Hol vonyítanak a sakálok?

A világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73%-os pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét kimutatni – tudtuk meg a SZIE sajtóközleményéből.

Az elmúlt időszakban egyre több ragadozó tér vissza hazánkba, melyeket szinte csak a mesekönyvekből ismertünk az elmúlt száz évben. Nincs két hete, hogy barna medve sétált Miskolcon, tavaly farkasgyanús esetet vizsgáltak Füzéren.

 

 

A ragadozók visszatérése hazánkba, szórványban történő felbukkanása, ezáltal a tenyészállatok veszélyeztetése olyan szintű problémaként merült fel, hogy program keretében készítik fel a gazdákat a megfelelő pásztor- és őrkutyák alkalmazására.

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve sakálok jelenlétét mutatták ki a Velencei-tó környékén keresőkutyák segítségével.

 

aranysakál, nádi farkas, toportyán

 

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert az aranysakál

Az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén a sakál, miután a XIX. századi jelentős élőhely-átalakítások, valamint a ragadozók kitartó üldözése miatt eltűnt hazánkból.

Újbóli megtelepedése, a rohamos térhódítás a faj rendkívüli alkalmazkodó képességének, valamint üldözésének csökkenésének tudható be. Ezen túl nagy szerepet játszott ebben a délszláv válság, a háborús (gyakran aknamezős) területek elhanyagoltsága, a globális klímaváltozás. A rá veszélyes nagyragadozók, természetes ellenségeik is csak most kezdenek megjelenni.

Annak ellenére, hogy a sakál terjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, még mindig sok kérdés merül fel ezzel az állattal kapcsolatban. Nem pontosan ismert előfordulási területük, ezért szerették volna a kutatók feltérképezni őket.

A sakál éjszaka aktív, és akkor is főként a nehezen áttörhető bozótosokat, bokorerdőket és az elnádasodott nedves területeket járja. Rejtett életmódja miatt ritkán lehet vele találkozni, így üvöltése, ürüléke alapján tudják nyomon követni.

 

kereső kutya

 

Specializált keresőkutyák

A Szent István Egyetem kutatói az osztrák University of Natural Resources and Life Sciences és a bajor Forest Research Institute Baden-Württemberg – Wildlife Institute szakértőivel együttműködve egy ismert módszert használtak fel a probléma megoldására.

Keresőkutyákat képeztek ki speciálisan a sakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, valamint a táplálkozásvizsgálatok elősegítésére. A felmérés során egy 133 kilométeres útvonalat jártak végig a két kiképzett kutyával a Velencei-tó környékén. A kutyák jelzései és az akusztikus mérések (azaz üvöltéseik vizsgálatával) alapján két sakálcsalád jelenlétét megerősítették.

 

kereső kutya

 

Az eredmények

Ezzel a módszerrel egyértelműen el tudják különíteni az aranysakál élőhelyét a vörös rókáétól. Korábban ez nehézséget okozott, mivel a két faj az élőhely és a táplálékbázis szempontjából is sok hasonlóságot mutat. Az ígéretes módszer pontosabb képet fog adni: a sakálok előfordulásáról; viselkedéséről; territóriumuk méretéről; élőhelyhasználatuk évszakos eltéréseiről; táplálkozási szokásaikról.

Fotók: Daniel Leopoldsberger és Dr. Szabó László

agrár arany bajor keresőkutya kutatás mezőgazdaság nádi farkas osztrák sakál szár SZIE toporgyán tudósok ürülék