Műtrágya:
A hazai műtrágyapiacon továbbra is a nyári uborkaszezon jelei mutatkoztak. Nem úgy a hazai gyárak életében, amelyek a környező országok gyáraival együtt készülődni, előgyártani kezdtek az őszi szezonra. Az őszi szezon a repcével indul így az NPK gyártók is ennek megfelelően gyártanak. Jó hír a hazai gazdaságnak, hogy egyelőre pozitívak a kilátások a peremartoni gyár további foglalkoztatásával kapcsolatban. Mint ismeretes több éves állás után az Agrofert csoport bérgyártással újraindította a termelést Peremartonban. Az itt előállított műtrágyák jelentős részét az IKR Agráron keresztül Szlovákiába exportálják, miután a Vágsellyén működő Duslo beszüntette NPK gyártását és egyelőre a nitrogén termékek előállítására koncentrál.
A környező országok gyárainak működtetése alól az egyetlen kivétel Ukrajna, ahol több gyár is áll. Ennek a piaci hírek alapján oka a háborús szituáció. Az ukránok nem szeretnék, hogy a robbanási szempontból különösen veszélyes nitrogéngyárak problémát okozzanak egy esetleges bomba, vagy rakétatámadás esetén, vagy egy esetleges foglalás után robbanószerhez jussanak az ellenfeleik. Így Ukrajna jelentős nitrogénműtrágya kiesést élhet meg, ami felveti a kérdést, hogy honnan fogják pótolni. Nitrogén műtrágyát akár a most éppen nem baráti Oroszországból is vásárolhatnának, de ennek politikailag szűkültek az esélyei. Amennyiben nitrogén kiesés lesz Ukrajnában, az csökkentheti majd a jövő évi gabonatermés kilátásokat is, bár addig még jó pár hónap hátra van, és sok minden megfordulhat, megtörténhet.
|
A hazai árszintek NPK terén gyakorlatilag változatlanok voltak. Volt olyan alapanyag, aminek emelkedett az ára, de volt, aminek csökkent. Ez egy visszás helyzetet szülhet majd, mert a gabonaárak éppen lejtmenetben vannak. Ha az input termékek ára stagnál, vagy esetleg nő, és a gabonák ára csökken, akkor felmerül majd a műtrágyák esetleges elhagyása. Ilyen esetben a jövő évi termésmennyiségek csökkenhetnek, ami egy körfolyamatként magasabb gabona árakat hozhat. Egyelőre azonban ezek még elemzések, találgatások a piacon, a végleges számokat és adatokat a műtrágya szezon megindulása után lehet és érdemes elemezni.
A nitrogén termékek közül az ammónium nitrát ára 80.000 forintos magasságban mozogna, de gyakorlatilag mind az AN, mind a karbamid, azaz az urea piaca áll. Ezt ki lehet használni ártárgyalások esetén. A piaci hírek szerint volt pár nitrát értékesítés 76 ezer forintos árszinteken is.
A MAP, DAP árak tovább emelkedtek júliusban. A hó végére már 150 ezer forintos értékesítésekről is lehetett hallani. A granulált, big-bag-ben leszállított kálisó ára is stagnált az erős oldalon. 92-93 ezres átlag árakkal lehetett a hó végén kalkulálni.
A 3×15-ös műtrágya ára stabilan 100.000 forint felett mozgott, a hírek szerint a legtöbb értékesítés 102 ezer forintos szinteken történt. A 8-24-24-es műtrágyák iránt az érdeklődés már mutatkozott júliusban. A kezdeti árak 130 ezer forintos szinteket mutatnak.
Gabona:
Júliusban az aratási nyomás kezdete és a továbbra is kedvező időjárás miatt tovább csökkentek az európai és nemzetközi gabonaárak (1-es ábra megmutatja a Párizsi Árutőzsde áralakulását). Ugyan július harmadik hetében volt egy napos kiugrás, de ez inkább egy kortrekciónak mutatkozhat, mintsem trendváltásnak. Jó, ideális környezetben a régi jó felfogás és szabály szerint általában augusztus közepén szokott a gabonák áralakulásának az alja mutatkozni, ami után tud jó években tárolással, finanszírozással havonta növekedő tendenciát mutatni. Miután idén egyelőre kedvező időjárási viszonyok vannak, így nem lenne meglepő, ha továbbra is gyengülne a búza árutőzsdei és fizikai piaci értéke.
1-es ábra: A novemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
2-es ábra: A szeptemberi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME
Nagyot zuhant a kukorica ára a nemzetközi árutőzsdéken július folyamán. A 2-es ábrán látható a Chicago-i Árutőzsde szeptemberi lejáratú kötéseinek áralakulása. Ez megmutatja, hogy nem csak az új termés, a decemberi lejáratú kötések ára, de még az ó termésű kukoricák ára is 20%-os szinten csökkent pár hét leforgása alatt. Mint előző számunkban is írtuk, ez várható volt annak tudatában, hogy a kilátások továbbra is kedvezőek, illetve a tavalyi jó év után most sorozatban egy második jó év következik. Kedveztek az árak alakulásának a júniusi készletjelentések is.
|
Nem kellett azonban áreséshez Amerikába menni, természetesen az európai árak is tovább gyengültek. A 3-as ábra az ó termésű kukorica áralakulását mutatja a Párizsi Árutőzsdén. Az ó termés mellet az új termés ára is tovább csökkent. Pár eurós inverz piac mutatkozik, azaz idén úgy néz ki nem lesz olyan hatalmas árkülönbség az ó és új termés között, mint az elmúlt évben.
A nemzetközi időjárásjelentések, előrejelzések továbbra is kedvezően alakulnak, úgyhogy nagyobb a valószínűsége egy továbbra is gyengülő kukoricaárnak, mint egy erősödőnek. Ezt most egy igen kedvezőtlen időjárásviszony tudná már csak megváltoztatni, de ahogy augusztushoz közeledünk, ennek az esélye egyre csökken.
Nemzetközi elemzők nagy része további árcsökkenést vár egész aratásig, majd átlagban onnan márciusig, áprilisig emelkedést várnak, és a jövő évi kilátások alapján dől el mi lesz április után. Amennyiben jövőre is hasonlóan kedvező év lesz, úgy vannak akik már vékánkénti 3 dollár alatti árakról beszélnek 2015-re, ami árat jó pár éve nem látott a piac.
3-as ábra: Az augusztusi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
Hazánkban szétnyílt az olló az étkezési, malmi búza és a takarmánybúza között. Termelők továbbra is 50 ezer forintos telephelyi árakat szeretnének kapni a minimum 12,5-es malmi búzákért, igaz nem sokan állnak sorba ezek megvásárlására, míg a takarmánybúzák ára már a 40 forintos kilónkénti árnál tart országos szinten. Ez azt jelenti, hogy az ország keleti részén már 40 ezer forint alatti árakról beszélünk. Elemzők és nagy kereskedő cégek sem gondolják még úgy, hogy ez az alja a piacnak, annak ellenére, hogy most már Constanta-ban is csökkent az értékesítési kedv, miután a takarmánybúza ára ott tonnánkénti 160 eurós szintre ért.
Annak ellenére, hogy az EU-ban a kilátások szerint idén csökkent az árpa termésmennyisége az ára itt is lejtmenetet mutat. Egyelőre itt is a 40 alatti számokat várja a vásárlói oldal, bár lehetett hallani 42 körüli integrátori vásárlásokról.
Az új termésű kukorica ára FOB Duna paritáson július harmadik hetére 140 euró alá, egészen 136 euróig esett. Ez 37 ezer forintos szintnek felel meg az ország keleti megyéiben.
Takarmány:
Előző havi elemző cikkünk leadásának ideje óta gyakorlatilag folyamatosan zuhant a szójadara ára, de az egész szója komplexumé is, ideértve a szójabab és a szójaolaj árát is. A 4-es ábrán látható, hogy az irányadó Chicago-i Árutőzsdén közel 20%-os árcsökkenést ért meg a takarmányokban fehérjeértékéért vásárolt alapanyag értéke.
4-as ábra: Az augusztusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: CME
A havi inverz az árutőzsdén jelentős, augusztusi lejárat után a szeptemberi lejáratú dara ára amerikai rövid tonnánként közel 20 dollárral olcsóbb, amit metrikus tonnában való számításhoz még 1,10231-gyel kell megszorozni. (igaz, a bázisok, vagy prémiumok miatt a CME csak irányadónak mondható, így nem szabad egy az egyben ezeket a különbségeket készpénznek venni a hazai fizikai piacon.
|
A hazai árszinteket inkább befolyásoló brazil áru prémiuma a Chicago-i Árutőzsdével ellenkező irányban mozgott, azaz – ha nem is olyan mértékben – de július második felére erősödtek a bázisok, így a hazai árak nem tudtak hasonló, közel 20%-os gyengülést produkálni. Brazíliában egyébként, talán a VB elvesztése miatt is, de inkább a csökkenő árak miatt a farmerek értékesítési kedve csökkent, ami szintén a prémiumok erősödéséhez vezetett.
A hazai piacon a napraforgómag ára ugyan tonnánként 80 ezer forintos szinteken mozgott papíron, de mozgás, értékesítés nem sok volt ezen a szinten. A repce piaca kicsit élénkebb volt, ami bonifikáció előtti 85 ezer forintos árszinteken kereskedett.
Végtermék:
Júniusban átlagosan nőttek a húsárak, bár ez a trend feltehetően nem tartható hosszútávon a gabonaárak csökkenése miatt. Általában a húsárak erős korelációban vannak a gabona és fehérje árakkal, ami ugye a takarmányok alapvető összetevői. Az árak halasztva követik a trendet, azaz elcsúszva szoktak a húsárakban a takarmányárak mutatkozni. Hozzátartozik, hogy amikor a gabonaárak növekednek, a húsárak sokkal lassabban tudják az emelkedéseket lekövetni, mint csökkenő tendenciánál. A gyorsan termelhető hústipusok, mint a broiler csirke húsa hamarabb tud lépést tartani a gabonák ármozgásával, így ez alapján augusztusra további árcsökkenésre van lehetőség. Igény, azaz extra kereslet mutatkozik majd viszont a bárányra, ezért itt akár emelkedés is mutatkozhat.
A második negyedévtől változtak az állatjóléti támogatások formanyomtatványai. A következő web oldalon megtalálhatja minden érintett gazda, termelő, hogy miként érinti őt a változás, ha eddig még nem tették meg:
http://mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk722014
Kiemelt szerepet kap majd az újonnan felálló uniós pénzek elosztásáért felelő miniszterelnökség, illetve az agrártárca vezetői elmondása alapján a kis és közepes vállalkozások támogatása a jövőben, hogy a foglalkoztatottság növekedjen. Ugyan nem mondták ki, de valahol a Kádár rendszer alatt működő családi vállalkozások mintáját szeretnék alapul venni, amikor a vidéki emberek otthon akár sertést is nevelve növelték meg bevételeiket. A tárcák vezetőinek elmondása alapján az állattenyésztésre, a kézimunka igényes növénytermesztésre, illetve a vetőmagtermelésre növekednek majd a támogatások. Az állattartók kiemelt támogatása megduplázódik, 212 milliárd forinttal nő majd a mérték az elkövetkező hat évben, azaz évente átlagosan 35,3 milliárddal, amiből jövőre 33 milliárd valósulhat meg. Erre a forrást a nagybirtokok elvonásából szereznék meg. Ez azt jelenti, hogy az 1200 hektár feletti gazdaságoktól a területalapú támogatást – a példának okáért – teljes mértékben megvonnák.
|
A piacgazdasági versenyben kétféleképpen lehet teret nyerni. Az egyik, ha valaki olcsón, olcsóbban tudja a portékáját kínálni a versenytársakénál, a másik pedig, ha valaki hozzáadott értékkel növelni tudja az elkérhető árat. Ez utóbbi igaz lehet a kézimunka-igényes kultúrákra, így azok támogatása feltehetően ösztönzőleg fog hatni a foglalkoztatásra. A versenyképes árképzést a nemzetközi piacokon azonban kérdéses, hogy a fajlagos költségeket növelve el lehet érni. A fajlagos költségek csökkentését bizonyos üzemméreteknél lehet ideálisan elérni. A hazai történelmünkben sokszor volt már példa a nagyüzem versus kis üzem, vagy a nagybirtok versus kisbirtok gondolatokra. Egyelőre számításokat a kormányzat részéről arra nem látunk, hogy mennyivel növelheti ez a lépés a foglalkoztatottságot, illetve mennyivel nő a fajlagos előállítási költség, ha az állattenyésztési termelés nagy részét kihelyezik háztájiba. Ez a módszer egyébként működik olyan fejlett országokban, ahol a lakosság szigorúan a drágább hazai terméket vásárolja szemben az olcsóbb importtal. A kérdés, hogy hazánk most milyen fejlettségi szinten van, elértük-e már ezt a szintet, vagy a lakosság nagy része továbbra is inkább az olcsó árut keresi, tudja megvásárolni. A másik kérdés, amire a sorok között nem volt rámutatás, hogy mi lesz a nagyobb földterületet művelők versenyképességével, ha részben, vagy akár egészben is elveszítik a földalapú támogatást. Tudnak-e majd versenyképesen termelni olyan piaci szituációban is, amikor a gabonák ára folyamatosan csökken.
Valuta:
Július folyamán enyhén gyengült a hazai fizetőeszköz értéke és újból a 310-es szinteken ragadt. Egyrészről az alapkamat is csökkent június végén, és most már bizonyos, hogy a következő ülésen is csökkenteni fogják, mert a Nemzeti Bank július 10-én bejelentette, hogy a találgatások elkerülése végett be fogják jelenteni, mikor fejezik be a kamatvágási periódust. Erről a szintről egyelőre továbbra is elemzői találgatások voltak a bejelentés után. A piaci elemzők és résztvevők úgy gondolták, hogy július 22-én, a Monetáris Tanács következő, júliusi kamatmeghatározó ülésén (és a cikkünk leadási határidején) feltehetően további 10 bázisponttal, azaz 0,1%-kal vágják majd meg a jegybanki alapkamat szintjét. Mindezek után jött a bombameglepetés és a 20 bázispontos vágás. Ezzel a csökkentéssel a jegybanki alapkamat szintje 2,1%-ra került, majd bejelentették, hogy ez a kamatvágási periódus vége, azaz most nem kívánnak többet 2015 végéig a kamatszinthez nyúlni. Igyekeznek berendezkedni ennek a hazánkban rendkívül alacsony alapkamatnak számító szinthez. Azt azért hozzátették, hogy az inflációs célok elérése érdekében korrigálhatnak. Ezen az ülésen már nem volt egyhangú a döntés, mint az előző üléseken, feltehetően nem mindenki gondolta megfelelőnek, hogy egy hirtelen újból nagyobb vágással sokkolják a befektetőket. A hír után a forint gyengülni kezdett, de megnyugodva 308 forintos euró szintig erősödött. A piacnak a biztonságos tudatot jelentő hír megnyugvást jelenthetett, így tudott a forint erősödni.
|
Azt, hogy ez az erősödés kárászéletű volt-e, vagy a piac majd újfent beárazza a forintot esetlegesen gyengébb szinten az elkövetkező hetek döntik majd el. Pont ezért nem érdemes most kockáztatni, mint ahogy szinte soha sem érdemes termelésnél árfolyamkülönbségekkel spekulálni, hanem inkább a termelőknek, gazdáknak a fedezeti ügyletben érdemes gondolkodni. Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért ne „játszunk” az árfolyammal, hiszen azon is nagyokat lehet nyerni. Ilyenkor azon érdemes elgondolkodni, hogy ha valaki valóban sokat nyer az árfolyamkülönbségeken, akkor minek a termelés mellé. Akkor érdemesebb inkább egy tőzsdeszámlát nyitni és azzal foglalkozni. Akik viszont termelni szeretnének, azoknak megvannak a lehetőségeik, hogy miként csökkentsék a kockázatokat és szűrjék ki azokat a biztonságos árrés, nyereség érdekében.