Itthon nem értik, Spanyol- és Lengyelországban nem követik, Európa több országában viszont nagy tempóban átállnak rá – szakmai viták övezik, de terjed a ketrecmentes tyúktartás. A kérdés jövőre még élesebb lesz.
Rossz vége lehet
A 2010-es évek végén nagy lendületet kapott a ketrecmentes baromfitartás. Főleg állatvédők kampányoltak mellette, s főleg nyugat-európai államokban gyorsan terjed is a szabadtartásos technológia. Itthon és más európai országokban azonban azzal vitatják ezt az irányt, hogy a ketreces tojástermelés a leghigiénikusabb, leginkább környezetkímélő és egyben a legolcsóbb technológia. Vagyis nemcsak kevésbé ártalmas a környezetre, de a lakosság élelmezésében, a piaci versenyben is előnyösebb a hagyományos (ketreces) tartásmód. A ketrecmentesség-kampány ennek ellenére tovább bontakozott, és 2018-tól sorra belengették a nagy üzletláncok, hogy fokozatosa, de legkésőbb 2025-ig kivonják polcaikról a ketreces tyúktartásból származó tojást. Ha ez így lesz, annak várhatóan áremelkedés, rosszabb esetben növekvő import, ágazati csődhullám, még rosszabb esetben ellátási zavarok lehet a következménye, jósolták korábban szakmabeliek.
Pillanatkép Európában
A Poultryworld szerint Európában sem egyhangú a lelkesedés a ketrecmentes tartás iránt. Erre utal a Compassion in World Farming Egg Track jelentése a főbb baromfitermelő államból. Lengyelországban a piac kevesebb mint egyharmada (30%) ketrecmentes, és mindössze 2 vállalatot minősítettek 100%-ban átállt termelőnek. A spanyolországi ketrec nélküli piac kis mértékben magasabb, mint a lengyel (33%), három ketrecmentes céggel. Kétszer ekkora a ketrecmentes piac Olaszországban, ahol 11 vállalat érte el a minősítést. Franciaországban a piac 70%-a ketrecmentes, 10 vállalattal, míg az Egyesült Királyságban a piac (75%-a sorolható ide.
