Új KAP: már az emberség ügye is vitára ad okot…

Főként kelet-európai mezőgazdasági vezetők nem tudják elfogadni, hogy a közös agrárpolitikai irányelv, a KAP a társadalmi feltételességről, felelősségről is szóljon.

…hogy betartsák a normát

Több EU-s mezőgazdasági miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a közös agrárpolitika (KAP) reformjába a társadalmi feltételrendszert is beépítenék. Nem valami elvont humanizmusról van szó. Például és elsősorban arról, hogy az EU-támogatást olyanok kapják, akik érvényesítik az emberiesség értékeit. Mondjuk, mezőgazdasági termelőként és munkaadóként betartják a munka- és foglalkoztatási normákat. Meglepő, hogy miközben az európai sajtó hangos a nyugat-európai mezőgazdaságban tapasztalható visszaélésektől, épp kelet-európai miniszterek zárkóznak el a társadalmi felelősség ügyétől.

Emiatt nem akarnak bürokráciát

Mindez a KAP lezárásáról szóló január-végi tárgyalásokon is felmerült. A cseh mezőgazdasági miniszter az időtényező és a bürokrácia csökkentése miatt nem támogatja az Európai Parlament (EP) javaslatai közt előterjesztett társadalmi feltételeket. A horvát agrárminiszter „óvatosságra” intett az EP további kéréseit illetően. Főleg azokban, amik szerinte „túlmutatnak a KAP jelenlegi feladatkörén”, s ilyen szerinte a társadalmi feltételesség is. A román agrárminiszter nem akarja, hogy a jövőbeli KAP nagy nehézségeket okozzon a gazdálkodóknak. Óva intett, nehogy a társadalmi felelősség „további adminisztratív terhekhez és automatikus büntetésekhez vezessen a gazdálkodók számára”. Hasonlóan nyilatkozott Paulo Gouveia, a COPA-COGECA EU mezőgazdasági termelők szövetségének tanácsadója. Ő szintén „nagyon aggódik, hogy a KAP e reformja növelni fogja a bürokráciát és a gazdálkodók adminisztratív terheit”. Szerinte „a társadalmi feltételességet nem szabad összekapcsolni munkavállalói jogokkal, a bérek problémájával”.

Rossz ómen

Közben az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai Szakszervezetek Szövetsége szerint könnyen és nem bürokratikusan elérhetők a szóban forgó társadalmi célok. Nem időzítésről, hanem akaratról van szó, s a szervezet szerint „rossz jel” lenne, ha a tagállamok nem támogatnák ezt az elvet. „A társadalmi feltételesség bevezetése etikailag helyes, javítaná a munkakörülményeket, valamint csökkentené a tisztességtelen versenyt” – mondta Kristjan Bragason, a szövetség főtitkára. Más EU-illetékes is úgy nyilatkozott az EURACTIV nevű portálnak, hogy az időtényező „nem elég jó ürügy a mezőgazdasági munkavállalók jogainak figyelmen kívül hagyására”. Federico Pacheco szerint a koronavírus-járvány során is több esetben megtörtént-megtörténik „a mezőgazdasági munkavállalók jogainak megsértése”. Ezért „fontos a kizsákmányoló és intenzív mezőgazdaságtól meghaladása igazságosabb, fenntarthatóbb, az emberi jogokat tiszteletben tartó élelmiszer-rendszerek felé”.

Keletiek nyugaton

Az Agrárágazat is többször írt arról, milyen jogsértések, embertelen bánásmód fogadja a kelet-európai alkalmazottakat Nyugat-Európa egyes gazdaságaiban, élelmiszeripari vállalatainál. Nemcsak a rabszolgamunka-körülményeket idéző olasz ültetvényekre emlékezhetünk, hanem például a brit vagy német üzemek eseteire.

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán