporttal szemben ugyanis, annak a bő hatszorosa (33,5 millió eurós) az import. Mennyiségi oldalát nézve a tranzakciónak, míg az exportpiacokon 4,2 ezer tonna élőbaromfi kelt el 2016-ban, addig ennek 8,7-szerese, azaz 36,6 ezer tonna érkezett Magyarországra. Fő szállítónk Románia, ahonnan az élő baromfi mintegy 80%-a (26,2 millió euró értékben) származott, Szlovákiából 4,6, Horvátországból 1,6 millió euró értékben, Németországból 900 ezer euró értékben érkezett tavaly felnőtt baromfi. A mintegy 6 millió eurós exportunk fő felvevő piaca Lengyelország és Csehország, de szállítunk kisebb értékben Romániába, Németországba és Ausztriába is ilyen kódszám alatt élő állatot. A meghatározó nagyságrendű román piaci import kapcsán óhatatlan a feltételezés, hogy a nagy román piaci naposcsibeexportunk köszön vissza a felnevelt, hizlalt állomány importjában.

A 185 gramm feletti élőbaromfi-kivitel és -behozatal ütköztetése

Az élőpulyka-, élőkacsa-, élőliba-forgalom alakulása

Végezetül érdemes egy pillantást vetni a naposcsibeexport utáni legsikeresebb termékpályákra is, úgymint a súlykorlátozás nélküli élőpulyka-, élőkacsa- és élőliba-exportunk és -importunk alakulására. Exportunk ezekben a termékcsoportokban messze meghaladja az import szintjét, mégpedig úgy, hogy közel 20%-os piacbővülés mellett a kiviteli érték túllépte a 22 millió eurót, az exportmennyiség pedig a 13.766 tonnát.

Élőpulyka, élőkacsa, élőliba külkereskedelmi forgalma

Ezzel szemben az import alig éri el az exportérték 0,7%-át és mindössze két nyugat-európai szállítót jegyez. Nevezetesen Franciaországot, 161,5 ezer euróval és Ausztriát 2,6 ezer eurós importtal.

Összeállította: Szabó Jenő