A hazai gyümölcstermő területek tizedén termelnek héjasokat, aminek nagy részét a dió teszi ki: mogyoró csupán 440 hektáron terem.
A mogyorót leginkább ízletes termése miatt ültetik, de arányos felépítésének és küllemének köszönhetően a kert dísze is lehet. Vesszőjéből remek szerszámnyél és sétapálca is készülhet.
A 2-5 méter magas mogyoróbokrok már a tőtől elágaznak, így tudnak igazán sűrű növényzetet alkotni. A mogyoró egylaki, hímvirágjai (barkák) augusztusban jelennek meg. A rügyekre hasonlító nővirágok azonban ennél előbb, így a gazdáknak több különböző fajtájú mogyoróbokrot kell egyszerre ültetni, ha termést is szeretnének aratni.
A mogyoró meglehetősen igényes: kedveli a napfényt, évi 1800 óra napsütésre van szüksége. A közvetlen napsütést már kevésbé tűri, s érzékeny az erős szélre is, amit gyakran ágai és termései sínylenek meg. A hideget aránylag jól tűri, de a tavaszi fagyok próbára teszik. Gyökerei sekélyen hatolnak a földbe, ezért igényli az öntözést és a jó vízgazdálkodású talajt. Évi 650 milliméter csapadékra van szüksége. A mogyoró akkor érzi jól magát, ha talaja 2 százalék humuszt is tartalmaz, ezért a tápanyag-utánpótlásra (trágyázás) is ügyelni kell. Térigénye igen nagy, így érdemes a bokrokat 4-5 méterre ültetni egymástól.
A mogyoró makktermése kis csoportokban nő az ágakon augusztus és október között. Akkor jött el a szüret ideje, amikor a termés már kiemelhető a makkból. Ilyenkor egy bokorról nagyjából 2-3 kg termés szedhető le. Átlagban 1 kg mogyoróból 0,5 kg bél fejthető ki, ami hozzávetőlegesen 2500 Ft/kg áron értékesíthető.
Míg a mogyoróbelet leginkább gasztronómiai céllal vásárolják fel, addig a mogyoróbokor vesszőiből a rugalmasságuknak köszönhetően sétapálca, de akár szerszámnyél is készülhet.