Hibrid vőlegénnyel javították a mangalica utódokat

Írta: Szerkesztőség - 2013 február 01.

 

„A nagy múltú mangalica sertésfajta korunk kívánalmainak teljes mértékben nem felel meg, ezért gazdaságunk állományát keresztezések segítségével kívántuk javítani, piacosabbá tenni” – mondta Szabó Béla, a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa, aki két munkatársával, Forgó István főiskolai adjunktussal és Türk Ferenc egyéni vállalkozóval bizonyította, hogy duroc kannal valamint pietrain x hampshire kannal keresztezve az utódok húsmennyisége és minősége jelentősen javítható.

Kontrollként a hizlalási kísérletben egy korszerű hústermelő hibridet, DanBred sertést használtak a kutatók.

A mangalica hústermelő képessége, szaporasága és zsírtermelése sem felel meg napjaink kívánalmainak.

A gyakorlatban a mangalica húsa szárazáruk előállításra, hungarikum termékek készítésére alkalmas.

A telepi körülmények között végzett kísérlet arra adott választ, hogy a mangalica keresztezésével az előállítható hús mennyisége növekedni fog, a hizlalási eredmények javulnak a fajtatiszta mangalicához képest, illetve mennyivel maradnak el a hizlalási mutatók a DanBred hibridétől.

Tíz naponként mérték a gyarapodást

A vizsgálatokat a Napkori sertéstelepen végezték 2012. január 19 és június vége között, elemezték a különböző genetikák napi tömeggyarapodását, takarmányértékesítő képességét.

A méréseket akkor kezdték el, amikor az állatok elérték a 30 kg-os súlyt, és 115 kg-os súlyig folytatták.

Vizsgálták a piacra kerülési életkort, a nettó tömeggyarapodást és a takarmány-felhasználást.

A kísérletben granulált keveréktakarmányt etettek, két fázisban.

A hizlaláshoz szárazabrak önetetőt használtak, az állatok szopókás önitatóból jutottak ivóvízhez.

A sertések elhelyezésére egy nem klimatizált istállót választottak ki, ahol félig rácspadlós kutricákat alakítottak ki.

A testsúlyt és a takarmányfogyasztást 10 naponként mérték.

 

 

A hízlalás alatt alkalmazott takarmányok beltartalmi értékei

 

A kísérlet alanyai

Szabó Béla előadásában „bemutatta” a magyar mangalica fajtát, amelynek kialakítása 1833-ban kezdődött a hazai parlagi sertésállománynak (a bakonyinak és a szalontainak) a sumadia sertéssel való fajta-átalakító keresztezésével.

Jó tulajdonságai közé tartozik az edzettség, az igénytelenség, a nagyfokú zsírtermelő-képesség.

Hibái a gyenge szaporaság, általában 5-8 malacot fial, lassú fejlődésű. 30 napos korban kívánatos, hogy a malacsúly legalább 8-10 kg, az alomsúly pedig legalább 60-70 kg legyen.

A mangalica zsírtermelő-képessége minden fajtáét felülmúlja. Gyors hizlalással 10-12 hónapos korra 500-550 gramm átlagos napi súlygyarapodással a 130-150 kg súlyra hizlalható.

Ebben a súlyban levágva 55-60% fehérárut ad.

A kísérletbe állított pietrain x hampshire F1 kan három évtizedes múltra tekint vissza.

Kiváló a párzó- és termékenyítő-képessége és az utódok vitalitása.

Izmoltsága a pietrainhez, szervezeti szilárdsága, stressztűrő-képessége és húsminősége pedig a hampshirehez hasonló.

A másik kan, a duroc faj eredete a XIX század közepére tehető.

Spanyol, portugál vörös sertések és a tamworth felhasználásával hozták létre az USA-ban.

A fajta 1970-ben történt behozatala óta jelentős szerepet kapott a magyar sertéstenyésztésben.

A KA-HYB „E” robosztus vonalában, a TETRA hibrid anyai vonalában és más keresztezésekben is használták.

Mint terminál fajta, az egyszerű közvetlen haszonállat-előállító keresztezésben és a hibridizációban is sikerrel alkalmazható.

Az összehasonlító vizsgálatba mintaként beállított DanBred egyrészt a dán tenyésztés rendszernek a neve, másrészt a Dániában előállított hibrid megnevezése.

A DanBred anyai oldalon dán lapály sertés és yorkshire sertés, míg apai ágon a duroc sertés utóda – jellemzően kiváló hízékonysági eredményekkel és húsformákkal.

 

A vártnál jobb eredmények

A kísérleti munka előzménye – fogalmazott Szabó Béla –, hogy a sertéstelepen lévő mangalica egyedek értékesítésével gondjaik voltak, melyeket keresztezésekkel kívántak megoldani.

A duroc fajtát kiváló stressz-tűrő képessége, jó hústermelési mutatói miatt választották ki, míg a pietrain/hampshire vonalat a jó hízékonyság, húsformák és hízlalási eredmények, valamint a technológiai igénytelenség miatt.

A fontos hízlalási és hústermelési mutatók jelentősen javultak a mangalica irodalmi és a korábbi vizsgálati eredményeinkhez képest.

A nettó tömeggyarapodás a keresztezés eredményeképpen 64,2% -kal javult a standard mangalicához képest a duroc kannal való keresztezés eredményeként.

A tömeggyarapodás a mangalica x pietrain/hampshire keresztezésben 72,4%-kal haladta meg a mangalica mutatóit.

Azonban megállapítható, hogy a DanBred hibridtől mindkét keresztezés elmarad (40, illetve 37%-kal), a mangalica pedig a DanBred teljesítményének 36,5%-át nyújtja csupán.

 

 

A vizsgált fajták és keresztezések adatai

A mangalica keresztezett állomány fajlagos takarmányértékesítése nem sokkal javult a mangalicához képest (6,5, illetve 4,5%-kal).

A keresztezések eredménye és előnye a lényegesen jobb napi tömeggyarapodási érték és ennek eredményeként a jóval korábbi értékesítési súly elérése.

A 90 napos hízlalás végére a tiszta mangalica súlya a mangalica x duroc-tól 18,9 kg-mal, a mangalica x pietrain/hampshire-tól 21,9 kg-mal, míg a DanBred-től 48,5 kg-mal marad el.

A 115 kg-os kívánt hízlalási végtömeget a DanBred 90 napos hízlalás alatt érte el, ezzel szemben ezt a súlyt a mangalica x duroc ettől 57 nappal, a mangalica x pietrain/hampshire 49 nappal, míg a fajtatiszta mangalica 140 később teljesítette.

 

 

Kisüzemek figyelmébe

Ugyanakkor a kutatók igazolták, hogy a mangalica x pietrain/hampshire keresztezett egyedek jobb húsformákat mutattak.

Tartási és takarmányozási körülményekkel szemben hasonlóan igénytelenek, mint a mangalica, azonban annál lényegesen nagyobb napi tömeggyarapodást és jobb húsformákat teljesítettek hasonló takarmány felhasználás mellett.

Szabó Béla kifejtette, a kísérletük eredményei a nagyüzemi sertéstartásban nem alkalmazhatóak, mivel az ott elvárt hozammutatóktól elmaradnak.

A nagyüzemben előállított sertéssel szemben a keresztezett állatok szőre, szőrtüszője (mangalica x duroc) valamint bőre (mangalica x pietrain/hampshire) pigmentált.

A mangalica x pietrain/hampshire keresztezés hízóinak sonkája is kimondottan értékes, hiszen körmük is pigmentált, sötét palaszürke.

„Főként azok számára javasoljuk ezeket a keresztezéseket, akik extenzív körülmények között a mangalica igénytelenségét megtartva nagyobb gyarapodást és jobb húsformákat, hústermelés akarnak elérni.

A keresztezett egyedek húsa a nagyobb mennyiségű hús- és kisebb mennyiségű zsírtermelés ellenére is alkalmas kiváló minőségű szárazáru előállítására – mutatott rá a nyíregyházi főiskola docense, aki szerint vizsgálatuk eredményei a kisüzemi gazdálkodásban gondolkozók számára perspektivikusak.