fbpx

Harmadik országbeli import: veszélyben a magyar mezőgazdaság

Írta: Szerkesztőség - 2025 május 23.

A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös sajtótájékoztatóján elhangzott: az Unión kívülről érkező olcsó élelmiszerimport ellehetetleníti a magyar gazdákat, miközben a fogyasztókat is megtéveszti, sőt: potenciálisan veszélyezteti is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MAGOSZ) május 21-én tartott közös szakmai sajtótájékoztatót Budapesten, ahol három jelentős agrárvezető – Papp Zsolt György, Jakab István és dr. Cseh Tibor András – világított rá arra a súlyos problémára, amely az olcsó, harmadik országbeli mezőgazdasági termékek tömeges beáramlásából ered. Az eseményen elhangzott: ha az Európai Unió nem változtat az érvényben lévő importpolitikán, a hazai termelők teljes versenyképtelenségbe sodródhatnak, miközben a fogyasztók nincsenek tudatában annak, mit is vásárolnak meg a boltban.

Egyenlőtlen feltételek, torz verseny

Az elmúlt két évben az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes beengedése az unióba komoly feszültséget okozott a kelet-európai országok agrárszektorában. Magyarország különösen érintett: a hazai gabona-, tej- és hústermelők árai nem tudnak versenyezni azokkal az importált árukkal, amelyeket a magyar szabályozásoknál jóval lazább feltételek mellett termeltek meg.

Miközben a magyar gazdák szigorú uniós környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfeleljenek, addig az ukrán, dél-amerikai vagy épp dél-ázsiai importtermékek gyártói gyakran olyan növényvédő szereket és technológiákat alkalmazhatnak, amelyek hazánkban már rég tiltottak. Ez nemcsak a gazdák számára igazságtalan, de komoly fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet.

„A termelőink tisztességes munkát végeznek, betartják a szabályokat, és ennek következményeként drágább termékeket állítanak elő – ezekkel kell versenyezniük az olcsó, ismeretlen körülmények között készült termékekkel” – fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK alelnöke. Hozzátette: nem a szabad kereskedelem a probléma, hanem annak aránytalan következményei, amelyek a hazai agráriumot a túlélés határára sodorták.

A fogyasztókat is félrevezetik

Az import élelmiszerek csomagolása gyakran nem tünteti fel egyértelműen a származási helyet, a termelés módját vagy a felhasznált szereket. Így a magyar vásárló sokszor abban a hitben vásárol, hogy megbízható terméket visz haza, miközben előfordulhat, hogy olyan készítményt fogyaszt, amit idehaza még előállítani sem lenne szabad.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta: az EU belső piacát nem lehet a végtelenségig nyitva tartani olyan termékek előtt, amelyek nem esnek ugyanazok alá a szabályozások alá, mint az uniós áruk. A fogyasztók megtévesztése mellett ez hosszú távon az élelmiszer-önrendelkezés elvesztéséhez is vezethet.

„Ha kiszorulnak a magyar termelők, akkor kiszolgáltatottá válik az ország. Márpedig élelmiszert nem lehet importfüggőségből biztosítani egy válsághelyzet idején” – figyelmeztetett Jakab István, a MAGOSZ elnöke.

vásárló
Fotó: Shutterstock

A megoldás: tudatos vásárlás és határozott szabályozás

A tájékoztató egyik központi üzenete az volt, hogy a magyar vásárlóknak is van szerepük a hazai mezőgazdaság megmentésében. Ha tudatosan választják a magyar termékeket, azzal nemcsak a hazai gazdákat támogatják, de az egészségesebb, ellenőrzöttebb élelmiszerek mellett is döntenek.

Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára kiemelte: az uniós szabályozóknak sürgősen reagálniuk kell, különben az egész közösség mezőgazdasági termelése veszélybe kerül. A vámmentes importot csak akkor szabad fenntartani, ha ugyanazokat a követelményeket támasztják az importtermékekkel szemben, mint az uniós termelőkkel.

Ez a cikkünk is érdekelni fogja: EU: újabb lépés az európai műtrágyapiac védelmében