Figyelemre méltó eredményt produkált a repce a békés megyei Agro-Déló Kft. földjein 2016-ban. A súlyos jégkár ellenére is közel 4,5 tonnás üzemi átlag elismerést érdemel. A csaknem 3000 hektáron gazdálkodó cég földjeinek Arany-féle kötöttségi értéke átlagosan 50 körüli, de vannak a 60-at jócskán meghaladó területeik is. A nehéz körülményeket és a kedvezőtlen adottságokat a gazdaság szakemberei már sok éve a Phylazonit talajbaktériumaival ellensúlyozzák. Repceföldjeik különösen szép eredményt produkáltak.
Samu Gábor, az Agro-Déló Kft. ügyvezetője látványos eredményt ért el a repcénél
„A repce és a búza maradványait is Tarlóbontóval kezeljük” – tekint előre a növényvédő szakmérnök. A repcét általában őszi búza után vetik, így ezeken a területeken rögtön az aratás után megkezdik a tarlóművelést. „A tarlóhántást végző tárcsára szerelt kijuttató szerkezettel Phylazonit Tarlóbontót szórunk a talajra, és rögtön be is forgatjuk. Ezt követően 35-60 cm mélységben fellazítjuk a talajt, és jöhetnek ismét a tárcsák. Majd várjuk az esőt, hogy augusztus végén elvethessük a repcét.”
Az Agro-Déló Kft. beállított egy Phylazonit-kísérletet. „Mi eddig a repce vetésterületén csak az elővetemény tarlójának kezelésére használtunk baktériumkészítményt, de a kísérleti területen ezúttal a Phylazonit Talajoltót is próbára tettük. A kísérlet kontroll területein 5,58 t/ha kombájntiszta hozamot, a baktériummal kezelt terület 6,11 t/ha átlaghozamot produkált, de akadt olyan kísérleti parcella is, ahol a 6,49 tonna/ha termést értünk el. Az adatok önmagukért beszélnek: A Phylazonit átlagosan 45.350 forint többletnyereséget termelt hektáronként.”
Magasabb hozam Phylazonittal
Ifj. Farkas Károly a Fejér megyei Aba határában gazdálkodik. 2016-ban a repce tisztítva 5 tonna körüli termésátlagot hozott hektáronként. Amint a termelő tájékoztat, az utóbbi évek tapasztalatai alapján ebben a szezonban már beépítették a repcetermesztési technológiába a Phylazonit talajoltást. „Az új kijuttató rendszerrel már a magágy készítésével egy menetben is kiszórhatjuk a baktériumtrágyát. Ez komoly költségmegtakarítást jelent.”
Jobb növekedési erély, jobb télállóság
„Kísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, miként reagál a repce a Phylazonit Talajoltóra és az Energia Humin levéltrágyára. A kezeletlen területen 5 tonna, a Talajoltóval és Energia Huminnal kezelten pedig 5,7 tonna volt a hektáronkénti terméshozam. Ez jóval meghaladja az üzemi átlagunkat” – mondja Szekeres Lajos, a Fejér megyei Polgárdi központú gazdaság vezetője. Mint megtudjuk, ez a hozam azon a vidéken kifejezetten jónak számít, úgyhogy elégedettek az eredménnyel. „Ám megítélésem szerint a Phylazonit legkedvezőbb hatása nálunk abban mutatkozott meg, hogy ősszel látványosan jobb volt a növények fejlődési erélye azokon a területeken, ahol alkalmaztuk a készítményt. Amikor a kezeletlen táblán még szikleveles állapotban volt a repce, akkor a kezelt táblán már két valódi levelet hozott. Ez pedig azt jelenti, hogy életerősebb állapotban ment neki a télnek ez az állomány.”
