Pár napja hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság, hogy a KAP-támogatások alapján mit vár a járvány utáni korszak mezőgazdaságától.
Ezt támogatja a KAP
A következő közös agrárpolitikában (KAP), az EU mezőgazdasági támogatási programjában kétségkívül egy új, modern szemléletű agrárium körvonalai mutatkoznak meg. Az új KAP legfőbb 2030-ig szóló célkitűzései elsőre nem is meglepőek: a mezőgazdasági eljárásoknak ki kell terjedniük az éghajlattal, a környezettel és az állatokkal kapcsolatos tevékenységekre. Nemcsak az állatjólétről van szó, hanem kiemelten a komoly fenyegetést jelentő antimikrobiális rezisztenciára (e téren az EU 50%-os szercsökkentést vár el a haszonállatok és az akvakultúra területén). Emellett kiemelt cél a vegyi növényvédő szerek felhasználásának és kockázatának 50%-os csökkentése. El kell érni az mezőgazdasági célú területek 25%-án az ökológiai gazdálkodást, és jelentős növekedést produkálni az ökológiai akvakultúrában. Ugyancsak cél csökkenteni a talajok tápanyagveszteségét, ám ezt úgy, hogy közben a talajok minősége ne romoljon tovább, illetve a műtrágya-felhasználás 20%-kal csökkenjen.
Klíma és ambíció
A kiadósan részletezett KAP-lista természetesen foglalkozik a mezőgazdasági termesztést mind jobban befolyásoló éghajlatváltozással. Ezért mind a károsanyag-kibocsátást, mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, mind a növényi és állati rendszerek ellenálló-képességét fontos célnak tartja az EU. A listán kiemelten szerepel még a talajromlás megelőzése, talaj helyreállítása, javítása, illetve a biológiai sokféleség védelme, megőrzése vagy helyreállítása – ennek ugyancsak része a peszticidek csökkentett használata, illetve az integrált növényvédelem. (A teljes listát itt lehet elérni.) A dokumentum tanulságos, kevésbé szakmai, inkább lélektani jelentőségű mondata szerint fontos, hogy a mezőgazdaságban érintett vállalkozások a minimális követelményeken túlmutató ambíciókkal folytassák a tevékenységüket.
