Az Agrárágazat szerkesztőségébe özönlő kérdések közül „Az igazit vagy műfenyőt vegyünk?” kérdés eldöntéséhez a magyar fenyők hazájába, a Somogy megyei Berzencére utaztunk el, ahol évtizedek óta foglalkoznak „fenyőzéssel” családok.
Nem fáj a szíve, hogy kivágják ezt a gyönyörű fenyőfát? – kérdezem Szemetkovszkaja Szabina őstermelőt, aki családjával 20 hektáron termeszt karácsonyfának valót. Közben dolgozik a láncfűrész, és közös erővel döntik ki a több mint 10 méteres tűlevelűt, amellyel egy budapesti egyetem auláját fogják díszíteni.
– Mindenki attól fél, hogy ez környezetkárosítás, de nem az! Mi azért telepítjük és neveljük a fenyőket, hogy kivágjuk és értékesítsük őket – mondja az ilyenkor szezonban, korán reggeltől sötétedésig, hétvégén és ünnepnapokon is dolgozó asszony, akinek családjával a megélhetésüket adja a karácsonyi ünnep.
10 év nevelgetés
A fenyőmagokat vagy az egy éves csemetéket (pl. a népszerű Nordmann-fajta esetében is) Dániából hozzák be és iskolázzák, vagy egyből kiültetik őket. Gyomirtás, metszés a legfontosabb munka a fácskákkal és nagyságtól függően 8-10 év mire vágáséretté válik a növény. A kitermelés már gyorsan megy. – Az ország minden tájára szállítunk földlabdás élő és kivágott fákat. De a kivágott növényeket mindig újratelepítjük. Egy nagy körforgás ez – magyarázza Szabina hozzátéve, hogy egy-egy szép fa előállítása sok időbe telik, de megéri a ráfordított munka, melyet itt a környéken rajtuk kívül is sokan végeznek.
A témával foglalkozó videó megtekinthető ITT!
Mert ez műanyag!
…szólt a 70-es években a reklám pozitív megállapítással. Ma már tudjuk, hogy ez nem minden esetben igaz. Felmérések szerint az USA-ban már több műfenyőt adnak el, mint igazit, de ebben nem a nagyfokú környezetvédelem játszik szerepet, sokkal inkább a kényelem, hogy ne kelljen minden évben a fáért sorba állni, majd befaragni a tartójába és az ünnep végén kidobni valahová. Na de mi lesz a műfenyővel? Ezek többségét Kínában, vagy más délkelet-ázsiai országokban gyártják, tehát az előállításukon kívül már az utaztatásuk is rengeteg energiába kerül. PVC-ből azaz polivinilklorid nevű kőolajszármazékból készítik őket, amely nem megújuló, környezetszennyező és az újrahasznosítása sem megoldott, azaz a kidobott műfenyő (az igazival ellentétben) nem bomlik le, ezért évszázadokig terhelheti a környezetünket.
Konklúzió:
A karácsonyfának való kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a közhiedelemmel szemben, az ünnepekre szánt fenyőfákat, nem az erdőkből vágják ki, – tönkre téve a mókusos, szép kiránduló helyeinket – hanem a többi mezőgazdasági növényhez hasonlóan erre a célra termesztik őket. Ki hallott már olyanról ugye, hogy valaki a temetőkbe vitt sok-sok krizantém, vagy a nőnapi virágok életének kioltása miatt kesergett volna. A karácsony meghitt ünnepéhez hozzátartozó – egy kis természetet a szobánkba csempésző – fenyőfát, erre a célra szakosodott termelők állítják elő, nagy odafigyeléssel, sok munkával, amely megélhetést is ad sok családnak hazánkban és külföldön egyaránt. Ezzel szemben műfenyő megvásárlásakor, Ázsiában, gyakran erősen környezetszennyező gyárakban, műanyagból előállított, majd hajókon, kamionokon sok ezer km-t utaztatott terméket viszünk be az otthonunkba azzal a hittel, hogy „ez olyan lesz, mint az igazi”. Nem lesz olyan! Sem az illata, sem a formája, sem a színe, és ráadásul a környezetünket sem védjük vele, hiába láthatjuk ezt hirdetésekben…
