Használjuk ki a szilvában rejlő lehetőségeket!

Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztanak a magyarok, olvasható a NAK honlapján. A hazai szilvaültetvények több mint fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megyében található.

Az utóbbi időszakban hazánkban évente 45-70 ezer tonna szilva terem, ami harmada-fele az 1990-eshez képest. Jelenleg 6400 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, de a szilva kedvelt házkerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest (1067 hektár) megye. Nagyobb termőterületek találhatók még Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

A világ éves szilvatermése 12 millió tonna, aminek az európai termelés körülbelül a 10-15 százalékát adja. A szilva közel fele Kínában terem, második pedig helyen Szerbia áll: 700 ezer tonna termelésük nagy részéből slivovica, a szerb nemzeti gyümölcspárlat készül.

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk: a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiséget vásárol Csehország, Ausztria, valamint a skandináv országok is. Hasonlóan jó a feldolgozott gyümölcs külkereskedelme is: cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapürét is exportálunk.

Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztunk: a gyümölcs frissen, lekvárként, befőzve és pálinkaként is népszerű. A piaci szereplők szerint sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A szilva méltatlanul a hazai gyümölcstermelés „mostohagyereke”, hiszen volumenét tekintve az alma és a meggy után dobogós helyen áll. A magyarországi szilvaültetvények nagy része azonban elöregedett, sok helyen nem öntözik, kevés az intenzív művelés, a korszerű állomány. A piaci követelményeknek megfelelő kiváló minőségű áru előállítására kevesek képesek, így a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül.

A fajták között a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó: sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon, pedig számos fajta áll a termelők rendelkezésére, amikkel bővíthető, s elnyújtható a szezon.

A fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása: az ipari célú ültetvények esetében is szemléletváltás, megfelelő öntözés, tápanyag-utánpótlás és szakszerű növényvédelem szükséges ahhoz, hogy hosszútávon rentábilis lehessen.

Összeállította:
Csomor Zsolt