Most nagy szükség van az alapos mérlegelésre, a jó hitelekre

Az utóbbi évek legkaotikusabb, legváltozékonyabb időszakát éljük. Ebben a helyzetben az a legeredményesebb stratégia, ha a döntéseket gondos számítások, körültekintő tervezés, akár a finanszírozó partnerrel, a bankkal való konzultáció előzi meg – javasolja a Budapest Bank agrárszakértője.

Bognár Róbert, Budapest Bank agrárszakértője

Nullás eredmények és hiánytünetek

Az idei szeszélyes év ellentmondásos betakarítási eredményeket hozott a szántóföldi és különösen a kertészeti ágazatban. A Budapest Bank agrárszakértői milyen főbb következtetéseket vontak le az adatokból?

– Valóban a szeszélyesség és a kedvezőtlen időjárás volt a leginkább jellemző. A szántóföldi szektorban talán egy fokkal jobb a helyzet. Munkatársaink a vidéket járva tapasztalták, hogy akár egy táblán belül is előfordul súlyos terméskiesés mellett elfogadható átlag. A zöldség-gyümölcs ágazatban is szélsőséges eredmények születtek, attól függően, hogy a gazdaságot mennyire sújtotta a korai fagy, a csapadékhiány vagy éppen a munkaerőhiány. A legrosszabb helyzetben – az alapanyag-, az energia- és takarmányár-emelkedések miatt – az állattartás van, különösen a sertéstermelő gazdaságok, akik a magas költségeket egyre kevésbé képesek kigazdálkodni az alacsony felvásárlási árak miatt. Ott a legjobbak is nulla körüli eredménnyel kénytelenek majd zárni a mérleget – mondja Bognár Róbert agrárszakértő.

Az egyik legfőbb kihívás jelenleg az alapanyagárak emelkedése, ami ugyancsak ellentmondásos. Nagy haszonnal adhatók el a termények, ugyanakkor a termelést, a takarmányfelhasználókat is sújtja a költségnövekedés. Mi a Budapest Bank véleménye erről, illetve milyen más főbb kihívásokra hívják fel a figyelmet a szakértők?

– Az egyik leginkább aggasztó tény az, hogy már nem is csak a különféle alapvető termékek árának az emelkedését kell kigazdálkodni, mert közben egyes alapanyagokból – például műtrágyából, a gépekben használt chipekből – sokszor komoly áruellátási zavarok jelentkeznek, így hiány keletkezik. Ilyen kaotikus helyzetben a legjobb, amit tehetnek a gazdaságok, hogy minden korábbinál alaposabban gondolják át, és tervezik meg a következő szezont.

Például a műtrágyák drágulására vagy hiányára lehet egyfajta válasz, hogy kevesebb inputanyagot juttatunk ki. Ez persze azzal jár, hogy csökken a növények számára felvehető tápanyag- s ezzel a termésmennyiség is. Tehát, ha a vetésforgó megengedi, érdemes a kisebb tápanyagigényű, extenzívebben termeszthető fajták felé fordulni.

A beruházások esetében ugyancsak vagy-vagy kérdés merülhet fel. Hiába van esetleg pályázat valamilyen gépbeszerzésre vagy más korszerűsítésre, előfordulhat, hogy az alapos utánaszámolás végén az jön ki, hogy túlságosan kockázatos most belevágni. Számolni kell azzal is, hogy a különféle objektív – logisztikai, áruellátási – zavarok miatt a megvalósítás késik. Ez esetben a gyors áremelkedések miatt még akkor is plusz költséggel kell számolni, ha egyébként induláskor megvan a beruházás fedezete. Az elmúlt évek után szokatlan, de ki kell mondani, hogy ilyen átmeneti helyzetben akár a visszalépés bizonyulhat bölcs döntésnek. A Budapest Bank szakemberei tehát alapvetően az alapos tervezést, számolást és az előrelátó döntéshozást javasolják az ügyfeleiknek, és ehhez adnak hatékony szakmai segítséget.

Pályázati előnyök, hiánypótló hitelkonstrukciók

Hogyan értékelik az új KAP rendelkezéseit, célkitűzéseit? Mit javasolnak, mire, milyen irányokra érdemes odafigyelniük a gazdálkodóknak? Hogyan tudják optimalizálni a pályázati, támogatási bevételeiket?

– A KAP, az európai uniós követelményrendszer évek óta tudatosan halad a környezetvédelem szempontjából fenntartható technológiák elterjesztése felé. Nem mérlegelés kérdése, hogy ehhez alkalmazkodnia kell-e egy magyar gazdaságnak, ha a támogatásokat igénybe akarja venni. Előnyt azzal kovácsolhatunk ebben a helyzetben, ha minél előrelátóbban követjük ezt az irányvonalat. Számos pályázatnál pluszt jelentenek azok a jellemzők, elkötelezettségek, amik a fenntarthatóság, az éghajlatvédelem, a biológiai sokféleség valamely elemét tartalmazzák, így ezekre érdemes figyelni.

Népszerűek a kedvező hitelkonstrukciók. A Budapest Bank az NHP-n túl milyen finanszírozási lehetőségekre hívja fel a figyelmet? Miben tud mást, többet nyújtani a pénzintézet?

– Az utóbbi évek talán legsikeresebb időszaka ezen a téren valóban a Növekedési Hitel Programhoz (NHP) fűződött. Az átlátható, valóban hatékony fejlesztési segítségnek nagy szerepe volt abban, hogy akár az agrárium, akár az élelmiszeripar jelentős fejlesztéseket valósíthatott meg. S nem véletlen, hogy a mezőgazdaság használta fel ezeket a forrásokat a legnagyobb arányban és a leginkább hatékonyan.

Most a Budapest Banknál az a dolgunk, hogy az NHP kivezetése után is olyan helyettesítő hiteltermékeket adjunk a gazdák kezébe, amikkel folytatódhat ez a pozitív tendencia. Ez többféle lehetőséget is jelent. Egyrészt vannak hosszabb lejáratra is fix kamatozású hitelek; hozzáférhetőek az Széchenyi Kártya GO vagy az EXIM refinanszírozott hitelei mellett  saját termékek, amelyek például a magas terményárakra tekintettel a készlet vagy közraktározás-finanszírozásban segítenek a gazdaságoknak. Ugyanakkor egyszerre léteznek a beruházási terveket segítő, illetve a likviditás biztonságát támogató szolgáltatásaink is. Az agrárium és élelmiszeripar által használt teljes termékpaletta megtalálható a Budapest Bankban.

Gondosság és elkerülhetetlen digitalizáció

Számos új pályázat szinte egy szezonban jelent meg az öntözéstől az ÁTK-n keresztül az ökológiai átállásig vagy az AKG-ig. E téren milyen kockázatvállalást vagy éppen óvatosságot javasol a Budapest Bank a beruházni, fejleszteni vágyó gazdálkodóknak?

– Ezen a téren is ajánlott az óvatosság, a piacelemzés, a lehetőségek és a kockázatok alapos elemzése, összevetése. Persze fontos, hogy a körültekintés ne jelentsen elbizonytalanodást. Ha tehát a gazda úgy érzi, hogy a számvetés végén bizakodó, akkor igenis, vágjon bele, mert az előrelépés szülhet versenyelőnyt, jobb hatékonyságot, jövedelmezőbb termelési módok alkalmazását. A Budapest Bank természetesen tiszteletben tartja az ügyfelei döntés-előkészítési munkáját, döntését, hiszen a mi dolgunk abban segíteni a gazdákat, amiben nekik szükségük van banki segítségre. Stratégiai szinten a reális látásmódot, a gondos tervezést és ugyanakkor a fejlődést szolgáló beruházásokat, illetve a stabil működést támogatja a pénzügyi politikánk.

Mindezek kapcsán egyre inkább visszatérő és fontos elem a digitalizáció, a korszerű technológiák alkalmazása, illetve az alapanyag-előállításon túl a feldolgozott termékek, hozzáadott érték előállítása. E téren mi a bank javaslata, és milyen távlatos trendekben gondolkozik?

– Nem kérdés, alapvetően hiszünk benne, hogy öntözés, digitális eszközök és technológiák, precíziós megoldások nélkül egyre kevésbé lehet versenyképesen, fenntartható módon gazdálkodni. Azok a problémák is, amikről beszéltünk, sokkal jobban kezelhetőek adatalapú megközelítéssel, nagy adatbázisokra épülő gazdaságvezetői döntéshozatallal. Minél mélyebben ismeri a menedzsment a gazdaság legkülönfélébb jellemzőit, annál inkább tud kalkulálni, annál pontosabban tud tervezni. Vagyis ellensúlyozni a piac, az időjárás szeszélyeit.

Ugyanakkor itt is érdemes szem előtt tartani a megtérülés, a reális alapokon nyugvó fejlesztési beruházás alapelvét. Nem egy gép mérete, márkaneve a fontos; nem arra kell pályázni, amire éppen lehet… Nem is biztos, hogy például a precízió felé tett következő lépést egy komplex, nagy értékű új gép jelenti. Lehet, hogy már az is nagy előrelépés, hogy néhány millió forintért egy vetőgépet „okosítunk ki”. A hatékonyságot, a reális megtérülést, a használati értéket kell tehát szem előtt tartani. Ehhez pedig a Budapest Banknál megtalálhatóak azok a finanszírozási eszközök, amik a jó befektetést, beruházást előmozdítják.