Kevesen szeretik a telet, most lassan mégis több ezer gazda-gazdaság foghat neki a fohászkodásnak: ha nem jön meg az igazi hideg – a földeken lehetőleg vastag hótakaróval –, akkor nagyon csúnyán ráfizethet a melegre a hazai agrárium.
Hozz havat, hideget…!
Ezek az utolsó napok-hetek: ha február közepéig nem „embereli meg magát” a tél, és nem hoz tartós fagyot, akkor nagyon komoly bajokra – elkerülhetetlen védekezi költségek kifizetésére és/vagy károkra – kell felkészülni a mezőgazdaságban. A gabonások még nem aggódnak, de ha később betör egy kemény, mínusz 15-25 fokos hideg – hótakaró nélkül –, akkor az már komoly veszélyeket jelent. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke egyelőre a repcét sem félti: úgy véli, ha egyes helyeken már virágzik is, ha netán lefagy, újra kihajthat jelentősebb károk nélkül.
Vastagon vágna a védekezés
Óvatos türelem és feszült várakozás egyszerre jellemzi viszont a gyümölcságazatot. – Ha két-három héten belül nem jön az igazi tél, az mennyiségi és minőségi csökkenést okozhat a hazai gyümölcstermesztésben – mondta nemrég a Világgazdaságnak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Apáti Ferenc szerint az enyhe tél kedvez a kártevők áttelelésének. Ha ezeket nem gyéríti egy kemény és tartós fagy, akkor – gyümölcstípustól függően – hektáronként akár 15-60 ezres védekezési többletköltséggel is számolni kell.
Újabb metszés lenne
Ez újabb érvágás volna az ágazaton, miután tavaly nemcsak gabonából, hanem gyümölcsökből is az átlagosnál kevesebb termett Magyarországon. Ez megmutatkozott az utóbbiak meredek, 15-20%-os áremelkedésében is. Megfigyelők szerint ez már a vevői piac árérzékenységének a határa – ha tehát az enyhe tél miatt nőnek a védekezési kiadások, az vagy veszteséget, vagy újabb áremelést jelentene…
Kohout Zoltán
