Fóliatakarásos uborkatermelés gépesítése és költségei

Az uborka fontos zöldségnövényünk, jelentős mennyiség kerül belföldi fogyasztásra, ill. exportra. Magyarországon a termőterület és a termelt mennyiség szempontjából legjelentősebb a konzervuborka, melynek területe akár 6 ezer hektárra is tehető.

A konzervipar a 6-9 cm és a 9-12 cm hosszúságú uborkából évente több mint ötvenezer tonnát igényel.

Az ennél kisebb méretfrakciók (6 cm hosszúság alatt) szedése ugyan csökkenti a termés mennyiséget, viszont e frakció nagyobb értéke miatt az árbevétel jelentősen növelhető.

A cikk az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult konzervuborka gépesített termelésével foglalkozik.

A vizsgált technológia, csepegtető öntözéses, talajtakarásos termesztési módra alapozódik, amelyhez ágyáskészítő gépet és fólia- és csőfektető gépet használnak.

A koraiság növelése, valamint a termésbiztonság fokozása érdekében lehetőség van növénytakaró fóliaalagút készítésére is.

A betakarításhoz szedőszalagos STIEGER szedőgépek szolgálnak, melyekkel hetenként 2-3 alkalommal is meg lehet szedni a területet anélkül, hogy a szedés taposási károkat okozna a növényzetben.

A helyi kereskedelmi átvevőhelyeken kis kapacitású húros osztályozógépeket, a konzervüzemben pedig szintén húros rendszerű nagy teljesítményű osztályozógépeket alkalmaznak.

A kereskedelmi átvétel előtti osztályozásra azért van szükség, mert az átvételi ár jelentősen függ a terményméretétől.

A konzervipari eljárás során különböző rendszerű mosókat, válogatószalagokat, üvegtöltőket, záró és sterilező berendezéseket és palettázókat használnak.

A cikk a konzervuborka, korszerű, gépesített termelés- és feldolgozás-technológiáját mutatja be, a gépek üzemi és gazdaságossági mutatóin keresztül.

Az uborka termelés és osztályozásbemutatása

Az uborkatermelés során az elővetemény szármaradványainak bedolgozása és a gyomosodás megelőzése céljából elengedhetetlen a tarlóápolás, tárcsás boronasegítségével.

Ezt követi a mélylazítás. A tápanyag-utánpótlás a szervestrágyázás és a műtrágyaszórás műveletét öleli fel.

E tápanyagok talajba juttatása mélyszántással valósul meg.

A következő művelet a tavaszi fejtrágyzás és annak bedolgozása a szántás elmunkálásával.

A megfelelő minőségű talajfelszín kialakítása magágykészítéssel kezdődik, ezt követi a felszín egyengetés majd az ágyáskészítés.

Következő művelet a talajtakarás és az öntözőcső behúzás.

A víz- és palánta-szállítás a palántázás műveletéhez kapcsolódik.

Ezután a fóliaalagút kialakítása van soron.

A termesztett kultúravegetációs szakaszában, a minőségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges a csepegtető rendszerű öntözés.

Növényvédelmet mintegy 12 alkalommal alkalmazunk.

Betakarításkor tekintettel kell lennünk arra, hogy az uborka gyakori szedése révén az értékesebb kisebb hosszúságú méretfrakciók aránya nagyobb lesz, ami befolyásolja az egész termesztés sikerét és gazdaságosságát.

Síkművelés esetén ajánlatos a heti kétszeres szedés.

Fontos szempont, hogy a szedés során a növény ne károsodjon, nem szabad taposni, az indákat forgatni, vagy törni.

A fenti igények kielégítésére alakították ki a STEIGER szalagos uborka-szedőkocsi (1. ábra), amely a termény kézi betakarításának megkönnyítésére készült.

A gépet – kialakítástól függően – 16-28 kézi szedőmunkás szolgálja ki, akik fekvő testhelyzetben dolgoznak, így szedés közben nem tapossák a növényzetet.

A traktorra szerelt gép gyűjtőszalagja összegyűjti és az erőgép által vontatott pótkocsiba juttatja az uborkát.

A gép az uborka mintegy felének az 5-9 cm szabványos mérettartományba eső méretaránya mellett mintegy 0, 2 hektár/óra területteljesítménnyel, illetve 63, 4 kg/ (óra x fő) fajlagos tömegteljesítménnyel működtethető.

Az elhagyott termény felszedéséhez 2-4 főgyalogmunkás alkalmazása szükséges.

A vizsgálatok szerint a szedőkocsival történő szedés kb. 20%-kal növeli a szedők uborkatömegben mért teljesítményét a hagyományos kézi szedéshez képest.

A gép felépítése megfelelő testhelyzetet teremt a szedést végző munkások számára, és egyúttal megoldja a táblán belüli szállítási feladatokat is.

Az uborka osztályozására két alkalommal van szükség, a kereskedelmi átvételkor és a konzervipari feldolgozás előtt.

A felvásárlási árak az uborkaméretétől függenek.

Minél kisebb méretű a termény annál értékesebb.

Az egyes méretfrakciók átvételi árai jelentősen eltérnek, ezért a termelőnek és az átvevőknek is elemi érdeke, hogy a leszedett mennyiségek osztályozottak legyenek.

A felvásárolt termény ezután a feldolgozó üzembe kerül, ahol újra több méretfrakcióra bontják, hogy a konzervüvegben az uborka egyöntetű legyen.

Az átvételnél és a feldolgozásnál alkalmazott osztályozógépek általában azonos osztályozási elven működnek (húros osztályozó gépek), de amíg az átvételnél a kisebb teljesítményű egyszerű előosztályozó gépek is megfelelnek, addig a feldolgozóknál üzemelők bonyolultabbak, igényes kivitelűek, és igen nagy teljesítményűek.

A húros osztályozógépeken egymás mellett növekvő réssel futó, műanyag burkolatú, görgős láncpárok helyezkednek el.

A felöntött termény egy-egy láncpáron addig halad, amíg a táguló rés el nem éri az uborka átmérőjét.

Ekkor leesik a láncsor alatt elhelyezkedő surrantóra.

A termelés gépi költségei

A 1.táblázatban a 20 ha-on végzett uborka-termelés ökonómiai alapadatai és műveleti költségei olvashatók.

A táblázat tartalmazza a munkaművelet megnevezését, az adott művelet során alkalmazott munka gépet és az ahhoz kapcsolt erőgép teljesítményét, a gépkapcsolat műszak teljesítményét.

Ökonómiai adatok közül a munka gép és az erőgép beszerzési árát, és a gépkapcsolat műszakórára jutóhasználati költségét.

Látható, hogy az egyes munkaműveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 20 ha termőterület műveléséhez szükséges gépi munkaidő.

S ez alapján könnyen kiszámolható a gépkapcsolatok gépüzemeltetési költsége, amely a műszakórára jutó gépüzemeltetési közvetlen költség és a ledolgozott munkaidő szorzata.

Eredményül kaptuk az egyes műveletek 20 ha-os volumenéhez kapcsolódóköltségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 20 ha uborka-termelésösszköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is.

A táblázatban részleteiben bemutatjuk a szabadföldi termelés és betakarítás, valamint az osztályozás költségeit.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy az össz. géphasználati költség 14.367 eFt.

Egy hektárra vetített értéke 717 eFt.

A manipulálási költségeket is figyelembe véve, amelyek értéke 950 eFt, az össz. géphasználati költség 15.319 eFt.

Egy hektárra vetített értéke 765 eFt.

Vizsgálataink során a hatékony munkavégzés céljából megbízható minőségű és jelentős értékű erőgépekkel számoltunk.

Ebből kifolyólag az erőgépek beszerzési és használati költsége is jelentős.

Ily módon a termelés technológiában alkalmazott gépekbe ruházási költsége 176.879. eFt.

Ezen belül a munka gépek beszerzési értéke 59.190 eFt-ot tesz ki, amíg az erőgépek beszerzési értéke 93.929 eFt.

A manipuláló gépek beszerzési értéke megközelítőleg 25 millió Ft.

Természetesen intenzív felügyelet mellett megfelelő teljesítményszintű alacsonyabb műszaki színvonalú erőgéppel, kisebb költséggel is elvégezhetők az előírt munkaműveletek.

Az erőgépek esetében megfigyelhető, hogy a nehéz talajmunkák végzéséhez 1 db 140 kW motorteljesítményű erőgép szükséges. Míg a tápanyag-utánpótlás, az ágyáskészítés, a talajtakarás, öntözőcső behúzás, palántázás, a fólia alagútkészítés, a növény-védelem, betakarítás és traktoros szállítás feladatait egy 90 kW-os vezérgép és egy 60 kW-os segédtraktor látja el.

A termény közúti szállítását, pedig alacsony költségű közúti pótkocsis szállítójárművel végezzük.

Az erőgépek ilyen rendszerű alkalmazásával alacsonyabb beszerzési költség, valamint jobb erőgép-kihasználtság valósul meg.

20 ha-on a uborka-termelés gépi munka igénye 1080 műszakóra.

A közút szállítás 150 műszakórás kapacitásával az időigényes műveletek közé sorolható.

A manipulálás időigénye több mint 500 műszakóra, amelyből a kisebb kapacitású elő osztályozógép munkaideje a meghatározó.

Következtetések

A szabadföldi fóliatakarásos uborka-termelés gépi munka költségei számottevőek.

E termékre jellemző a jelentős kézi munkaerő igény, amely mind palántázáskor, mind fóliaalagút készítésekor, de legjelentősebben a betakarításkor jelenik meg, amikor akár 28 fő szakszerű és minőséges munkavégzését kell biztosítani.

A jó minőségű végtermék a kézi betakarítás segítségével biztosítható.

Mindennek azonban ára van. A 16-28 fős betakarító személyzet számottevő bérköltséget képvisel.

A cikkben csupán a gépi munkák költségeit vettük figyelembe , amelyek által mintegy 12 t/ha termésátlaggal számolva 65 Ft/kg-os termelési költség adódik.

A termelés során alkalmazott kézi munka díját, valamint a termeléshez szükséges anyag és egyéb inputok költségeit nem határoztuk meg.

Mindezek biztosítása további jelentős ráfordítást igényel, amely által a termelés- és a végtermék előállítási költsége tovább nő.

Megállapítható, hogy a leginkább figyelmet igénylő gépi munkaműveletek a betakarítás-terményszállítás, az ágyás- és fóliaalagút-készítés, valamint a palántázás, amelyek a legjelentősebb költségviselők, s az össz. gépi munka költség mintegy 70 %-át teszik ki.

Dr. Magó László

Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő