Hatékony trágyázás a 21. században – A szerves és műtrágyák mellett hódít a baktériumtrágya

A baktériumtrágya egy szerves, méghozzá élő organizmusokból álló, folyékony készítmény, amely több baktériumfaj segítségével aktivizálja a talajéletet és növeli a terméshozamot. A baktériumok a nitrogén, a foszfor és a kálium, valamint a létfontosságú mikroelemek növények számára való átalakítását és szállítását végzik el, feladatukat más nem helyettesítheti. Éppen ezért elengedhetetlen a műtrágya és a szerves trágya mellé a baktériumtrágya, mely kiegészítve, részben pótolva az egyéb trágyázási módokat, csökkenti a környezeti károkat, a betegségek kockázatát, növeli a termésátlagot. Hatásmechanizmusa jobb megértése érdekében hasznos lehet, ha lépésenként végigkísérjük azt az utat, amelyet a baktériumok bejárnak.

Az első lépés a baktériumfajok laboratóriumi körülmények között, kis mennyiségben történő kitenyésztése.

Ebből a tiszta tenyészetből a fermentációs eljárás során a gyárban állítanak elő nagyobb mennyiséget, amelyet kannákba töltenek.

Így jut el a trágya a termelőhöz, aki a megfelelő berendezéssel a termőtalajba juttatja azt.

A baktériumtrágyázás gazdaságosan egy műveletben történik például a tarlóbeforgatásával, a magágy előkészítésével vagy a vetéssel.

Előfordul az is, hogy a termelő a felülkezeléses kijuttatást választja: ennek során a baktériumok életükben valószínűleg először és utoljára könnyed repüléssel tölthetnek néhány másodpercet.

A baktériumok nyomástűrése igen nagy: a permetező segítségével kijuttatott fajoknak az akár 20 bart elérő nyomás sem okoz gondot.

A baktériumok a talajba kerülve azonnal megkezdik működésüket.

Mindenekelőtt rendezik a viszonyukat a bennszülött baktériumokkal, majd a többnyire békés ismerkedés után belevágnak fajspecifikus “munkájukba”: megkötik a nitrogént, lebontják a cellulózt stb.

Átlagosan fél óra elteltével már annyira teleették magukat, hogy a megnövekedett méret okozta problémát kénytelenek osztódással orvosolni.

Ezt követően már kétszer annyi baktérium dolgozik a földben a jobb terméseredményért.

Vajon van még egy trágyatípus a világon, amelynek a mennyisége a földbe juttatást követően növekszik?

 

A talajba került baktériumok a gyökér körül kezdenek koncentrálódni, mivel ez a helyszín számukra, és a növények számára is sokkal kedvezőbb viszonyokat biztosít.

Erre a legszembetűnőbb példa a Rhizobium baktériumoké, melyek beépülnek a gyökérbe és ott gümőket képeznek.

A növények számára felvehető tápanyagokat a talajban rendelkezésre álló formákból kell átalakítani.

Ez többnyire szerves savak előállításával történik, amit vagy a növény vagy a baktériumok végeznek.

A növény ezt úgy oldja meg, hogy a gyökerein keresztül savakat választ ki a talajba, amelyek a tápanyagokat mobilizálni tudják a részére

.Ebben az esetben azonban a növény önmagától von el energiát, ami a növekedésében és végső soron a termésben is megmutatkozik.

Ezzel szemben,amennyiben a baktériumok végzik el a műveletet, a növény fejlődésében látványos eredményeket tapasztalunk.

Mégpedig azért, mert a mérések szerint a növényszerves anyagainak akár a 35 %-át is kiválasztja a gyökereken keresztül, ha tápanyagokhoz kell jutnia.

Ezt a szignifikáns mennyiséget spórolják meg a baktériumok.

A baktériumok tehát közvetítőszerepet játszanak a növény és annak tápanyagai között: abban segítenek, hogy a szervetlen és szerves anyagok átalakításával tápanyagokat nyerjenek ki a növényszámára.

Ha nincsenek baktériumok, akkor a növény és a tápanyag közötti távolságot a növénynek magának kell leküzdenie – saját maga rovására. Ezt a kölcsönhatást kell tehát megértenünk.

 

Ez az oka annak is, hogy a műtrágya önmagában nem megoldás.

A műtrágya, amely a talajba kerül, éppen úgy nem lesz elérhető távolságban a növény számára, mint bármilyen más, talajban már addig is meglévő tápanyag.

És itt – természetesen – nem feltétlenül a fizikai távolságra kell gondolni.

Bizonyos műtrágyák esetén ez a távolság a növény számára nem megfelelő, azaz közvetlenül felvehetetlen kémiai formában jelentkezik.

A legtöbb esetben viszont a talajban növénnyel kapcsolatot teremtő szállítóközeg hiányában.

A baktériumtrágya révén a talaj mikrobiológiai élete felpezsdül.

Az aktív talajélet növeli a felvehető formában jelen levő ásványi anyagok mennyiségét, és javítja a talaj szerkezetét.

A jobb szerkezetű talaj pedig alkalmasabb a nagyobb mennyiségű nedvesség elvezetésére,ezáltal megakadályozza a tápanyagok kimosódását, amely szempont csapadékos idényben különösen fontos.

A megváltozott időjárási és talajtani viszonyokhoz (szárazság, belvíz, kimerült földek), valamint a fokozódó elvárásokhoz (egyre nagyobb termésigény) a talajtáplálásnak is alkalmazkodnia kell.

Ez az alkalmazkodás azonban előnyére válhat a mezőgazdaságnak,hiszen jobb minőségű lesz a talaj, miközben csökken a káros hatású műtrágyák bevitele.

A változó körülmények kiszolgálásához és a nagyobb terméshozam eléréséhez megfelelő talajtáplálásra, vagyis baktériumtrágyára van szükség.

A baktériumtrágya beforgatásával a jövőnket alapozzuk meg!

 

L. G.


Kapcsolódó hírek