Ez most a legfontosabb az öntözéssel kapcsolatban

Öt pontban foglalhatók össze a legfontosabb tudnivalók az öntözéses törvényben és végrehajtási rendeletében.

 

 

Mint ismert, a törvényhozás a természeti erőforrások védelme és a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében 2018-2019-ben intenzív törvényalkotó munkát végzett az öntözéses gazdálkodás elterjesztéséért. Ennek részeként öntözési közösségek kialakítása miatt megalkotta az idei év elejétől hatályos törvényt – ennek végrehajtási rendelete még várat magára.

 

Tűrni kell, hogy más is öntözhessen

A jogszabály egyik legfontosabb eleme az öntözéses szolgalom intézménye. Az öntözés érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult – vagyis a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni (ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki), hogy az ő ingatlanán egy másik termelő az ehhez szükséges feladatokat elvégezze. Magyarán, köteles tűrni, hogy a másik, öntözést folytató termelő az ő öntözési vonalas vízilétesítményét kialakítsa, üzemeltesse, az öntözőberendezést az ő birtokán is átvezesse. Más kérdés, hogy a szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

 

 

Közösségben

Másik fontos törvényi elem az öntözési közösségek létrehozása. Olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet lehet ismerhető el ilyen, amelynek tagjai az öntözési körzetben földrészlet használati jogával bíró termelők. Az öntözési közösség szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözését biztosítja. Az öntözési közösségek elismertetését az öntözési igazgatási szervhez (NFK) kell benyújtani.

Az elismert öntözési közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére az NFK környezeti körzeti tervet készít. Emellett a Vidékfejlesztési Programban új pályázati felhívást alakítanak ki a közösségek támogatására – ez 90%-os intenzitással segíti az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek, dokumentációk elkészítését, az üzemeltetést.

 

Mit, hol, hogyan

Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza majd, hogy az adott térségben milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehet öntözni. A NAK egyébként azt javasolja, hogy a kerületben alakítsanak ki öntözési zónákat, és induljon el egy olyan állami tervezési program, amely segíti a termelői tudást és képességet, ott, ahol van víz és igény, ugyanakkor megalapozza a további állami főművi fejlesztéseket ott, ahol van igény, de nincs víz.

 

 

Előhaszonbérlet

Végül érdemes ismerni az öntözéses előhaszonbérleti jog intézményét. Ebben – szántó, szőlő, gyümölcsös, kert haszonbérbe adása esetén – előhaszonbérleti jog illeti meg a területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági céget, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény szerint még értékkel bír.

 

forrás: NAK

NAK öntözés öntözésfejlesztés öntözési közösség rendelet