Gondolta volna, hogy 75 fokos hőingást lehetett mérni egyetlen községen belül? Hinné, hogy tényleg volt 31 fokos a Balaton, és egyszer 244 napig(!) tartott a köd a Mátrában? Meg merné tippelni a valaha mért legmagasabb maximum és minimum-hőmérséklet nagyságát?
Hideget-meleget
Ilyen és hasonló extremitásokat is tartalmaz a szeptember végén kiadott Magyarország Nemzeti Atlasza. Az MTA nagyszabású kiadványának első kötete (a részleteket lásd alább!) a természeti környezet sajátosságait összegzi, így az utóbbi szűk évszázad időjárási eseményeit, adatait is. Ezek sorában külön ábra szemlélteti az időjárási rekordokat.
Így például azt, hogy a rekkenő 2007-es nyár június 20-án Kiskunhalason csaknem 42 fok volt, és még Pécsen sem ment 28 fok alá a hőmérő higanyszála. A legalacsonyabb napi maximumot viszont Szarvason mérték (-22,4), míg a negatív csúcsot Görömbölytapolca tartja -35 fokkal. Egy egész év Szegeden volt a legmelegebb, amikor 2014-ben 13,4 fok volt az éves átlag, a legtöbb ködös napot: 244-et(!) pedig Mátranovákon számlálták. Az egy nap alatt lehullott legtöbb esőt 1953-ban Dadon mérték 260 milliméterben, ami egy nap alatt több volt, mint a legszárazabb évben Csongrád fővárosában, Szegeden, ahol 2000-ben csak 20 centi csapadék érkezett összesen. A további izgalmakat a nemzeti atlasz honlapján tallózhatja.
Térképen e táj
A Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) projektet egyébként 1983-hoz hasonlóan ismét az MTA kezdeményezte az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék – mint stratégiai partner – közreműködésével, miután a nemzeti atlasz, mint minden országban, fontos nemzeti jelképnek számít – írja Kocsis Károly akadémikus, intézeti igazgató, az MNA szerkesztőbizottságának elnöke. Az MNA nyomtatott változata a tervek szerint 2018-tól évente, négy önálló kötetben jelenik meg. Az egyes kötetetek tervezett címe és témaköre: Természeti környezet; Társadalom; A magyar állam és helye a világban; Gazdaság.
Kohout Zoltán
