Mi lesz a ma született bárány sorsa (videóval)

Ártatlan, mint a ma született bárány – szoktuk mondani – és tényleg ilyen gondolatok jutnak az ember eszébe, amikor egy újszülött kisbárány szemébe néz. Holló Mátyás juhtenyésző uszódi birtokán egymás után születnek a gyapjas kis állatok, gyarapodik a közel ezres törzsállomány. A magyar és francia fajtájú bárányok 2-3 hétig cseperednek az anyjuk mellett, majd a társaikkal az állatóvodába kerülnek, ahol a tenyésztés szempontjai alapján döntenek a további sorsukról. Az Agrárágazat már kora reggeltől megnézhette Mátyás mindennapos munkáját, amit láttunk most megosztjuk Önökkel.

2-3 bárány is gyakori

– Ebben a hodályomban történik a juhok elletése. Ide ultrahangos vizsgálat alapján kerülnek a vemhes állatok az ellési időszak előtt 3-4 héttel.  Most már jól láthatóak a vemhesség jelei: a nagy has, és szépen ki vannak tőgyelve – avat be a juhok szaporításának titkaiba Holló Mátyás. Az uszódi juhtenyésztő még gyerekkorában a szüleitől tanulta meg a szakma alapjait és fejlesztette a gazdaságát a mai, ezer juhos törzsállománnyá. Az elletőistálló jellegzetessége az un. fogadtató boxok. Amikor megellik egy állat, elkülönítik a bárányt az anyjával. A vemhes állatok fele kettőt, de néha hármat is ellik, ezért a bárányokat és az anyjukat is számmal látják el, hogy a nevelőistállóba kerülve nehogy elkeveredjenek a bárányok.

Egynapos bárányok

Bárányóvodában cseperednek

– Ide 2-3 hetesen kerülnek be a bárányok – mutatja meg a már a másik hodályban lévő állatait Mátyás. Itt naponta kétszer, reggel és délután különítik el a bárányokat az anyjuktól. Ez idő alatt az anyajuhok elfogyasztják a szénát és az abrakot, friss alommal töltik fel a helyüket, hogy a szoptatásra visszajövő bárányokat mindig tiszta környezet fogadja. Mátyás kezéből boldogan esznek a bárányok, meg is kérdezem tőle, nem fáj-e a szíve amikor dönt egyes állatok vágásra adásáról?

Bárányóvodában

– Az itt látható állatok egy része marad meg csak továbbtenyésztésre, a gyengébb egyedek vágásra lesznek értékesítve. Ahhoz, hogy egy állatból tenyészállat váljék valamikorra, mind feno- és genotípusban egy bizonyos szintet el kell, hogy érjenek. Az évek során mindig próbálom ezt a válogatási szintet magasabbra tenni, emelni, hogy azon tenyésztők részére, akik megtisztelnek azzal, hogy juhokat vesznek tőlem, mindig jobb minőségűeket tudjak adni. A bárányaimat nem nevezem el és nem is babusgatom őket, de mindent megteszek értük, hogy szépen fejlődjenek és jól érezzék magukat itt nálam.

Három fajta együtt

A Berrichon du cher egy közkedvelt francia húsfajta, Mátyás ezen kívül, még egy franciát, az Ile de France és a Magyar Merino juhokat is tenyészti, különböző értékes tulajdonságaik miatt.  A három juhfajta egyedeit nem különíti el csak a pároztatás időszakában.

3 fajta együtt

– Amelyiknek kopaszabb a feje, illetve kevesebb gyapjú van rajta az a Berrichon. Magas báránykori súlygyarapodás, kiváló húsformák jellemzik. Az ile de France a merinóhoz hasonló fajta, kiváló anyai és hústermelési tulajdonságokkal. A Magyar merinó a hazai klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, kettős (hús, gyapjú) hasznosítású, félintenzív hazai juhfajta. Jó anyai és báránynevelő tulajdonságokkal rendelkezik, egész évben ellethető.

Amire a tenyésztő a legbüszkébb

Méretes, százötven kiló körüli kosokat enged ki a kifutóra Mátyás a lehető legnagyobb nyugalommal. Nem löki fel az embert egyikük sem, barátságosan masíroznak egymás után. Jól látszik rajtuk a fajták közötti eltérés.

Holló Mátyás juhtenyésztő, Berrichon du cher tenyészkosával

 – Ezek itt a tenyészkosaim, a bárányok tőlük származnak. Jelen pillanatban nincs termékenyítési időszak, ezért vannak elkülönítve a nőivarú állatoktól. Egy évben háromszor történik termékenyítés, ami hathetes időszakokra korlátozódik. A kosoknak egyenként háremeket alakítok ki a megfelelő számú anyaállattal.

Párizsban a bírálók között

Az állattenyésztők méltán a díjnyertes tenyészkosaikra a legbüszkébbek. Mátyás számtalan díjat nyert már velük Magyarországon és külföldön is. Tenyésztői munkájának elismeréseként 2020-ban pedig bírálóként is részt vehetett az 57. párizsi Salon, nemzetközi mezőgazdasági kiállításon a Berrichon fajta zsűrijében.

Ki folytatja majd a gazdaságot?

– Aki juhtenyésztésbe kezd és ezzel a szép szakmával szeretne foglalkozni annak nagyon elszántnak kell lennie. Itt nincs se szilveszter, se hétvége mert az állatokat minden nap meg kell etetni. Nagyon fontos a háttér is, hogy a család ezt el tudja fogadni és ne érezzenek ebből semmiféle hátrányt. Én 1995-ben kapcsolódtam be szüleim által elkezdett gazdaságba, akkor kizárólag húsbárányokat állítottunk elő olasz piacra. Az idő elteltével, fokozatosan a tenyészállat nevelés került előtérbe. 2001-től törzstenyésztő lettem, juhásztársaknak állítok elő törzskönyvezett tenyészkosokat, illetve nagy a kereslet a jerke bárányokra is. Bízom benne, hogy az én életemmel nem lesz vége ennek a gazdaságnak. Három gyermekem van, a nagylányom, aki agrármérnöknek tanul, az utóbbi időben rendszeresen bekapcsolódik a telepen folyó munkákba. Lelkes és azt érzem, hogy lesz folytatása a gazdaságomnak…