Gondolatébresztés nemcsak disztribútoroknak

Mit jelent ma a Dekalb?

„Más-mást jelent nemesítőnek, forgalmazónak, termelőnek. A nemesítőnek és a vetőmagelőállítónak természetesen a hibridspecifikus vetőmag jelenti a kihívást, ami viszont a termelőnek egyrészt szemléletváltást, másrészt nagyobb terméseredményeket eredményez” – foglalta össze Szabó Szilárd, a Monsanto Magyarország kereskedelmi vezetője. Ezt szolgálja a Monsanto szatymazi szárazságnemesítési programja, valamint a 28 főből álló értékesítési csapata is.

A termelőnek a számok, a termésátlagok fognak bizonyítani. A rendezvényen ezért az idei GOSZ-VSZT kísérletek eredményeire hívták fel a figyelmet. Hiszen a FAO 241-299 éréscsoportban az első két helyen Dekalb hibrid (DKC3623, DKC4014) végzett, a FAO 300-399 éréscsoportban mindhárom dobogós helyre Dekalb áll (DKC4717, DKC4590, DKC4631), a középérésű csoport legeredményesebb szereplője a DKC5007 volt, a késői éréscsoportban pedig két dobogós Dekalb szerepel (DKC5222, DKC5276).

„Csak” termésátlagról van szó?

Alacsonyabb termésszinten 30% az eltérés, magasabb termésszinten (8 t/ha termésátlagú talajokon) pedig 16% a különbség egy jó tápanyagellátású legjobb hibrid és a „költséghatékonynak” tartott gyengébb minőségű hibrid és tápanyagellátás eredménye között.

Mikor hibridet választunk, a statisztikai mutatók mögött a stabilitásra kell a legjobban figyelnünk. A Dekalb hibridek sikerét az évjárat- és termőhely-stabilitásuk jelenti, hiszen a 16 t/ha termésátlag alapjában véve minden kukorica hibridben genetikailag, mintegy kódolva benne van. Az viszont, hogy ebből milyen végeredmény születik aratáskor, már több összetevőtől függ (amiket csak részben tudunk mi befolyásolni).

Termeljünk 1 tonnával többet hektáronként!

Még csak a második szezonon van túl a Monsanto által kezdeményezett program, az idén már több mint 200 gazdálkodó próbálta meg eredményeit emelni a Monsanto szaktanácsadásának igénybevételével.

„Azonban nem pusztán szaktanácsadásról vagy vetőmagforgalmazó cég lévén hibridajánlatról van szó” – foglalta össze a program lényegét Major László. Tapasztalattal, már meglévő szakmai tudással rendelkező gazdákról beszélünk, akik a számok mögött lehetőséget, méghozzá nagyobb termésátlagot és természetesen nagyobb árbevételt látnak. Tehát nem a kukoricatermelés alapjaira kívánja a Monsanto kioktatni a gazdákat, hanem egy szakértő csapattal a meglévő termelési környezetből és technológiából a legtöbbet kihozni.

Miről szólnak ezek a „tanácsok”?

A Monsanto természetesen hibridspecifikus termesztésben gondolkodik, tehát a talaj- és éghajlati adottságokhoz mérten ajánl hibridet minden esetben. A konkrét tőszám és vetésidő ajánlatot az esetek 51%-ában fontolják meg a termelők. A BASF és a TimacAgro Kft. közreműködésével a talajállapothoz és a hibridhez igazítja a program a tápanyagellátást, a kísérletek 20%-ában ebben is változtattak a termelők. Az inputanyagok beszerzése természetesen évente új feladat elé állítja a termelőt, ez a szemléletváltásban is gyorsabb reakciót jelent. Egészen más a helyzet már az agrotechnikával, hiszen a technikai háttér már nagyobb beruházást igényelne. A program épp ezért a meglévő technikai háttérhez igazítja a vetésminőségre vonatkozó tanácsokat, ami elsősorban a vetésmélységre és annak sebességére vonatkozik. A program technikai szaktanácsadását az Amazonen-Werke kollégái végzik, és tapasztalataik alapján 75%-ban lehet a vetésminőség változtatásával terméstöbbletet elérni.

Kis matematika nagy számokkal

A program második évének sikereit az alábbi számok illusztrálják:

– 144 helyszínen végzett kísérlet

– 89,5%-ban termésátlag növekedés

– 45,8%-ban min. +1 t/ha termésátlag növekedés

– 910 kg/ha átlagos termésátlag növekedés

És csak elméletben, de játsszunk el a gondolattal, hogy ha a Magyarországon 1,1 millió hektáron termelt kukorica temésátlagát megnövelnénk ezzel a most elért eredménnyel, az 45 milliárd forint árbevétel többletet jelentene…