Gabonavető gépek és gépkombinációk fejlesztési trendjei

Konstrukciós kialakításaik, valamint a megművelt vagy a művelésnélküli talajfelületeken való alkalmazhatóságaik vonatkozásában jelenleg a gabonavető gépek/-gépkombinációk öt nagyobb csoportjai – a hagyományos építésű gépek; az összekapcsolt vagy összeépített magágykészítő-gabonavető gépkombinációk; a gabona direktvetők; a sávművelő-gabonavető gépek és a vetőkultivátorok – különböztethetők meg. A gépek/gépkombinációk felépítése-kialakítása olyan, hogy azok nagytöbbsége a vetéssel egy menetben szilárd (makro) műtrágyák célirányos kijuttatására is alkalmas. Ezek a munkagépek, kialakításuktól függően a teljesen vagy félig automatizált működtető-ellenőrző és kijelzőrendszereikkel ellátva a művelőnyomos (művelőutas) technológiákban is jól alkalmazhatók. A gabonavetőgépek jellemző csoportjainak műszaki fejlesztési irányai a következőkben kerülnek bemutatásra.

Új fejlesztésű Amazone Cataya 3000 Super forgóboronás talaj-előkészítő+gabonavető gépkapcsolás

A főbb vetéstechnikai részegységek általános fejlesztései

A különböző gabonavetőgépek és gépkombinációk általános és legfontosabb vetéstechnikai részegységeinek tekinthetők a vetőmag-kiadagoló/-továbbító szerkezetek és a vetőcsoroszlyák. A vetőszerkezetek mechanikus vagy pneumatikus rendszerűek lehetnek. A hagyományos építésű gabonavető- (vagy a direktvető-)gépeken évtizedek óta jól bevált mechanikus rendszerű adagolószerkezetek tolóhengeres vagy bütyköshengeres megoldásúak. Hátrányuk, hogy a magkiadagolás soronként történik meg (ami soronkénti magadagoló szerkezeteket igényel), és a gravitációs magtovábbítás csak a magládáik szélességi méretéhez igazodóan (~4 méterig) lehetséges, illetve az ilyen adagolószerkezetekkel rendelkező gépek csak kisebb (8-10 km/h) munkasebességgel üzemeltethetők. A pneumatikus vetési rendszerű, központi adagolású gépek adagoló eleme egyetlen központi cellás kerék (cellás henger), és a magvak a cellákból a ventilátor nyomóágának légáramába, majd onnan – pneumatikus továbbítással – az elosztófej(ek) segítségével sorokra bontva, külön-külön magvezető csöveken keresztül kerülnek a vetőcsoroszlyák által nyitott barázdákba. Ezek a pneumatikus vetőmag-adagolórendszerek az évek során folyamatosan fejlesztésre kerültek, megbízható üzemeltetést és a gyakorlat által elfogadott, megfelelő vetési pontosságot, jó adagolás-egyenletességet biztosítanak. A legtöbb gabonavető gépen a – szabadalmaztatott – pneumatikus Accord-System megoldást alkalmazzák, de egyes gyártóknak saját fejlesztésű pneumatikus vetőrendszerei is vannak (Väderstad Fenix; Mascio-Gaspardo By-Pass Turbo Air stb.). A magadagoló szerkezetek – különböző cella számú és méretű – cellás hengerei az eltérő alakú (kis-, közepes vagy nagyméretű) vetőmagvak, ~1-400 kg/ha tömegű magmennyiségű, a szabvány szerint előírt agrotechnikai követelményeknek megfelelő kijuttatására alkalmasak. Egyes gyártóknál olyan vetőszerkezet kiegészítőket is használnak (pl. Pöttinger PCS = Precision Combi Seeding), amellyel szemenként vethetők ki a gabonafélék vagy (két/három gabona-sortávolságra) a repce magvai. A korszerűbb gépeken már elektromos motoros magadagoló szerkezeti, valamint hidraulikus ventilátor-meghajtásokat alkalmaznak.

Ezy Fill E8000 vetőmagszállító-átrakókocsira felkapcsolt Claydon Hybrid 6M sávművelő-gabonavető gép

A magvak pontos és egyenletes, megfelelő mélységű talajba helyezése – a vetési mélységegyenletesség – szempontjából legnagyobb jelentősége a gépek vetőcsoroszlyáinak, vetőcsoroszlya-rendszereinek van, amelyek egyben a különböző talaj-előkészítések utáni vagy az előkészítés nélküli területeken való alkalmazhatóságaikat is meghatározzák. A vetőegységeken alkalmazott vetőcsoroszlyák is különböző konstrukciós kivitelűek lehetnek: egy- vagy ikertárcsás megoldások (ezek biztosítják a legjobb hatásfokú technológiai üzembiztosságot); csúszócsoroszlyás kivitelek (ezek a legolcsóbbak, azonban alkalmazásuk csak könnyebb talajokon és a forgatásos alapművelések után lehetséges); illetve a kötött, nehezebb talajokon vésőkéses csoroszlyákat is alkalmazhatnak. A gépek vetőcsoroszlyái különböző (~20-500 kg) nyomással terhelhetők le a megfelelő talajba hatolás, illetve a vetési mélységegyenletesség biztosítása céljából. A vetőcsoroszlyák terhelése központilag mechanikus/hidraulikus úton állítható (szabályozható), de vannak automatikus csoroszlyanyomás-szabályozású rendszerek, amelyeknél a vetőcsoroszlyák terhelése – a vetési mélységtől, a talajviszonyoktól és a haladási sebességtől függetlenül – állandó marad. A legtöbb vetőgépen egy-, iker- vagy duplatárcsás vetőcsoroszlyákat alkalmaznak, közöttük többségükben a gyártónkénti egyedi kivitelek találhatók meg. Ma már olyan vetőcsoroszlya-rendszerek is kialakításra kerültek, amelyek még extrém körülmények között is biztosítják a vetőmagvak pontos, egyenletes mélységű talajba helyezését (pl. Amazone: TwinTeC+; Horsch: TurboDisc 2; Novag: T-Slot; Sly: Boss; Weaving: Gent Disc) Az egyes vetőcsoroszlyák megválasztásánál rendkívül fontos a technológiai üzembiztosság magas értéke, amely az eltömődés nélküli és egyenletes mélységű maglehelyezést garantálja.

Macchine-Agricole SSP 45TRC gabona direktvető gép

Hagyományos építésű gabonavető gépek fejlesztési irányai

A jelenleg is használt, önállóan kizárólag a forgatásos alapművelések után alkalmazható hagyományos építésű gabonavetőgépek aránylag már jól kiforrott gépkonstrukcióknak tekinthetők. Gépfejlesztéseik elsősorban az egyes részegységeik módosítására, technikai kialakításaik kiegészítéseire, „finomítására” (pl. nagyobb pontosságú magadagoló-rendszerek alkalmazása, a mindenkori talajállapothoz „igazodó” vetőcsoroszlya fejlesztések vagy a magkivetés és az eltérő mélységű sávos műtrágya-kijuttatás vetéssel egy munkamenetben történő megvalósítására) irányulnak.

Quivogne Q-Sem rövidtárcsás magágykészítő+gabonavető gépkombináció

Újabban egyre több gyártónál került előtérbe a vontatott – pneumatikus rendszerű vetőmag és/vagy műtrágya továbbító szerkezetekkel is ellátott –, ún. vetőkocsival összekapcsolt vetőegységek alkalmazása (Farmet Falcon SW, Pneusej Optimus stb.), illetve ma már olyan mechanikus adagoló-kijuttató és pneumatikus anyagtovábbító szerkezetekkel ellátott vetőkocsikat (vagy pl. átrakó-kocsikat) is gyártanak, amelyek hátsó hárompontos függesztőszerkezetére, akár a vetőgépek vagy azok vetősínre felszerelt vetőegységeik közvetlenül is felkapcsolhatók (Ezy Bull Filler, Perrein Jumbo stb.). Ezekkel a ~4000-9000 liter tartálytérfogatú (a vetőmagot és a starterműtrágyát is kijuttató tartálykocsikkal) nagyobb területteljesítmények érhetők el, a mag- és műtrágya-feltöltések száma jelentősen csökkenthető, ami a produktív időkihasználás növelését teszi lehetővé.

Sky Agriculture Maxi Drill Pro SW 6000 BIO univerzális vetőaggregát

Magágykészítő-gabonavető gépkapcsolások vagy gépkombinációk innovációi

A talajművelési műveleteket összevonó talaj-előkészítés és az azzal egy menetben elvégzett gabonavetések szempontjából a különböző talajművelő részegységeikkel felszerelt talaj-előkészítő+gabonavető gépkapcsolások, illetve az összeépített magágykészítő+gabonavető gépkombinációk különböztethetők meg. A talaj-előkészítés és gabonavetés egymenetes, műveleteket-összevonó technológiái, gépi megoldásai vonatkozásában, napjainkban már széleskörű és a gyakorlatban is jól használható (több alternatívát is kínáló) gépválaszték áll a felhasználóik rendelkezésére. A különböző műszaki tartalmú, technikai kivitelű gépek – agrotechnikai és műszaki szempontból – a hazai gyakorlati igényeknek jól megfelelnek, az egyes géptípusok kiválasztását a felhasználók (termeléstechnológiai, üzemméreti; gazdaságossági stb.) lehetőségei határozzák meg.

Mzuri Pro-Til 4T sávművelő-gabonavető gép

A kisebb és közepes méretű területekkel rendelkező gazdaságokban – a kalászosok, repce vetéséhez – igen elterjedtek, és többségükben standard megoldást jelentenek a talajlezáró hengerekkel is ellátott rotációs (forgó)boronákkal összekapcsolt (3-4,5 m-es) mechanikus vagy pneumatikus vetőszerkezetű gabonavető gépkapcsolások. Ezek a gépkapcsolások különösen sokoldalúak, mert a szántásos (forgatásos) alapművelések és a forgatás nélküli alapművelések után is kedvezően alkalmazhatók, de pl. a másodvetésű növények esetében is előnyösen használhatók. Ilyen gép-összekapcsolások több gyártó kínálatában is megtalálhatók (Pöttinger Vitasem A/ADD vetőgépek felkapcsolása rövidtárcsára, forgóboronára vagy kultivátorkapás talaj-előkészítőre; Rabe Turboseed Pro vetőgépek összekapcsolása középmély lazítóval+forgóboronával; Sulky Xeos (Pro) gabonavető gépek összekapcsolása forgóboronával/rövidtárcsával stb.).

A nagyobb vetőterületekkel rendelkező gazdaságokban előnyösen alkalmazhatók a nagyobb (~6-9 m) munkaszélességű talaj-előkészítő és a pneumatikus vetőszerkezetű gabonavetőgépekből összeépített gépkombinációk. Az utóbbi időben ezekből a gépkombinációkból jelentősen megnőtt a gépválaszték (Bednar Omega OO; Kuhn Espro; Kverneland u-drill plus; Lemken Solitair 25; Maschio-Gaspardo Corona stb.). Az összeépített gépkombinációkban a talajművelő részegységek a legtöbb esetben kompakt rövidtárcsák, de több gyártó (Agrisem; Farmet stb.) a különböző forgóboronás vagy kultivátorkapás – moduláris felépítésű – talaj-előkészítő egységeivel is kínálja gyártmányait. Az ilyen rendszerű gépkombinációk szinte mindegyike a vetőágy-készítéssel egyidejű vetőmag+műtrágya (a vetőmag mellé/alá, minden sorközben, minden második sorközben), vagy kétféle vetőmag+műtrágya kijuttatására is alkalmas részegységekkel ellátott is lehet (Sky Agriculture Maxidrill SW vetőaggregát).

A különböző vetésekkel egy menetben történő, ún. „makro” (starter) tápanyagpótlási eljárások mellett – aránylag – új módszereknek tekinthetők a gabonavető gépekre felszerelt mikrogranulátum-kijuttató adapterekkel végzett, kisadagú mikrogranulált starterműtrágya-kijuttatási eljárások. Ezek a mikrogranulált starterműtrágya-kijuttató adapterek/berendezések a gabonavető gépeken kívül a szemenként vető- (de pl. a talajművelő, burgonyaültető-, palántázó- stb.) gépekre is felszerelhetők, így alkalmazásuk szinte valamennyi termést megalapozó vetéstechnikában lehetséges. A gabonavető gépekre szerelhető különböző mikrogranulált starterműtrágya kijuttató berendezések (komplett változatai) is több gyártótól beszerezhetők, illetve a gyártói kínálatokban megtalálhatók (Startec; Stocks; Techneat stb.).

Claydon Hybrid T6 sávművelő-gabonavető gép sávos műtrágya-kijuttatással

A gabona-direktvető gépek által biztosított vetési alternatívák

Az erősebb keretszerkezetű és nagyobb tömegű, soronkénti nyomórugós/hidraulikus terhelésű speciális szárvágó, talajrés-nyitó tárcsalevelekkel és/vagy tárcsás/késes vetőcsoroszlyákkal rendelkező gabona-direktvető gépekkel az előkészítés nélküli, bolygatatlan területek talajába (a különböző elővetemények tarlójába) is megfelelő minőségben lehelyezhetők a vetőmagvak. A gabona-direktvető gépek – elsősorban az idő szűkössége miatt – talaj-előkészítés nélküli, bolygatatlan területeken, a tarló(k)ba vetésekre alkalmazhatók nagyobb hatékonysággal. Az új gépfejlesztések között: egy tárcsás vetőcsoroszlyás (Horsch Avatar), ikertárcsás csoroszlyás (Ma/Ag Sicura), vagy pl. késes csoroszlyás (KRM/Solá SM 1909) direkt vető gépek is megtalálhatók, de egyes direktvető gépek már speciális csoroszlya-rendszerekkel is rendelkezhetnek (Great Plains Spartan; Novag TForce; Sly-France Boss stb. vetőgépek).

Pöttinger Terrasem C4 Fertilizer magágykészítő+gabonavető gépkombináció hullámos tárcsás (Wave-Disc) talaj-előkészítővel

Sávművelő-/gabonavetőgépek: a talajművelés nélküli jövő alternatíváit?

Újabban egyre több gyártónál kerülnek előtérbe a jelenleg legsokoldalúbb, költséghatékony, talajvédő és környezetkímélő sávművelő-/gabonavető (ún. Strip-Till Drill) gépváltozatok, amelyek még ugyanazon vetési munkamenetben a szilárd műtrágyák-/hígtrágyák, „célzott” tápanyag-kijuttatását is elvégzik. A sávművelő-/gabonavetőgépek legújabb típusváltozatai, 3-12 m munkaszélességű kivitelekben, ma már igen sok cég gyártmányai között is megtalálhatók (Claydon; Farmet; Horsch; McConnel; Mzuri; Sumo; Väderstad stb.).

Vetőkultivátorok: csökkennek az alkalmazási területeik

Az elsősorban észak-amerikai eredetű vetőkultivátorok Európában – közötte Magyarországon – lényeges „térnyeréssel” jelenleg nem rendelkeznek. A vetőkultivátoros művelések és vetések során (sávos) talajbolygatást csak a vetések mélységéig végeznek, így a vetőkultivátorok tulajdonképpen átmenetet képeznek a sávművelő-/gabonavető- és a gabona-direktvetőgépek között, mivel a vázkeretbe foglalt kultivátorszerszámaikkal művelik a talajsávokat, és ezzel a talajműveléssel egy menetben a gabonavetést is elvégzik. A közelmúlt vetőkultivátoros fejlesztései közül az angol Dale Drills Eco-sorozatai, a Horsch Sprinter NT típusok és a MaterMacc AS-F vetőkultivátor-család gépei emelhetők ki.

Dr. Fűzy József