Minden gazdaságban használni kellene!
Az elemi ként mint hatóanyagot már évszázadok óta használjuk. A hordókat elemi kén égetésével fertőtlenítették, ahol a képződő kéndioxid- és kénhidrogén-gázok végezték el a „piszkos munkát”. Ezek a gázok szúrós szagúak, a levegőnél nehezebbek, melyek jótékony hatását a termőföldön is tudjuk használni.
A növények bírják, a vadak, kórokozók nem
Amikor folyékony vagy granulált elemi ként juttatunk ki a termőföldre, akkor ez a kén ott kezd el oxidálódni és a növény számára már felvehető szulfáttá alakulni. A folyamat közben ugyanazon nehéz, büdös és mérgező gázok képződnek, mint a kénlap égése során, persze lassabban és kisebb dózisban. A növény a kéngázt hasznosítja a levélen keresztül, de ez zavarja is az arra tévedt vadakat, rovarokat, és minden élőlényt.
Mi ellen használjuk?
Egy repcében, kalászosban, ha most fújjuk ki a folyékony elemi ként (Vulcan Profi S80), akkor néhány hétre vagy akár egy hónapra is elűzhetjük a nagyvadakat. Egy kukoricánál a vetést követően azonnal juttassuk ki vaddisznótúrás ellen, napraforgóban pedig a kelést követően a nyúl és őz ellen! Kertészeti növények esetén pedig az ültetés/vetés előtt fújjuk ki, és sekélyen dolgozzuk be talajfertőtlenítés céljából! Tegyük a rovarölő szerek mellé kis dózisban, mert ezzel lelassíthatjuk a visszatelepülést és peterakást. Egy kertészet pedig az ültetés/vetés előtt fújja ki, és sekélyen dolgozza be talajfertőtlenítés céljából! A dózisok eltérőek, ahogy a felhasználás is, de ebben segítenek a cég tapasztalt szaktanácsadói.
A granulált kén mint talajjavító!
Egyre több helyen probléma a talajok lúgosodása (Kisalföld, Fejér, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye). Itt már nagyon sok gazdaságban szórnak granulált elemi ként (Vulcan Profi Smax), ami lassan oldódó kénforma. Savat képez a talajban, ami csökkenti a növény számára már elviselhetetlen lúg mennyiségét. Így javul a többi tápanyag felvétele, és ként sem kell pótolni. A granulált elemi kén működik a talajfelszínre szórva is – mint hosszabb hatású vadriasztó –, ha megfelelő mennyiségű csapadék is érkezik hozzá.
Legjövedelmezőbb beruházás!
Az már talán nem kérdés, hogy amikor a növény ugyanannyi ként igényel, mint foszfort, akkor ként is szükséges pótolni. A napraforgónak több kénre van szüksége, mint a repcének és a kukorica, búza, árpa is legalább 10-20 kg/ha mennyiséget igényel. Nem az a kérdés, hogy megéri-e ként kijuttatni, hanem az, hogy ezt elemi kén formában tegyük-e meg, és használjuk-e ki vadriasztó- és növényvédőszer-mellékhatását vagy sem. Miközben a foszforpótlásra hektáronként 12-18 ezer forintot költünk, addig egy kétkezeléses, 5-5 liter/ha dózisú elemikén-szuszpenzió költsége még a 9-10 ezer Ft/ha-t sem éri el. A kevesebb vad, a jobban működő növényvédelem, és a növekvő termésmennyiség együttesen a legjövedelmezőbb beruházássá teszik az elemi kén használatot.