Ezekkel akár duplázhatna is a magyar agrárium

Két hatalmas területen óriási tartalékai vannak az ágazatnak – de nemcsak a fejlődés, hanem a verseny is kikényszeríti, hogy az ágazat végre komolyan vegye a lépéstartást.

 

A 2700 milliárdhoz

Nem objektív akadályok, hanem bizonyos átfogó fejlesztések elmaradása vagy késlekedése okozza, hogy a hazai mezőgazdaság produktuma csak 60-70%-át teljesíti az európai felső mezőnyének. Két – azaz két és „fél” – nagy területen óriási tartalékaink vannak, amikkel a jelenlegi durván 2700 milliárdos agrárkibocsátást megsokszorozhatná az ágazat.

 

 

Ha jól adaptáljuk

A mesterséges intelligenciára (MI) épülő technológiák tízéves távlatban akár 6400 milliárd forint GDP növekményt is hozhatnak, ami a jelenlegi éves bruttó hazai termék mintegy egyharmadának felel meg. Ez döntően függ az adaptációs rátától: ha csak brazil szinten sikerül beépíteni a gazdaságba az MI előnyeit, akkor legfeljebb fele akkorra fejlődéssel számolhatunk – mondta Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője az év eleji a PREGA 2020 konferencián és kiállításon. A szakember szerint ezért nem véletlen, hogy az ágazat kiemelt szerepet kapott a hazai MI országstratégiában.

 

 

Mindenre és egyedileg is válaszol

Általános az egyetértés az agrár-digitalizáció és -automatizáció szakmai köreiben, hogy az Agár Adat Keretrendszer olyan általános problémákra is hatékony választ adhat, mint az osztatlan birtokok ügyének rendezése, az időjárási szélsőségek hatásainak enyhítése. Vagy akár a ma még szinte elképzelhetetlen hatékonyságot ígérő a parcella-, sőt, az állattartásban és a növénytermesztésben az egyedalapú adatszerzés és kezelés/gondozás/beavatkozás lehetősége. A hazai viszonylatban összességében mintegy 60%-os termelési hatékonyságjavulást ígérő technológiák további előnye, hogy összehasonlíthatatlanul kisebb környezetterhelés, alapanyag-pazarlás mellett végezhető velük a gazdálkodás.

 

 

Új agrárforradalom

Erre rímel Malatinszki György (ügyvezető igazgató, Malagrow Kft.) korábbi interjúja, amelyben egyenesen úgy fogalmaz: a járványkrízis is megmutatja, hogy a mezőgazdaság az az ágazat, amely nem csupán állja a sarat, hanem az innováció motorját képezi majd azzal, hogy erre továbbra is tud forrásokat biztosítani. A szakember szerint a mezőgazdaság és a ráépülő tudományos, technológiai kutatások előtérbe kerülhetnek a következő években. A – megfogalmazása szerint – “új agrárforradalmat” hajtó erő pedig az egészséges, változatos táplálékra való igény, ami növekvő kapacitásokat és hatékonyabb termelési módozatokat követel.

 

Innovatív fiatalok

Az a bizonyos „fél” tényező azonban nem „szoftveres” problematika, hanem „hardveres” – konkrétan a generációváltás. Köztudott, hogy a rendszerváltáskor „hivatalba lépő” új gazdaságvezető réteg többsége ma a 70 évesek táborába tartozik. Ugyanakkor az innovatív, a mérethatékonyságot birtokkoncentrációval is megalapozó szemlélet inkább a fiatalabbakra: az 50 év alatti gazdákra, gazdaságvezetőkre jellemző. Dr. Weisz Miklós (társelnök, AGRYA) az éveleji Agromashexpón rámutatott: aligha kétséges, hogy a fiatalabb gazdaságvezetőkben nagyobb a nyitottság és a szándék hatékonyságnövelő, precíziós, adatalapú, digitális – azaz általában innovatív – technológiák, eszközök alkalmazására. Ezért is szomorú, hogy a hazai gazdaságok 40%-ában semmilyen precíziós eszköz, technológia nincsen még, és csak 10-10%-ánál van például változó dózisú növényvédőszer-kijuttatás és tőszámú vetés, automatikus szakaszvezérlés.

 

 

Pénzt érlel a víz

A másik döntő, előremenekülést vagy volumennövelést meghatározó tényező az öntözés. A lényeget érintően ebben is teljes az egyetértés a mezőgazdasági vezetők köreiben: e téren óriási tartalékok vannak a hazai agráriumban. Becslések szerint 1 hektár öntözött termőföld átlagosan körülbelül 1 millió forintos termelési értéket állít elő, ám öntözés nélkül a terület ennek alig 40%-ára képes. Ma az állam öntözésfejlesztés a jelenlegi, szomorú 80 ezer hektárt 100-200-400 ezer hektárra kívánja növelni – okkal. Ha félmillió forint hektáronkénti plusz előállított értékkel kalkulál egy becslés, akkor a hazai, durván 5 millió hektáros termőterületre vetítve 2500 milliárdos termelésiérték-növekedés volna várható.

agrár automatizálás digitalizáció generációváltás időjárás innováció kibocsátás klíma mezőgazdaság MI öntözés precízíós