Véglegesen megállapodtak a Peremartoni Műtrágyagyár sorsáról a felek, és hivatalosan is bejelentették, hogy november 18-án megindul az NPK gyártása.
A bérgyártás megrendelője a mostanra cseh tulajdonosi hátterűvé vált IKR, aki hosszú távú keretszerződést kötött, de a gyártási mennyiségeket egyelőre 2014. szeptember 30-ig fixálta.
Jelen pillanatban a gyár 80%-os készenléti állapotban van, a november 18-i indulás után 3 hónap felkészítési időszak kezdődik, de ez már gyártást jelent, csak a több éves kihagyás után finomhangolásra van szükség.
Az vasúti alapanyag beszállítások már október utolsó hétfőjén megkezdődnek, hogy minden akadály elháruljon az indulás elől.
A gyár egyébként 80 embernek ad majd munkát, amibe a menedzsment is beletartozik, de emellett körülbelül másik 80 embernek, szolgáltatóknak, mint például logisztikai szállítóknak ad majd még munkát.
A hatósági engedélyek megvannak, a gyár tulajdonképpen napokra van a hosszú kihagyás utáni várva várt újraindulástól.
A névleges kapacitása 150 ezer tonna, de az utóbbi évek csúcsteljesítménye 120 ezer tonna volt akkor, amikor még a mostanra norvég tulajdonba került egykori Kemira GrowHow üzemeltette az üzemet.
Mint ismeretes, a norvég Yara cég a finn Kemira GrowHow felvásárlása után a gyártást 2008-ban leállította és 2009-ben a magyar egységet orosz érdekeltségnek adta el.
Az oroszok később tovább értékesítették, és így került utána ukrán érdekeltségbe.
Ezen időszak alatt kisebb átmeneti gyártáson kívül tulajdonképpen állt a termelés.
A mostani indulásnál az előzetes tervek szerint éves 70.000 tonnát fognak gyártani 3 műszakban (ami annyit jelent, hogy hétvégenként állni fog a termelés), de mindkét fél bízik abban, hogy ezt túl fogják teljesíteni.
A gyártott áru hazai, szlovák és cseh piacra kerül majd, az Agrofert csoport tagjaihoz.
A gyártandó termékek portfólióját az Agrofert csoport cink tartalmú, úgynevezett corn starter-én kívűl 8-24-24, 8-20-30, és a hagyományos 15-15-15 teszi majd ki.
|
A lanyha hazai őszi szezon, ha kereskedelmet nem is, de további fejleményeket KITE ügyben hozott.
A KITE Egyesülés Kft, amely cég a KITE Zrt 26%-os részvénycsomagjával rendelkezik, közgyűlést tartott, ahol bizonyos értesülések szerint már szinte mindenki aláírta az elővásárlásról lemondó nyilatkozatot.
És éppen elfogadták volna Bige László úr ajánlatát, amikor is a Dél-Dunántúli régióigazgató Guba Sándor úr 9 milliárdos bankszámlát mutatva fedezetként ellenajánlatot tett.
Ebben a kft részvényeire a névérték 20,5-szeresét kínálta, a Nitrogénművek által ajánlott 10,5-szörös ajánlatával szemben.
Mint ismeretes, Bige László 18-szoros árat ajánlott a KITE Zrt 52%-át birtokló menedzsmentnek és dolgozóknak, míg 10,5-szoros ajánlatot a részvények 26%-át birtokló Kft-nek.
Bige úr így többségi tulajdont kívánt venni, melynek fedezete dollár alapú kötvénykibocsátás volt.
Ezt a tervet törte most ketté Guba Sándor ajánlata, ami csaknem kétszer akkora árat biztosítana a Kft többi tulajdonosának.
A Kft közgyűlésén felkérték Guba Sándort, hogy 3 napon belül prezentálja írásos ajánlatát, amit feltehetően meg is tett.
Ő azonban nem csupán a a 26%-ot birtokló Kft-t szeretné megvásárolni, hanem a KITE 100%-át, azaz ellentétben Bige gondolatával, aki tulajdonképpen csupán többségi, meghatározó tulajdonra törekedett.
Ő a kis részvényeseket is kivásárolná és mindenkinek megfizetné a névérték 20,5-szeres árát, így a cég teljes vételárát 31 milliárd forintban határozta meg.
Ráadásul magánszemélyként nem kell a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására sem várnia.
Guba Sándor egyébként a Kft felügyelőbizottságának is tagja, de ettől függetlenül a szakmabeliek és a hazai sajtó is azt találgatja, hogy vajon ki állhat az ajánlat mögött.
OTP kölcsönt kapott volna? Esetleg Csányi Sándor ezért értékesítette OTP részvényeit?
Ez a folytatása annak, amikor a Nitrogénművek Zrt legnagyobb finanszírozója, az OTP Bank kihátrált Bige mögül?
Egyelőre úgy néz ki, a játszmának nincs még vége, bár Bige László nyilatkozata alapján a kérdés eldőlt, hiszen a többségi, 52%-os részvénycsomagra szóló ajánlatát már elfogadták, aláírták a szerződést és a vételárat is letétbe rakták.
Így csak a versenyhivatali döntésre várnak.
Termény:
Októberben kilőtt a malmi búza ára a Párizsi Árutőzsdén (1-es ábra) és több hónapos csúcsra került.
1-es ábra: A novemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
Az Unió termésnagyságát ugyan egyes szakértők kissé lejjebb prognosztizálták októberben, de még így is 135 millió tonna felett számítják, szemben a tavalyi 125,5 millió tonnás mennyiséggel.
A nagyobb termés ellenére a világon a zárókészlet nagysága a kínálat százalékában tovább csökken.
Ettől függetlenül nehéz elképzelni, hogy a búza árak a tavalyi szintekre emelkednek, hiszen az összes szemes termés mennyisége globálisan nagyobb mértékben emelkedett.
A búza és a kukorica ára Amerikában eddig még nem látott módon kettévált.
A fizikai piacon októberben több mint 90 dolláros, azaz közel 20.000 forintos különbség is kialakult, amit az európai fizikai piac nem követett le.
Amíg Amerikában az emelkedő búza árak mellett a kukorica továbbra is oldalazik, mint azt a 2-es ábra is mutatja, addig Európában a kukorica árak is enyhe emelkedésnek indultak.
2-es ábra: A decemberi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME
Mitől emelkedik a búza? Elsősorban a magas fizikai keresletnek köszönhetően.
A tavalyi évhez képest példának okáért az amerikai búza export 20%-kal nőtt az év hasonló időszakához képest.
Ennek oka főként a várhatóan gyenge dél-amerikai termés.
Brazília a világ harmadik legnagyobb búza importőre, de eddig keresletét általában a szomszédos országokból, elsősorban Argentínából oldotta meg.
Most azonban a nemzetközi vizekre kell majd eveznie a kiesett Argentin termény miatt, ahol egyrészt fagykárokkal néznek szembe a termelők, másrészt pedig más, nyereségesebbnek mondott árutermékeket vetnek, aminek hatására csökkent a búza vetésterülete és termésnagysága is.
A másik oka az októberi erősödésnek a kukorica aratásának elhúzódása volt, ami felvetette a kérdést, hogy el tudják-e vetni majd megfelelő mértékben az őszi kalászosokat.
Hazai viszonylatban azonban ennek a hírnek csupán valóságmagja lehet, mint a regéknek, de realitása nem sok, hiszen a tárca adatai alapján október 14-re már a tervezett 1,1 millió hektáros őszi búza vetésterület harmadában a vetés megtörtént, és a többi területen is rendben zajlottak a munkálatok.
A kukorica aratása nem csak az EU-ban, de Ukrajnában is elhúzódott, ami logisztikai problémákat okozott, hasonlót, mint amit fél éve Dél-Amerikában tapasztalhatott a felhasználói oldal, hogy a hirtelen keletkezett igényeket nem tudta a piac kiszolgálni, hiszen a piaci résztvevők áresésre számítva nem vásároltak előre.
Így a kereslet megnövekedett az azonnali szállításokra, ez pedig áremelkedést hozott a jó kínálat-keresleti adatokkal ellentétben is.
|
Hazánkban októberben tovább csökkent a takarmánybúza aránya, október második felére a malmi búza FOB Duna árai 155-160 euró közé kerültek.
A kukorica árakat két dolog határozta meg, elsősorban az olasz piac, míg másodsorban az esetleges aflatoxin hírek.
Tulajdonképpen van egy harmadik tényező is a hazai kukorica árszint kialakulásában, hiszen a FOB dunai árak felett kereskedtek a hónap folyamán, ez pedig az etanol gyárak áralkotása.
A hazai kukorica termés nagysága magasabb lesz a várakozásoknál.
A Vidékfejlesztési Minisztérium adatai alapján október 14-én 1,233 millió hektár kukorica betakarításának 38%-ával végeztek, az átlagtermés pedig 5,5 tonna volt.
Így a várható termés mintegy 6,7 millió tonna lesz, ami nemcsak a tavalyi 4,2 millió tonnás termésnél magasabb 2,5 millió tonnával, de az aratás előtti várakozások is 6 millió tonna alatt várták az idei kukoricatermés nagyságát.
Takarmány:
Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén a decemberi lejáratú szójadara ára októberben enyhe emelkedést mutatott (3-as ábra) a szeptemberi csökkenés után.
A piac tulajdonképpen az észak-amerikai aratási adatokra vár, de az októberi USDA riport, az Amerikai Mezőgazdasági Hivatal jelentése elmaradt, hiszen október 1 és 18 között megállt az élet az USA-ban a fedezethiány miatt.
3-es ábra: A decemberi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME
Egyes elemzők még várják, hogy most kis lemaradással közlik a már feldolgozott adatokat, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy úgy ahogy van, kimarad az októberi adatsor, és már csak november 8-án adják közre a novemberi USDA riportban.
Addig most a cégek, elemzők számításai alapján próbálnak a piaci résztvevők az árutőzsdén kereskedni.
A hazai árszintek csökkentek a hó folyamán, de nem azért, mert a dolláros árak csökkentek volna, hanem azért, mert a dollár értéke esett az euró ellenében, és a forint is emelkedett az euróval szemben.
Így a dupla pozitív hatás eredményeként kedvezőbb forintos árak alakultak ki, ami meghozta a kereskedelmi kedvet a hazai résztvevők között.
A negyedik negyedéves árak a második felére így 140 ezer forintig csökkentek, míg az első negyedéves árak 138 ezerig.
Nagyobb volt az áresés mértéke a második negyedévre, amikorra már 120.000 forintos leszállított árak alatt is hozzá lehetett jutni brazil 46%-os szójadarához.
|
|||||||||||||||||||||||||
A hazai napraforgó aratásának mintegy 85%-ával végeztek a hó közepére az idei 605.000 hektáros területen.
Az átlagtermés növekedett a tavalyihoz képest közel fél tonnával, így 2,5 tonnás átlagterméssel lehet idén kalkulálni.
Nagy volt a szórás egyes megyék között, hiszen amíg Tolna megyében 3 tonna körüli volt az átlagtermés nagysága, addig például Heves megyében csupán 1,9 tonna.
Idén így másfél millió tonnás termésre lehet számítani.
Az MCP árai a foszfor árak, illetve a műtrágya árak és az MCP alapanyagának számító foszforsav esésével tovább gyengültek.
A piacon a keleti importból származó árut akár 440-450 eurós szinteken is lehetett vásárolni.
Végtermék:
Visszatáncolni látszik a kormány a húsok ÁFÁ-nak csökkentésétől.
Mint múlt havi számunkban elemeztük, nem volt teljesen tiszta megoldás az első javaslat, de a mostani semminél, illetve a kialakulni látszó hatósági húsárazástól jobb lett volna.
Október második felében ugyanis bejelentette a kormány, hogy a tulajdonképpen infláció csökkentése elleni harc második fejezetében a húsfélékre hatósági árakat szabhatnak.
Fő okaként azt említették, hogy attól tartanak, az ÁFA csökkentését a kereskedők nyelnék le és nem a lakosság kapná meg.
Ez azért tűnik megkérdőjelezhető megközelítésnek, mert a kereskedő láncok sorban alkudoznak az olcsóbb és olcsóbb áruért, amiket a konkurens láncnál olcsóbban tudnának adni, hogy hozzájuk menjenek be az emberek vásárolni.
A hús egy olyan élelmiszercikk, amit ezek a láncok a saját hirdetményeik elején szoktak hirdetni, azaz felmerül a kérdés, miért gondolja a kormány, hogy a piacgazdaság nem szorítaná le az árakat.
Ha megnézzük a múltban tapasztalható taktikai fogásait a kereskedőknek, akkor ameddig a törvény engedte az alap, húzó élelmiszereket, amikért a vásárló betér hozzájuk, még negatív árréssel is képesek voltak értékesíteni.
Ezzel szemben egy hatósági ár kiszabásánál nem a versenyt erősítik, hiszen mi értelme egy másik boltot megkeresni.
A rengeteg féle húsféle miatt is kérdéses, hogy miként tudják végrehajtani ezt az ötletet, hiszen hogy lehetséges minden egyes fajtára hatósági árat kialakítani.
A probléma azonban nem ez, hanem a nyereségesség. Amíg az infláció alacsonyan tartása végett a közüzemi árakat csökkentő rendeleteket hozta a kormány, addig olyan ajtón kopogtattak, ahol még volt akkora profit, aminek nem ártott 10% árcsökkentés, de amennyiben a hús árát fixálják, úgy esetleg a takarmány árát is fixálni kéne, majd talán a gabona árát is.
Ez persze lehetetlen, ami újfent megkérdőjelezi, miként lehet a hús árát támogató egyéb rendeletek nélkül hatóságilag szabályozni egy valós piacgazdasági helyzetben.
A kormány kommunikációja alapján újból 5 millió sertés országa akarunk lenni, de mint már korábban is tárgyaltuk, egyelőre nem afelé tartunk.
Októberben közös nyilatkozatot adott ki a Baromfi Termék Tanács, a Vágóállat és Hús Szakmai Szervezet és Terméktanács és a Magyar Húsiparosok Szövetsége, melyben mindhárom szervezet a hús ÁFÁ-jának csökkentése mellett állt ki, hivatkozva arra, hogy a magas ÁFA csak a fekete és szürke gazdaságnak kedvez.
Az EU-ban minden egyes országban csökkent ÁFA tartalom van a húsokon, maximum 10% mértékben.
A hazai piacon mind a sertés, mind a baromfihús értékesítések folyamatosan csökkennek, míg Európa többi országában növekedésről lehet beszámolni.
A terméktanácsok számítása szerint csupán a sertéshús 35-40%-ára tehető a hazai fogyasztás legális hazai termelése.
Ez az adat sokkoló, ki kellene számolni, hogy amennyiben ez a valós kép, akkor mekkora bevételtöbbletet jelenthetne egy esetleges ÁFA csökkentés, ami kifehérítené a gazdaságot.
|
A jövő évben ki mértékű csökkenést prognosztizál az EU a saját tojástermelését illetően, miután az idei évben 2,6%-kal növekedett a termelés mértéke.
Az átlagos tojásfogyasztás 12,2 kilogramm az EU-ban, ami azt jelenti, hogy több mint egy tojást megeszik mindenki minden második nap.
Az Unió termelése idén elérheti a 6,4 millió tonnát, amiből 199 ezer tonnát exportálnak.
E felett a termelés felett 22 ezer tonnát importál, amiből kiszámítható, hogy az EU nettó exportőr.
Valuta:
Nemzeti valutánkat szeptemberi stagnálása után enyhe erősödés jellemezte október hónapban.
Augusztusról szeptemberre gyakorlatilag a havi átlag árfolyamok nem változtak, hiszen mindkét hónapban közel 299 és 300 forint között volt az euró havi átlag értéke, míg a dolláré szintén kis változással közel 225 forinton állt.
Innen a 300-as szintről sikerült a forintnak a cikk leadásának időpontjáig 294-es érték alá erősödnie, azaz az előző havi elemzésnek megfelelően mozgott.
Ez az erősödés minden bizonnyal további támaszként szolgál majd a kamatvágások folyamatának, így a Monetáris Tanács következő, október 29-i ülésén nem az lesz a kérdés, hogy vágnak-e még, hanem hogy mennyit.
Hó közepére már voltak olyan elemzők, akik a kisebb mértékű csökkentésre számítottak, de a forint jó hangulatú kereskedelme valószínűleg megengedi az újabb 0,2%-os kamatvágási mértéket.
Amíg ez a csökkenő alapkamatszint szinte kiszámítható, addig egyes elemzők már számításokat végeznek arra, hogy mikor fordul meg a folyamat.
Sokan egyetértenek abban, hogy idén, szinte bizonyosan eléri a jegybanki ráta a 3%-os szintet, és talán 2015-ben már emelés várható.
Itt megoszlanak a vélemények, vannak, akik nem mernek ilyen becslésekbe bocsátkozni, de vannak, akik már 2014 év végére prognosztizálják az emelést.
Ennek mértékét – közgazdasági számítások alapján – 1-1,5%-ra teszik, azaz elvárásaik szerint 4% felett lesz majd a Magyar Nemzeti Bank alapkamat szintje.
Ezt azzal indokolják, hogy addigra az infláció már kordában lesz a most folyó közműdíj csökkentések miatt, illetve arra számítanak, hogy növekedésnek indul addigra a gazdaság.
Ezek tulajdonképpen nem rossz hírek, mindattól függetlenül, hogy minél kisebb az alapkamat mértéke, annál könnyebb a vállalkozásoknak tőkéhez jutniuk, illetve a lakosságnak is lakáskölcsönhöz, ami a gazdaság egyik fontos mérföldköve, hiszen az építkezések az ingatlanpiac végre újból talpra állhat.
2013 őszére már 6% alatti THM-re is lehet forint alapú lakáshitelt kapni, ami az elmúlt évek alapján pszichológiai küszöbje lehet a hazai, lakossági ingatlanfinanszírozásnak.
Feltehetően a rossz emlékű devizahitelek miatt még szüksége van az országnak arra, hogy ezt „megeméssze”, de 2014 második felére már növekedésre is állhat az ingatlanpiac.
|
A forint erősödése a technikai elemzések alapján megtorpanhat, és átmeneti gyengülés is jöhet, de a trend egyelőre pozitív, azaz az átmeneti gyengülés után elindulhat akár a 290-es szint felé.
Feltehetően így nemzeti valutánk továbbra is a 290-300-as tartományban mozog majd, míg havi átlagértéke tovább javulhat.
A dollár tovább gyengült októberben.
Miután az USA a finanszírozás hiányában leállt október 1-től október 18-ig, így a riportok, jelentések is hiányoztak, majd a feltorlódott munka miatt késlekedtek.
Most a piac meg fogja várni a jelentésekben található eredményeket, majd annak megfelelően tudja beárazni a dollár értékét, azaz tudja majd eldönteni, hogy tovább gyengül majd, vagy esetleg megfordulhat a trend.
Miután a dollár gyengült az euró ellenében, míg a hazai fizetőeszközünk erősödött az euró ellenében, így októberben forintunk nyolc havi csúcsára ért a dollárral szemben.
