Hajdúszoboszlón eredményre vezetett a +1 tonna program

A Monsanto, támaszkodva hibrid kukoricáiban rejlő genetikai tartalékokra és a BASF valamint a TimacAgro Kft. növényvédelmi- és talajápolási ajánlásaira, két éve meghirdette a „Termeljünk 1 tonnával többet” elnevezésű programját. A felhívással tapasztalt, szakmai tudással bíró gazdálkodókat szólítottak meg, miként lehet a vetésminőséggel egy meglévő termelési környezetben és termesztéskultúrában a lehető legnagyobb termést elérni. A program nem az egyes hibridfajtákat állította előtérbe, sokkal inkább a vetésmélységet és a vetés sebességét, ezzel együtt a hektáronkénti tőszámot. A Monsanto természetesen a saját, vagyis a Dekalb fajtáiban látja a terméstöbblet elérésének a biztosítékát, így ajánlatában az adott gazdaságra jellemző talaj és éghajlati adottságokhoz illő hibrideket kínálta fel.

A hajdúszoboszlói gazdák, közte a Herczeg Gabona Kft. tavaly tavasszal csatlakozott a Monsanto programjához, felvállalva Dekalb technológia követését. Herczeg László, a kft. társtulajdonosa úgy fogalmaz: egy tavalyi szélsőséges időjárás dacára meggyőző termésátlaggal zárták az évet. Megfogadták a szakértők javaslatait, ajánlásait. Ugyan 2012-höz képest kereken 15 százalékkal többet költöttek a kukoricára, de a végelszámolás igazolhatja a várakozásokat, különösen annak fényében, hogy egy év alatt 40 százalékkal zuhant a kukorica ára.

„Általában a saját tapasztalatára támaszkodik az ember – mondja Herczeg László, a 2000 hektár területen integrátori tevékenységet is felvállaló Herczeg Gabona társtulajdonosa. – A gazdák egy-egy fejlesztésnél, változtatásnál elsőként mindig a költségeket feszegetik, hiszen minden termelő költségérzékeny, a befolyt pénz nagyobb felét örök körforgásban kell tartanunk. Szeretünk biztonságban, a jól bevált fajtákkal dolgozni. Az évek során kialakult technológiát követünk, miközben azért nyitottak vagyunk az újdonságokra, technológiákra. De az tény, hogy a Monsanto programja 10-15 százalékkal növelheti az így is magas hektáronkénti kiadást, amelynek mértéke 2014-ben várhatóan meghaladja majd a 250 ezer forintot. Egy éve csatlakoztunk a Monsanto programjához, mert hittünk benne, ráadásul egybevág a tervezett fejlesztéseinkhez. Persze, egy agrárvállalkozás életében semmi nem ígérhető előre, például tavaly jégverés okozott jelentős károkat, az ellen pedig nem lehet mit tenni, bármilyen technológiát követtünk volna.”

Ősszel feketék a szántók

Hajdúszoboszlón a szántásos művelés száz éve bevezetett, bevált technológia. Az itt élők úgy tartják, a szántóknak ősszel feketének kell lenniük. Minderre jó okuk van, hiszen a 30 aranykoronás nehéz földeken még nem született egyéb megbízható, jó tapasztalat. Ne szörnyülködjön tehát az ember fia a derékvastagságú hantok láttán, hiszen a nagy hantokat maga után hagyó őszi talajforgatás valójában nem hiba, hanem tudatos, azzal számolnak, hogy a téli csapadék és a fagy sokat dolgozik tavaszig. Ha pedig beáll a jó idő tavasszal, egy művelettel kialakítható a morzsalékos magágy a vetések előtti napokban.

„E térségben – látva a tíz tonna feletti terméseredményeket – a szántás volt a múlt, s az lesz várhatóan a jövő is. Ezzel együtt nyitottak vagyunk az új dolgokra, de van egy határ, amit nem lehet átlépni. – fogalmaz Herczeg László – A mi szántásos művelésünk évek óta bevezetett, bevált technológia. A földjeinkhez hasonló adottságú táblákon ugyan néhányan kísérleteznek a KITE kezdeményezésére a direkt vetéssel. Egy precíziós géppel meglazítják a talajt, e csíkba vetik a magot. Az egyedi gépsor ára több tízmillió forint, de mi lesz, mit tesznek, ha ismét beköszönt egy 2010-es nyers év? Tehetnénk félre a drága gépeket, s hogy dolgozni tudjunk, mégiscsak elő kell venni a régieket! Precíziós technika ismert a hagyományos módokat követve is. Igaz, a jövőt előre senki nem látja, de ha a lazítás felé fordul a világ, váltani akkor is fokozatosan, megfontoltan szabadna. Alig néhány éve, de főként 2010-ben jelentős területeken állt a víz egész nyáron. A tavaszi belvíz is gyakori, várhatóan az lesz a jövőben is. Kialakulása ellen úgy védekeztek a téeszes időkben, hogy 3-4 évente mélylazítót kötöttek a legerősebb traktor után az eketalp feltörésére. A maszek világban ez elmaradt. Most kezdik a termelők felismerni, muszáj időnként egy lazítóval 50-60 centiméter mélyre alámenni, lazítani a talajt, különben megáll a víz a tömörödött felszínen. Most, az idei tél közepén pedig nem a víz, hanem a szárazság aggaszt bennünket. Utoljára november elején mértünk számottevő esőt, azóta alig 8 milliméternyit.”

Sokrétű ismerettel, tapasztalattal

A hajdúszoboszlói határban a kukorica, napraforgó és a búza számít fő növénynek, csakhogy az utóbbi időkben a kenyérnek való kalászos a jó földeken képtelen olyan eredményt teljesíteni, mint a többi, ezért évről évre mind hátrébb szorul. A felszabadult táblákon öntözött csemegekukoricát, borsót termesztenek. A gazdák egy tetemes csoportja ennél is tovább lépett, összefogtak, együtt gazdálkodnak a Herczeg Gabonával, pontosabban beálltak annak a védőernyője alá. Szárítót építettek, tárolókat működtetnek, illetve igénybe veszik a Herczeg Gabona szolgáltatásait, amely kiterjed a szántástól az aratásig, a termelők még a termés értékesítését is a kft-re bízzák. Ezzel együtt megfognak minden fillért. Egyeztetnek, megbeszélik, végül közösen szerzik be a szükséges vetőmagokat, növényvédő szereket, a megmaradt készletet továbbadják a soron következő társuknak, a végén minimálisra szorítva megmaradó készletet.

A Herczeg Gabona Kft. mai formája két évtizeden át tartó folyamatos fejlesztések után, 2009-ben alakult ki. Az eredetileg autófényezőnek tanult Herczeg László úgy fogalmaz, a növénytermesztésről a vele dolgozó testvérével együtt sokat tanultak és sok segítséget kaptak a cég kialakításában édesapjuktól, nagypapájuktól. De még ennél is fontosabbnak tartja a földeken szerzett tapasztalatot.

„A gyakorlat tényleg nagy tanítómester – mondja. – Nincs két egyforma évünk, mindig új kihívás elé állít bennünket az időjárás, miközben a másik oldalon sem maradhatunk le, hiszen rohamléptekkel fejlődik a gazdálkodás, a növénytermesztés. A kukoricát pedig leginkább helyben, vagyis a határban lehet kiismerni a legjobban. Sok ismeretre, korszerű termesztéstechnológiára van szükségünk. Ott vagyunk a bemutatókon, szakmai rendezvényeken, és mindig nyitott fülekkel meghallgatjuk az öregeket, a mérnököket, genetikusokat egyaránt. Egy ilyen találkozón ajánlotta fel a Monsanto azt a technológiát, amellyel a korábbihoz képest egy tonna többletet lehet elérni.”

A program sava-borsa

A program a fajtaválasztással kezdődött. A felkínált vetőmagok igazodtak a talaj- és éghajlati adottságokhoz, közülük végül a 450-460 FAO számú kukorica fajták mellett álltak ki. A Monsanto szaktanácsadói átadták a termesztés részletes fogásait, a talajművelés igényét, a vetés időzítését, a vetésminőség követelményét, közte a talaj hőmérsékletének mérését. A technológia hektáronként 74 ezer magot írt elő, a vetéshez magadagolós, új 3 db „eSet” csommaggal felszerelt precíziós vetőgépet állítottak munkába. Szakítottak az általánosan elterjedt, megszokott 22 centiméteres tőtávolsággal, követve az előírást, a magokat 18,2 centiméter távolsággal vetették el, miközben megtartották a gyári beállítású sortávolságot (76,2 centiméter). Két darab hatsoros és egy 12 soros vetőgéppel dolgoztak. A gépeket Gps RTK rendszerrel irányították, ügyelve az óránkénti 11 kilométeres haladási sebességre. A magokat jellemzően 8 centiméter mélységbe helyezték el, itt mértek a keléshez szükséges optimális talajnedvességet. Mindig április 10-én indultak a vetésekkel, ezúttal kivártak, hogy a talaj hőmérséklete elérje a 8 Celsius fokot. Hamar szemmel láthatóvá vált, mivel az előírtak szerint precízen dolgoztak, a májusi kevés csapadék ellenére a vegetáció első szakaszában az állomány látványosan, egyöntetűen fejlődött.

A kukorica meghálálta a megfelelő tápanyag ellátást. Elsőként egy gyorsan oldódó műtrágyát szórtak ki a kukorica alá, hektáronként pontosan 68 kilogramm nitrogén műtrágyát és 48-48

kilogramm foszfort és káliumot, ezen felül a magok alá adagoltak összesen 15 kilogramm starter műtrágyát. A kelést követő első hetekben általában lehűl az időjárás, a kicsi növény fázik, lilul, kékül, de a starter segítségével áthidalja a táplálék szegény napokat. Az állományt később lombtrágyával kezelték a gyomirtással egy menetben, majd végül cinktúlsúlyos készítménnyel.

A gyommentes állomány elérésének módjait nem részletezi a Monsanto programja, ebben szabad kezet ad a gazdálkodónak. Herczeg Lászlóék a bevált módon, mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomok ellen akkor léptek fel, amikor a kukorica 4 leveles fejletségéhez ért. A védekezést két sorkezeléssel, végül a kukorica 50 centiméter szármagasságnál kis töltögetéssel tették teljessé. Az utolsó műveletben végül 68 kilogramm adagban ismét nitrogén műtrágyát juttattak a tövekhez.

A kora ősz fagykárral érkezett

A betakarítás időzítésébe közbeszólt az időjárás. Szeptember második felében, a vágás kezdetén, beköszöntött a korai fagy, amitől a növényben megállt az élet, a csőben lévő nedvességet a leveleken át már nem tudta leadni. Vágás kezdetén a szemek nedvesség tartalma 17-18 százalék volt, a fagy után ennél is többet, 18-19-et mértek. Egyes gazdák reménykedtek, lábon hátha kiszárad az ismét naposra fordult időben, csakhogy esősre fordult az időjárás. Az idő múlásával be kellett látni, ha mégoly nedves a kukorica, annak ellenére kell levágni a termést. Utólag kiderült, a fagy tetemes kárt okozott. Visszaütött, hogy a magasabb termésmennyiséget ígérő a késő-közepes és a hosszú tenyészidejű fajtákat választották ki a kínálatból, s nem a korai gyorsabb érésűeket. Ősszel már nem volt mást tenni, a termés szárítása elkerülhetetlen volt.

Ezzel együtt Herczeg László úgy fogalmaz, a technológiai sor elnyerte a „főkönyvelő” tetszését is. A programhoz kiválasztott fajták kissé drágábbak voltak ugyan a megszokott fajtákkal szemben, sőt a műtrágya is többe került, de a hozamok meggyőztek mindenkit, összességében több kukoricát tároltak be a raktárakba, mint egy éve.