Évtizedes áresés fenyegeti a hazai búzát és kukoricát

Drasztikus piacvédelmi lépések Kelet-Közép-Európában

Az Agrárminisztérium döntését követően április közepén életbe lépett gabona-importkorlátozás a növénytermesztő gazdáknak, gazdaságoknak rég várt, pozitív fejlemény volt. Ugyanakkor lapzártánkkor (április második dekádjának végén) máris kibontakozik a markáns lengyel, magyar és szlovák lépést követő vita.

Mínusz 30, 40 százalékok

A 2021 nyarán elszabadult gabonaárak valamennyire ellensúlyozták a későbbi energiakrízis hatásait, ám a 2022. évi aratást követően minden megváltozott. A világpiacokon megjelenő rendkívül olcsó orosz és a kényszerűségből szintén olcsón kínált ukrán áru nyomása révén gyorsan zuhanni kezdtek a gabonaárak mindenütt a világon.

Március végén, április elején az Agrárgazdasági Kutatóintézet PÁIR adatai szerint hazánkban az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 87,6 ezer forint/tonna. Ez máris majdnem 30%-kal olcsóbb, mint a megelőző évben volt. A takarmánybúza ára bő 81 ezer forint/tonna, ami pedig közel 40%-kal kerül kevesebbe. A takarmánykukoricáé negyedével kisebb, mint tavaly ilyenkor volt: 86 ezer forint/tonna március utolsó hetében. Ezzel egy időben az ipari napraforgómag termelői ára (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) is bő 30%-ot esett: már csak 175 ezer forint/tonna, és ugyanígy csökkent a repcemagé is 190 ezer forint/tonnára. Hozzá kell tennünk, hogy a párizsi tőzsde kötései alapján a betakarítást követően ennél is alacsonyabb árszintek várhatók.

Visszatérünk a 11 évvel korábbi árakhoz?

Sajnos az sem kizárt, hogy a búza és a kukorica terén a tavalyi rekorddal szemben visszatérnek a 11 évvel ezelőtti árak – prognosztizálta laptársunk, a MezőHír egy friss amerikai elemzés alapján. Akkor a magyar búza a betakarítás után viszonylag gyorsan 67 ezer forintos szintre emelkedett, a kukorica pedig 62 ezer forintra állt be. Most annyiban más a helyzet, hogy az árakat az oroszok Ukrajna elleni háborúja és annak továbbgyűrűző hatásai is befolyásolják. Az ukrán búza az importtilalom bejelentése előtt 190 dolláros (66 ezer forint) áron érkezett a magyar határra, a kukorica tonnája pedig 188 dollárért (64 ezer). A búza világpiaci ára március eleje óta esik. Április elején az orosz kenyérgabona 275 dollárba került. Ezzel csak az európai áru képes/kénytelen komolyan versenyezni, ennek átlagára 285 dollár volt április elején. Az amerikai ajánlat teljesen versenyképtelen a világpiacon, több mint 110 dollárral drágább az orosznál. A két véglet között viszik piacra portékájukat az ausztrálok (329 dollár), illetve a kanadai és argentin kereskedők, 345 dollár körüli áron.

Markáns lengyel álláspont

Mint már ismert, április közepén a magyar agrárminiszter elrendelte az ukrán gabona Magyarországra történő behozatalának átmeneti korlátozását, tiltását. Az intézkedés június 30-ig érvényes, és alapvetően a Lengyelországban is elfogadott hasonló, nemzeti gazdaságvédelmi intézkedést követi. Annyi eltérés azért van (azaz volt április közepéig), hogy a lengyelek kezdettől még a tranzitszállításokat is betiltották, nem véletlen, hogy az európai sajtó már-már gazdasági háborúként aposztrofálja a lengyelek markáns fellépését. Igaz, ott a gazdák is olyan erélyesen hallatták a hangjukat, hogy tiltakozások miatt lemondott a földművelésügyi miniszter. A magyar állam tehát nyár derekáig megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona- és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő behozatalát, ám a tranzitot átengedi. Az importkorlátozás a tervek szerint ki fog terjedni a tejtermékekre, a cukorra, a gyümölcsre, a zöldségekre és a húsokra is.

Sokan sürgették

Korábban több terv is körvonalazódott a beáramló gabonafolyam korlátozására, amit az érintett államok közösen kezdeményeztek az Európai Bizottságnál. A helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport kezelésére.

Nagy István agrárminiszter korábban már kezdeményezte a főbb gabona- és olajosnövény-termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetését. Emellett igyekezett elérni az Európai Bizottságnál, hogy legalább a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat. Mindezek mellett hazánk tovább erősítette az importtermékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot.

Szlovákia is csatlakozott a stophoz

Lapzártánkkor érkező hírekből kiderült, hogy Lengyelország és Magyarország után Szlovákia is leállítja az Ukrajnából származó gabona és néhány más termék behozatalát. A szlovák agrárminiszter az ukrán gabonát érintő első korlátozó döntését annak növényvédőszer-tartalmával indokolta, és betiltotta az ukrán gabona és liszt feldolgozását, felhasználását az országban. Másrészt a döntés mögött északi szomszédunkban is gazdaságvédelmi motívumok vannak: az ukrán gabona ellehetetlenítheti a szlovákiai termelők helyzetét. Ezzel összefüggésben jelezték: a szaktárca már minden – a behozatal szabályozását célzó – törvény adta lehetőségét kihasználta.

Antidömping-támogatás

A múlt hónapban Brüsszel már előirányozta 56,3 millió euró kifizetését a lengyel, román és bolgár agrárium számára a gabonadömping árleszorító hatását kompenzálandó. Románia 10 millió eurót, Bulgária körülbelül 17 millió eurót, Lengyelország pedig 30 millió eurót kaphat. Szlovákia és Magyarország esetében úgy ítélte meg, hogy a beáramló gabonamennyiség és az ország saját termése együttesen is kisebb, mint amennyi az elmúlt évek átlagára jellemző volt, így a beérkező áru nem okozhatott piaci zavart. Sőt, segíthetett az áruhiány mérséklésében, ami a hazai feldolgozóiparban például a működőképesség megőrzését jelentette tavaly. (A döntést egyébként emiatt bírálta a Gabonaszövetség is, mondván, zavart és nehézségeket okoz a hazai takarmányalapanyag-ellátásban és feldolgozóiparban az ukrán import elleni tiltás.) A segélyben részesülő államok kevesellték a Bizottság piaci intézkedését, ezért indult el az importkorlátozó akció.

Újabb töréspont Kelet és Nyugat között

A kialakult helyzet már több, mint pusztán gazdasági kérdés. Az Európai Unió arra az alapelvre hivatkozva bírálja a magyar és lengyel döntést, hogy a külső országokkal szemben is fennáll a kereskedelempolitika kollektív szabályozása. Az egyes tagállamok nem hozhatnak az érvényes kereskedelmi egyezményekkel ellentétes döntéseket. Az ügy ismét töréspontot hozott létre az EU keleti és nyugati fele között, és még az oroszellenes lengyelekben is megkérdőjeleződött Ukrajna feltétlen támogatása a háborúban. Oroszország az alkalmat arra használta fel, hogy teljesen leállítsa a tengeri gabonafolyosón kifutni szándékozó hajók ellenőrzését, ezzel is emlékeztetve, zsarolva a Nyugatot, hogy a víz felől is megszorongatható az ukrán export, az ukrán gazdaság. Az EU Bizottság magyarázatot követelt a keleti tagállamoktól, a feszült helyzet vélhetően a tranzitforgalom megbízható kialakításával rendeződni fog.

Kohout Zoltán