Halászat: EU-támogatással megy tönkre a Fekete-tenger

Saját hibájára ébred – egy kicsit későn – az Európai Unió. Miután pár éve bővítették a halászatok korszerűsítését segítő támogatásokat, most a Fekete-tenger ökológiai katasztrófa előtt áll. Az ok a túlhalászás.

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Visszafordíthatatlanná válhat a pusztulás

A Fekete-tengeri halállomány egyre fogy, a kereskedelmi halászat pedig egyre nagyobb környezeti károkat okoz. A makrélaállományok, a tokhal- és heringfajok veszélyeztetettek, a szerzetes fóka eltűnt, a közönséges delfin pedig a sebezhető fajok közé került. Ezt az aggasztó jelentést tette közzé a világszerte befolyásos környezetvédelmi szervezet (WWF) és a Bolgár Tudományos Akadémia (BAN). Az Európai Parlamentben már arról beszélnek, hogy a takarmányhalként emlegetett spratt kivételével minden faj veszélyeztetett. – A Fekete-tenger közel áll az úgynevezett vörös vonalhoz, amely mögött az ökoszisztéma degradációja visszafordíthatatlanná válhat – figyelmeztetett Dr. Radoslava Bekova (BAN), a tanulmány szerzője. Hozzátette: döntően az ipari halászat az, ami közvetlenül elpusztítja bizonyos fajok populációinak jelentős részét. A helyzetet nehezíti, hogy a 100 méter mélységű tengerfenék több mint fele jelentősen pusztul a tengeri fajok illegális betakarítása miatt. Ez a tiltott halászat egyébként a legnagyobb probléma: nemcsak ellenőrizetlenül csökkenti a halállományokat, de tönkreteszi a tengeri élőhelyeket, torzítja a versenyt, hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes halászokat és gyengíti a parti közösségeket.

Még pénzt is adtunk hozzá

Pedig minderről régen tudnak az EU-ban és Bulgáriában is. Már egy 2015-ös EU-jelentés is kiemelte, hogy a Fekete-tenger halállományainak háromnegyedét(!) túlhalásszák és/vagy megsemmisítik, és csak alig ötödik állítható helyre. Konkrét intézkedéseket azonban nem követtek. Sőt, 2019-ben komoly támadások érték az EU támogatási rendszerét, amiért a hajóépítéshez, hajóflotta-felújításhoz és a halászati ​​kapacitásba történő egyéb beruházásokhoz nyújtott segítséget. Az EU-ban is sokan felszólaltak ez ellen, hiszen a modern hajók hatékonyabban halásznak, mint az idősebbek. Így flották megújításához nyújtott támogatások automatikusan növelik túlzott halászati kapacitás, a túlhalászást, vagyis a tengeri erőforrásokra nehezedő nyomást. Mindennek ellenére a fogási korlát drasztikus, 32 százalékos emelését azonban 2019-ben hagyták jóvá Bulgária és Románia számára egyes halfajok kitermelésére.

Jobb lenne legális gazdaságokban

Az EU a fehérje iránti növekvő globális kereslet mellett további ösztönzők bevezetését szorgalmazta az akvakultúra-termelés javára. Ha ugyanis intenzív, ellenőrzött keretek között folyik a haltenyésztés, az csökkentheti a vadhalállományokra nehezedő nyomást. Ugyanakkor továbbra is fontos megoldani a kishalászok megélhetését. Egy bolgár EU-képviselő szerint ők lényegesen kevesebb kárt okoznak, mint az ipari halászat, de megélhetésük bizonytalan, jövedelmük alacsonyabb, mint más mezőgazdasági ágazatokban. Emellett2021-re Bulgária és Románia 75 tonnás kvótát kapott, de a halászok ezt a mennyiséget nemcsak a Fekete-, hanem a Földközi-tengeren is kifoghatják.