Káposztarepce – mitől lehet gazdaságos?

A repcetermesztés hazánkban leginkább a csapadékosabb területekre koncentrálódik, gondolok itt Dél- és Nyugat-Dunántúlra vagy Északkelet-Magyarország egyes vidékeire. A napraforgó, mint olajos növény után közvetlenül a második helyet foglalja el.

Tudta, hogy ennyi előnye van…?

Termesztésének gépei alapvetően a kalászosgabona-termesztés gépei közül kiválaszthatóak, emellett az őszi káposztarepce az őszi kalászosok kiváló előveteménye is, mert időben lekerül a táblákról, és nem hagy maga után „szemetes tarlót”. Már ennyiből is azt gondolhatjuk, hogy érdemes repcét termeszteni, pedig előnye még rengeteg van. A repceágazat a kalászosgabona-termesztéssel társítva sokkal kisebb beruházást igényel, mint adott esetben más olajos növény, akár a napraforgó, és így az ágazatot nem terheli jelentős többlet költség, valamint a kalászosok termesztésében is kedvezőbb lesz a költségek alakulása, eloszlása. A repcetermesztés előnyei között megemlíthetünk gazdasági, környezeti, de akár humán tényezőket is. Ilyen előny például, hogy a repce kiváló őszibúza-elővetemény, amely gyommentesen, laza formában hagyja vissza a talajt a vetéséhez. Nem beruházás-igényes, mert a gabonatermesztés gépeivel megoldható az egész folyamat, emellett korán lekerülő árunövény.

Az olaja keresett kozmetikai cikk, 1 ha repce terméséből akár 1500 l étkezési olaj állítható elő. Légszáraz állapotban könnyen tárolható a mag. Egy hektár repce nektárjából akár 100 kg kiváló repceméz nyerhető, és biodízelként is használható. Ez utóbbi azért is érdekes, mert égéskor csak széndioxid szabadul fel, és sokkal kevesebb – csupán mintegy tizedannyi – kéndioxidot tartalmaz, mint az ásványi dízelolaj.

Repcepénz-receptek

Ha a repcének ennyi előnye van, hogyan lehet azt gazdaságosan termeszteni? Minden növényre igaz, hogy a költségek leszorításával. A repce a talajára igényes növény, leginkább a középkötött, gyengén lúgos talajokat kedveli, különböző erdőtalajokon termeszthető eredményesen.

A kiemelkedő termés kritériuma a repce esetében is a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok – tehát a kifejezetten jó búzatalajok. Itt kezdődik a gazdaságosság kérdése. Hogyan biztosíthatjuk a tápanyagban gazdag, kevésbé kötött és a tetejében még jó vízgazdálkodású talajt? Ha nincs ilyenünk, akkor vagy sehogy, vagy kis előrelátással belekezdünk egy talajjavításba, ami 1-3 év alatt – és nem utolsósorban, de hosszútávon – biztosítja nekünk ezt a feltételt. A talajjavítás feladatkörébe a területileg megadott talajtermékenységet gátló tényezők közül a nagy homoktartalomból, a savanyú kémhatásból, a szikesedésből, a talajszerkezet leromlásából, a talajtömörödöttségéből eredő hibák mérséklése tartozik. A megcélzott talajállapot eléréséhez felhasznált eszközöket tekintve kémiai, mechanikai és biológiai talajjavításról beszélünk.

Ezért döntő jelentőségű a talajjavítás

A talajok javításának Magyarországon évszázados kutatási múltja és jelentős gyakorlati eredményei vannak. Ennek ellenére a talajjavítás szerepének újraértékelése nélkülözhetetlen a változó ökológiai és ökonómiai feltételek között racionális földhasználat megalapozásához.

A gazdálkodás sikeressége a talajok kiegyensúlyozott életén nyugszik. A talajélet fő alkotói a talaj-mikroorganizmusok és a talajfauna, azaz az állati szervezetek. A magyarországi talajjavítás történetének

legújabb értékelését, a történelem során tapasztalt szemléletváltozásokat és a legfontosabb feladatokat Várallyai 2001-ben az alábbiakban összegezte: „Egy korszerű, új, EU-konform agrárstratégia a globális mennyiségi szemlélettől teljesen eltérő gondolkodást, tevékenységet követel, amelyben a fenntarthatóság, a minőség, a nemzetközi versenyképesség, a reális ráfordítás – haszon elemzésen alapuló tényleges hatékonyság és jövedelmezőség, valamint a környezet károsodásának megelőzése válnak fő célkitűzéssé. Ezek megvalósítására tudományosan meglapozott, gazdaságilag jól indokolt, konkrét és részletes tervet kell kidolgozni.”Jelen esetben a mikroorganizmusok, komplex mikrobiológiai készítmények okszerű alkalmazása és irányított mikrobiológiai technológia beállítása megoldást kínál.

A talajaink javítása több szempontból döntő jelentőségű. Egyrészt hatással van a talaj fizikai paramétereire, kötöttségére, kémhatására, levegő- és vízháztartására, tápanyag-szolgáltató képességére és a felvehető esszenciális tápelemek mennyiségére, stb. A repce esetében az utóbbi szintén meghatározó szempont az eredményes termesztés érdekében.

Így térül meg azonnal a talajjavítás

A repce termőhelyre igényes, nagy tápanyagszükséglettel bíró olajipari növényünk. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele a folyamatos tápanyagellátás és az okszerű őszi és tavaszi trágyázás. Nyár végén a magágy-előkészítéssel vagy az azt megelőző talajműveléssel adjuk ki a foszfor- és káliumszükséglet teljes mennyiségét, valamint a repce számított nitrogénigényének 30-40%-át. Vigyázni kell, mert a nitrogén nagyobb mennyiségben kijuttatva az állomány „túlnövéséhez”, a tőlevélrózsa-stádium elhagyásához vezethet, ezért túladagolását kerüljük, ellenkező esetben fennállhat a téli kiritkulás veszélye! A talajjavításra alkalmazott irányított mikrobiológiai technológia adott esetben ezt a nitrogénszükségletet biztosítani tudja. A technológiához tartozó komplex mikrobiológiai készítményben lévő mikroorganizmusok egy része képes a légköri nitrogén fixálására és a talajban lekötött N-tápanyag feltárására a nitrifikáció révén. Ezzel a mennyiséggel is számolni kell és korrigálni a szükséges N mennyiségét. Ugyanez vonatkozik a foszfor- és a káliumszükségletre is. Ebből máris látszik, hogy a talajjavításra fordított energia vagy pénz szinte azonnal megtérül. Ez a technológia számos előnye közül csak egy.

Védelem, megelőzés, kezelés

Az őszi káposztarepce sikeres termesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő növényvédelmi technológia kidolgozása és betartása. A gyomok elleni védekezés egyik jelentős lépése az agrotechnikai gyomirtás. Gondolok itt az elővetemény és a tábla gondos kiválasztására, a talaj-előkészítő műveletek számára, idejére és mélységére. Az őszi káposztarepce eredményes termesztéstechnológiája ugyanakkor napjainkban nem képzelhető el gyomirtó szerek felhasználása nélkül. A repce gyenge kezdeti fejlődési erélye, viszonylag tág térállása miatt nem képes ebben az időszakban felvenni a versenyt a gyomokkal, mivel azok agresszívabbak akár a víz-, akár a tápanyagfelvevő képességük tekintetében, és a fejlődésük erélyesebb. A gyomirtószeres kezeléssel egybekötött mikrobiológiai állománykezelés során a biológiai növényvédelemnek és a prevenciónak köszönhetően megelőzhetjük a kórokozók megjelenését, a betegség kialakulását (fehérpenészes szártőrothadás, gyökérfekély, peronoszpóra) és kártételét. A növényvédelemre fordított költségeinket is csökkenthetjük, ugyanakkor garantálhatjuk a folyamatos állomány védelmét a felülfertőzéssel.

A repcetermesztés legfontosabb lépése a megfelelő talaj-előkészítés. Ha biztosítottuk a talajunk optimális fizikai, kémiai és biológiai állapotát, gondoskodtunk a folyamatos tápanyagellátásról, és mindezt költséghatékony módon, irányított mikrobiológiai technológia és egy komplex mikrobiológiai készítmény segítségével, akkor gyakorlatilag garantált, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben, legjobb minőségben és a legalacsonyabb költségvonzattal termesszünk őszi káposztarepcét. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a nyereségünk is szebben alakul majd. Persze innentől már csak egyetlen dolog szólhat közbe, ha mi magunk mindent megtettünk az eredményesség érdekében…– bízzunk benne, hogy az elmúlt tél után az időjárás kicsit kegyesebb lesz hozzánk!

Magyar Nikolett