fbpx

Fűszerpaprika: csípős kritikák

Írta: Kohout Zoltán - 2017 október 28.

Nem sok jóval kecsegtetett az a szakmai tanácskozás, amelynek szeptember elején fő témáját a magyar fűszerpaprika-termelés adta Mórahalmon. Míg szűk 100 éve a hazai agrárium hírét vivő terméket magyarként hamisították, ma a sereghajtók közt kullogunk, és a visszaesés vége sem látható még. De vajon miért, ha az adottságaink megvolnának? És mi a teendő? – erre kereste a választ a FruitVeB rendezvénye.

Negyedszázad, négyötödös visszaesés…

Míg az étkezési és tv-paprika helyzete elfogadhatónak mondható, a fűszerpaprika-szegmens az utóbbi 25 évben komoly negatív spirálban van – állapította meg dr. Somogyi Norbert (főigazgató, NAIK), aki emlékeztetett: az ágazat korábbi termőterületének 4/5-ét(!) elvesztette, az egykor export-túlsúlyos honi termelést mára importkényszer váltotta fel, ráadásul eközben a hazai étkezési-fogyasztási szokások is úgy változtak, hogy elfordultak a tradicionális magyar fűszertől. – Míg egykor több országban hamisították a híres és értékes magyar fűszerpaprikát, addig ma már mi, magyarok sem fogyasztunk többet évi fél kilónál, és az a hazafias mentalitás is hiányzik, hogy ha kissé drágább is, de a saját termékeinket vegyük az olcsóbb, gyakran gyengébb minőségű import helyett – fogalmazott a főigazgató.

Meggyőző mórahalmi minta

A FruitVeB-rendezvénynek otthont adó Mórahalom alpolgármestere – politikusoktól sajnos mind ritkábban látható – felkészültséggel nyilatkozott az ágazat helyzetéről. Beszámolt arról, hogy a város 4 éve konzekvensen dolgozik a fűszerpaprika-termesztés megerősítésén, hogy a 80-as évek végén megtört lendülethez visszataláljunk. A Kotányi-Mórahalom-programban Csányi László szerint most 70 gazda 70 hektáron termeszt többek között új fajtákat is, illetve állít elő készterméket hagyományos, utóérleléses technológiával. Emellett szikkasztótelep is létesült, és a termelőtől a feldolgozón át a forgalomba hozatalig terjedő spektrum megszervezése is folyamatban van már.

Sok a kihívás, kevés a termés

Bár a magyar fűszerpaprika nagyon tiszta és jó minőségű, a költséges technológiánk ma nem segíti a termesztés-forgalmazás kibontakozását. Ez is az oka annak – idézte Szokol Lajos (elnök, Fűszerpaprika Terméktanács) a szomorú adatot -, hogy például az 1970-es évekbeni 125 ezer tonnás terméssel szemben tavaly például már a 20 ezer tonnát sem érte el az ágazat kibocsátása. Nem nő a bio- és átállási fűszerpaprika termőterülete, előállítási volumene sem. Tény – ismerte el Szokol Lajos -, hogy mind a konvencionális, mind a bio-fűszerpaprika számos kihívást rejt: komoly tudást és ráfordítást igényel a növényvédelem (számos kórokozó, korlátozott eljárási lehetőségek a bio-szegmensben), a termesztéstechnológia (csak részben gépesíthetőek a műveleti fázisok) és nagy felkészültséget igényel a termesztő személyekből is. Ugyanakkor a kultúra jócskán kitett a mind szélsőségesebb és szeszélyesebb környezeti hatásoknak, és a bio-szegmensben a tápanyag-ellátási lehetőségek is korlátosak.

Finom, minőségi – de drága

– További kihívás a költségek finanszírozása – tette hozzá a terméktanács elnöke. Kifejtette: a csökkenő munkaerő-kínálat biztosítása és anyagi terhe komoly probléma e nagy kézimunkaigényű ágazatban. – Miközben ez utóbbi 15-20-szer több a gabona- és olajosmag-félékhez képest, a többszázezer forintos művelési költséggel szemben a támogatások között csak 25 ezer forintos különbség van. Mindezt tetézi, hogy 1 kiló hazai termék előállítási költsége 900-1000, míg az importé csupán 500-700 forint – mutatott rá Szokol Lajos. Mint kifejtette: a drágább előállítást elsősorban az okozza, hogy a világszerte követett eljárással szemben nálunk a családi és kisvállalkozások, feldolgozóüzemek jellemzően mesterséges megoldásokat választanak. A post harvest (szüretelés utáni) utóérlelés és a mesterséges szárítás értelemszerűen költségesebb, mint a tövön történő utóérlelés és a természetes szárítás.

Szomorú tény továbbá, hogy a magyar fűszerpaprika szinte esélytelen bejutni egy-egy áruházláncba, miután azok beszerzői jellemzően csakis az ár (és nem a minőség) szempontja szerint fogadnak be árut. A minőség ma már olyannyira nem szempont, hogy amikor 2 éve felmérték a lakossági felhasználású fűszerpaprika-őrleményeket, 43 árumintából 26 nem felelt meg a szakértői, 19-ből pedig 12 nem is volt értékelhető a felhasználói csoport megítélése szerint…

Esélyek és buktatók

A hazai ágazat előtt még mindig lehetőségként áll az élelmiszer-biztonsági és minőségi színvonal piaci kiaknázása, de csak akkor, ha sikerült a vásárlók tudatosságára, minőségi elvárásaira hatni, terjeszteni a termék gasztrokulturális értékeit. Ugyanakkor komoly hátrányt jelent, hogy a termékek magyarországi előállítása drága, korszerűtlen, és az említett hanyatlásos évtizedekben elmaradtak a szükséges termesztéstechnológiai és fajtakutatások. Mindez azzal fenyeget, hogy a kockázati tényezők – időjárás, szaktudáshiány, munkaerő-problémák, az import és a hamisítás erősödése, állami túlszabályozás stb. – továbbra is megakadályozzák a kibontakozást.

Mindebből fakadóan a legfontosabb feladat a termőterület növelése, a gépészet, a termesztési eljárások és a fajtakutatás erősítése, a támogatások és az élőmunka terheinek ésszerűsítése.

Árt, igazságtalan és túl kényelmes a rendszer

Ez utóbbi gondolathoz kritikusan szólt hozzá a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke is. Győrffy Balázs szerint ma már komoly értékek mennek veszendőbe a munkaerőhiány miatt, és ebben több szempontból gondot okoz a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere is. – Ki kell mozdítani a pár tízezer forint többletért már nem fáradozó, kényelmes helyzetű közfoglalkoztatottakat, finomhangolásra van szükség a rendszerben, és érdekeltté kell tenni őket.

Akár azzal, hogy a reálszférában, például egy gazdaságban végzett munka idejével meghosszabbítható legyen a közfoglalkoztatási státusz, akár azzal, hogy amennyiben nem fogadják el a felkínált munkalehetőséget, azzal kockáztatják a közfoglalkoztatásuk – vázolta a NAK elnöke. Hozzátette: a jelenlegi rendszer ott is igazságtalan, hogy a piacra termelő, de nem a versenyszférához tartozó szereplők (közintézmények, önkormányzati konyhák stb.) letörik az árakat.

Ultimátum-ok

Ledó Ferenc (elnök, FruitVeB) elnöke vitaindító beszédében rámutatott: ma már a feldolgozási ágazat működési biztonságát is érinti-fenyegeti a hazai fűszerpaprika-termesztésben tapasztalható bizonytalanság. A szakmai nap értékelése és összegzése során az elhangzottakhoz Ledó Ferenc hozzátette: ma már hazardírozásnak minősül öntözési technológiák alkalmazása nélkül termelni.

Kohout Zoltán