Európa élvonalába állna a magyar szuperegyetem

A kontinens középső régiójának legnagyobb agrár-felsőoktatási intézményrendszerét, szinte az egész országra kiterjedő hálózatot hozott létre az állam négy egyetem összevonásával.

Ma – a holnapért

Kétezer oktató és alkalmazott, 15 ezer hallgató, négy nagy agráregyetem – impozáns paraméterek jelzik azt a nagyszabású mezőgazdasági felsőoktatási átszervezést, amely ünnepélyes sajtótájékoztatóval és időkapszula elhelyezésével ért véget. Az  augusztus 1-jével működését megkezdő, a Szent István és a Kaposvári Egyetem, az Esterházy-egyetem Gyöngyösi Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejött új Szent István Egyetem Közép-Európa egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye lesz. Célja – mint azt a sajtótájékoztatón állami és felsőoktatási szakemberek, az egyetem révén érintett települések polgármesterei is megerősítették – az, hogy a mezőgazdaság világának gyorsan változó feltételeihez igazodó korszerű, multidiszciplináris, gyakorlati képzést nyújtson a holnap agrárszakembereinek.

Rugalmasabb reagál

Gyuricza Csaba megbízott rektor úgy fogalmazott, fejlődő magyar agrárium nem képzelhető el globális szinten is versenyképes, modern hazai felsőoktatás nélkül, és a SZIE-n folyó képzések a sokoldalú tudás révén stabil megélhetést megalapozó, időtálló képzést nyújtanak a hallgatók ezreinek. Hangsúlyozta, eltökélt célja, hogy 10 éven belül a megújult SZIE Közép-Európa legjobb agrár-felsőfokú képzését nyújtó egyeteme legyen.

Nagy István agrárminiszter azt hangoztatta: stabil alapokon épült fel az új egyetemi integráció, amely ötvözi a múlt és a jelen erényeit. A hagyományos értékekhez képes hozzárendelni a megújulás képességét, amire szükség is lesz a gyorsan változó igények és körülmények között – e nélkül nem várható, hogy a hazai mezőgazdaság leküzdje a versenyhátrányát.

Gémesi György gödöllői polgármester – aki óvodásként, s később vívóként is koptatta a ma az egyetemnek is otthont adó épületek padjait, illetve 20 éve részt vett az akkor is megújuló SZIE névalkotási folyamatában – elismerő szavakkal méltatta a mostani összevonás és megújítás célkitűzéseit.
Elhangzott, a világ legjobb egyetemeinél alkalmazott módszerekre jellemző szerkezeti felépítés felszámolja a meglévő párhuzamosságokat, versenyképes, oktató- és hallgatóbarát működés, rugalmas, a piaci igényekre jobban reagáló oktatás- és tartalomszerkezet jön létre.

Nagy várakozások

A mostani felsőoktatási és szervezeti átalakításokhoz nagy reményeket fűznek nemcsak az oktatás szakemberei, hanem a kutatás-fejlesztés, többek között a vetőmagipar és a nemesítési ágazat szereplői is. Az utóbbi években mind több kritika érte az állam szerepvállalást – vagy éppen annak érdemi elmaradását – amiatt, hogy a folyamatos átszervezések, a tarthatatlan finanszírozás és a szakember-utánpótlás visszaveti az egykor világhírű hazai kutatási és nemesítési ágazat versenyképességét.

Az ünnepélyes sajtótájékoztató végén elhelyezett időkapszula egyik érdekessége, hogy fémtestébe az új egyetemet alkotó intézmények területéről származó termőföldmintákat is elhelyeztek.