Fenyércirok elleni védekezés

A Magyarországon is egyre nagyobb gondot okozó fenyércirok (Sorghum halepense L.) a Föld minden kontinensén megtalálható, ahol növénytermesztés folyik. A világ legveszélyesebb gyomnövényeinek listáján a 6. helyen szerepel. Rövidnappalos növény, ebből adódóan Magyarország a gyom gazdasági jelentőségű előfordulásának északi határán helyezkedik el. Géncentruma a Közel-Keleten, Szíriában található, innen terjedt el a világ számos részére. Hazánkban a leginkább fertőzött területek Fejér, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, és Pest megyékben találhatók. Hazánkban már a XIX. század elejétől jelen van, gazdasági kárt okozó tömeges felszaporodása azonban csak az 1960-as években kezdődött meg.

80 ezer mag, napi félméteres növekedés

A fenyércirok generatív és vegetatív módon (magról, ill. rizómáról) egyaránt képes szaporodni. Utóbbi esetben a növény növekedése gyorsabb. A növényenkénti magprodukció a 80 ezer darabot is elérheti. Magja 3-6 évig őrzi meg csírázóképességét a talajban. A magok elsősorban a fenyércirok terjedését biztosítják, míg a rizómák egy adott területen való stabil megtelepedését szolgálják. A gyomnövény rizómái segítségével kétféle túlélési mechanizmusra képes. Az ún. apikális dominancia következményeképpen a rizómán található rügyek kb. 95%-a hormonális szabályozás hatására nyugalomban van. Ezt kihasználva a fenyércirok a számára kedvezőtlen körülményeket követően is képes újra kihajtani. A gyomnövény másik lehetősége a túlélésre a rizómák aktivitásának időszakos jellegével függ össze. A rizómák a téli hónapokban belső nyugalmi állapotban vannak, maximális aktivitásuk augusztus és szeptember hónapokra tehető. Ezt a tulajdonságot tanácsos figyelembe venni a kémiai gyomirtások során.

Az elsődleges rizómák a fenyércirok csíranövények 5 leveles fejlettségétől jelennek meg, majd a 10 leveles állapotig csak lassan növekednek. A csírázást követő 6-7 hét múlva a gyomnövény már erős, fejlett rizóma rendszerrel rendelkezik. A virágzás ideje alatt a rizómák akár napi 30-90 cm-t is képesek növekedni. Az idősebb növények másodlagos, valamint harmadlagos rizómát is fejlesztenek, amelyek sokkal jobban tűrik a téli fagyokat.

A fenyércirok felszaporodásában több tényező is szerepet játszott. A környezeti tényezők közül ide sorolhatjuk az utóbbi évek enyhe téli időjárásait, a termesztéstechnológiai elemek közül a kukorica monokultúra túlsúlyba kerülését, a mechanikai talajművelés (szántás, kultivátorozás) volumenének csökkenését, ill. hiányát valamint a fenyércirok kiváló alkalmazkodó képességét is.

Védekezés agrotechnikával

A fenyércirok elleni védekezés leghatékonyabb módszere, ha a kémiai eljárásokon kívül preventív és agrotechnikai módszereket is használunk. A fenyércirok ellen a legolcsóbb védekezés a gyomnövényfaj betelepedésének a megakadályozása. A betelepedés két módon, spontán és behurcolással történhet. A spontán betelepedés egy lassú folyamat, a táblaszegélyek gondozásával, kaszálásával meg lehet akadályozni. A betelepedés gyorsabb módja a behurcolás, ami elsősorban szennyezett vetőmaggal, vagy talajművelő, szállító, betakarító gépekkel történik. A gépek tisztításával a betelepedés kockázata csökkenthető.

Az agrotechnikai eljárások közül a vetésforgó alkalmazása a leghatékonyabb megoldás. Lehetőleg az őszi és tavaszi vetésű egy- és kétszikű, sűrű- és ritkasorú kultúrákat vessünk egymás után. A sűrűsorú növénykultúrákban (például a kalászos, őszi káposztarepce, lucerna) tavasszal a fenyércirok nem tud megjelenni, mivel a fejlődéséhez nagy térre van szüksége. Az aprómorzsás megfelelően ülepedett talajban az optimális vetésidő versenyképesebbé teszi a kukoricát a fenyércirokkal szemben.

A talajműveléssel végzett mechanikai védekezés lehetőségét ki kell használni a fenyércirok gyérítésében. Az őszi szántások segíthetnek abban, hogy a felszín közelébe került fenyércirok rizómák rügyei erős téli fagyokban elfagyhatnak. A rizóma károsodásához legalább -10°C körüli hőmérséklet szükséges.

Mechanikai művelés, kultivátor, töltögető kultivátor alkalmazásával jelentősen gyéríthető a már kikelt fenyércirok, illetve a kukorica előnyhöz jut a növekedésben.

A védekezést nemcsak kukoricában, hanem az egész vetésforgóban kell alkalmazni, a tarlókon lehetséges a mechanikai, illetve a mechanikai-kémiai kezelések alkalmazása. A gyakori mechanikai műveléssel a rizómákban lévő tartalék tápanyagok mennyisége csökkenthető, így a növény életképessége jelentősen romlik.

A mechanikai talajkezelés után, a rizómákból kikelt fenyércirok kezelésére alkalmasak a glifozát hatóanyagot tartalmazó készítmények. A védekezés a 20-30 cm-es fejlettségű fenyércirok ellen a leghatékonyabb. Javasolható a glifozát hatóanyagot tartalmazó készítményt tapadásfokozóval vagy 5 kg/ha Ammónium-nitrát műtrágyával együtt kijuttatni.

A hatékony fenyércirok elleni védekezésben a preventív agrotechnikai és mechanikai eljárások mellett szükséges a kémiai gyomirtásra is.

Védekezés vegyszerekkel

A kémiai gyomirtás részben a magról kelő, részben pedig a rizómáról kihajtó egyedek ellen irányul. A magról kelő fenyércirok ellen preemergens herbicidekkel illetve kombinációikat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű, rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. Biológiai okok is indokolják, hogy a kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelést követően azonnal mentesítsük a gyomnövények okozta negatív hatásoktól. Pre-, illetve korai posztemergens szer felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a kijuttatásukat követő 2 héten belül lehullott 10-20 mm-es bemosócsapadék.

A magról kelő fenyércirok ellen preemergensen és korai
posztemergensen felhasználható hatóanyagok

Megjegyzés: *Csak preemergens felhasználás engedélyezett

Korai posztemergens állapotban végzett védekezéskor a fenyércirok 1-3 leveles, még a gyökérváltás előtti állapotú. A fenyércirok elleni védekezést csak pre-, illetve korai posztemergens kezelésekkel nem lehet megoldani, szükséges posztemergensen is védekezni.

Posztemergens védekezés a magról kelő fenyércirok ellen a rizómaképzés előtti állapotban

A permetléhez a hatékonyság fokozásának érdekében az adjuvánsok (repceolaj, metiloleát­ +metilpalmitát, trisziloxán+poli­ éter) adagolása nélkülözhetetlen. Kukoricában 7-8 leveles állapot után már nem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert számos gyomirtó szer ebben a fenológiai állapotban károsítja a növénykultúrát. A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettséghez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt. A s-metolaklór, pendimetalin, izoxaflutol, rimszulfuron+tifenszulfuron maximum 3-5 leveles korig alkalmazható. Hatékonyabb a fenyércirok elleni védekezés, ha preemergens gyomirtó szerrel legyengítjük a gyomnövényt a posztemergens kezelés előtt.

Rizómás fenyércirok ellen használható készítmények

Ezek a herbicidek a rizómáról kelt egyedek 15-20 cm-es fejlettségénél a leghatékonyabbak.

Nikoszulfuron hatóanyagot tartalmazó készítmények osztott kezelésben is felhasználhatók, azonban ilyen alkalmazásban a fenyércirok rezisztencia kialakulásának veszélye megnő.

Rezisztens fenyércirok elleni védekezés

Ha már megjelent a rezisztens biotípus egy táblán, akkor többéves türelmes, kitartó munkára lesz szükség a visszaszorításához. Az agrotechnikában, így a vetésforgóban rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni. A lucerna vetésforgóba történő beépítése lenne a legjobb megoldás. Mivel a lucerna 3-4 évig ugyan sűrű állományt alkot az adott területen, és évente 3-4 alkalommal kaszálják, a fenyércirok, illetve a már rezisztens fenyércirok visszaszorítására alkalmas megoldás lenne.

A kétszikű kultúrákban megjelenő fenyércirok, illetve rezisztens fenyércirok jó hatékonysággal irthatók a speciális egyszikűirtó (ACC-áz gátló) herbicidekkel.

Speciális egyszikűirtó (ACC-áz gátló) herbicidek kétszikű kultúrában

Középtávon megoldást jelenthet a Duo System kukorica hibridek termesztése, amelyekben a cikloxidim hatóanyagú Focus Ultra speciális egyszikűirtó szer a kultúra károsodása nélkül alkalmazható. Ez a technológia viszont a speciális egyszikű irtók egyoldalú használatához vezethet, mivel a kétszikű kultúrákban is ilyen típusú szerekkel védekezhetünk a fenyércirok ellen. Az egyoldalú vegyszerhasználat következtében a speciális egyszikű irtókkal (ACC-gátlókkal) szemben is gyorsan kialakulhat a rezisztencia.

A fenyércirok elsősorban a kukorica jellemző gyomnövénye, sűrű térállású kultúrákban (kalászosok, repce) kevésbé kap életteret, a tarlókon viszont tömegesen felszaporodhat. Tarlón a fenyércirok viszonylag könnyen irtható glifozát hatóanyagú szerek alkalmazásával. A vegyszeres kezelés a 30-35 cm nagyságú fenyércirok ellen a leghatékonyabb. A glifozát először a gyomnövény föld feletti részét pusztítja el, majd idővel a rizómák különböző mértékű pusztulása is végbemegy. A terület rizómás fenyércirok állományának ily módon végzett gyérítését követően a kukorica utóveteményben a gyomnövény magról kelő alakja ellen hatékonyan védekezhetünk pigment bioszintézis gátló (HPPD) készítményekkel (izoxaflutol, tembotrion, szulkotrion).

Pigment bioszintézis gátló (HPPD) készítmények

Az elmúlt években sajnos a glifozáttal kapcsolatban több probléma is felmerült. Egyrészt e hatóanyaggal szemben is kialakulhat rezisztencia, amire már több, főleg argentin, brazil, ausztrál és USA-beli példa van. Másrészt pedig már vizekben, élelmiszerekben is kimutatható a szermaradéka, sőt humán-egészségügyi oldalról vizsgálva az emberi vizeletben is megjelenhet a glifozát bomlásterméke.

A hosszú távú megoldási lehetőségek közé tartozik a vetésváltás és a kémiai védekezés kiegészítése mechanikai gyomirtással. Utóbbi módszernek jó eszköze lehet a forgókapás sorközművelő kultivátor (3. ábra). Előnye a merev szerszámokhoz képest, hogy nem tömődik, nem dobálja a talajt, így nagy sebességgel, felügyelet nélkül lehet vele dolgozni. Ideális választás lehet műholdvezérlésű rendszerhez. A művelési mélység a sortól távolodva növekszik, ezért kisméretű kultúrnövény esetén is védőtárcsa nélkül alkalmazható. Eltömődés-mentes működése révén olyan területek is kultivátorozhatóvá válnak, ahol hagyományos vagy rugóskapás művelőelemmel ez nem lenne megoldható.

3. ábra A forgókapás sorközművelő kultivátor működési elve

Nikoszulfuron 60 g/ha + szulkotrion 450 g/l + Biofilm 0,5 l/ha

Nikoszulfuron 60 g/ha + szulkotrion 450 g/l + Biofilm 0,5 l/ha + 1 alkalommal kultivározás

Nikoszulfuron 60 g/ha + szulkotrion 450 g/l + Biofilm 0,5 l/ha + 2 alkalommal kultivározás

Gyulai Balázs (gyomirtási szakértő)

Novák Róbert (gyomirtási szakértő)

Reichhardt Borbála (növényorvos)