Korfüggő is az agrár-sikeresség

Óriásfenyőbe vágja a fejszéjét az, aki nekifog a gazdasága ügyeinek átadásába-átvételébe: nem elég, hogy egy sor szakmai-pénzügyi, lélektani és vezetéselméleti nehézséget kell legyűrni, nyakába kapja még a hazai bürokrácia „áldásait” is. Ami segíthet, az – részben – a szaksajtó.

Nagyobb birtok, nagyobb kedv

Így összegezhetőek annak a rövid, de annál tanulságosabb előadásnak a konzekvenciái, amelyet dr. Weisz Miklós, a fiatal gazdákat tömörítő szakmai-érdekképviseleti szervezet rendezett az Agromashexpo nyitónapjának egyik kísérőrendezvényén. Az AGRYA agrármérnök-közgazdász társelnöke rámutatott: bár az idevágó statisztikákat óvatosan kell kezelni, aligha kétséges, hogy a fiatalabb – jellemzően 50 év alatti – gazdaságvezetők általában nagyobb üzemméretre törekszenek vagy ilyet irányítanak, továbbá az üzemméret–kibocsátás arányában is nagyobb volument produkálnak, mint az idősebb generáció. Ennek egyik oka a birtokkoncentráció, másrészt a hatékonyságnövelő, precíziós, adatalapú, digitális – azaz általában innovatív technológiák, eszközök alkalmazása; harmadrészt a markánsabb beruházási szándék.

Sürgető, de nehéz

Ugyanakkor a jellemzően rendszerváltás utáni években alapított magángazdaságok (akárcsak az ipar és a szolgáltatószektor cégei) ezekben az években végképp szembesülnek a korosztályi váltás mindinkább halaszthatatlan problematikájával. Az AGRYA szakembere szerint legalább tíz komoly nehézség áll a generációváltás útjában: a hatósági engedélymódosítások, az ingó- és ingatlanvagyon átírása mellett a folyó pályázati-támogatási ügyek átvétele, adózási és illetékügyek, a partnerkör kezelésének átvétele, az idősebb vezetők jelenlétének/befolyásának és a döntési-felelősségi körök kijelölésének harmonikus rendezése, a családi vagyon megosztása, a kellően tudatos előkészület a váltásra, a jó példák hiánya és az átvevő esetleges felkészületlensége, ami nem is csak szakmai-gazdasági, hanem vezetéselméleti és magatartásbeli szempontokat is jelenthet.

A rendezvényen felszólalt a Kiskun Kutatóközpont Kft. ügyvezetője is. Radi Feríz harmadik generációs képviselője a kukoricanemesítő és vetőmagtermelő vállalatnak. Meggyőződése szerint a sikeres generációváltás titka az, hogy a család, a gazdaság szereplői sokat egyeztessenek, beszéljenek egymással. Hozzátette: a magyar mezőgazdaságnak szüksége van felkészült fiatalokra, mert a hazai agrárium nem képzelhető el máshogy, csak magyar szakemberekkel.

A szaksajtót keresik

Az Agromashexpo kísérőrendezvényén ugyanakkor elhangzott az is, hogy a mezőgazdasági vállalkozásvezetők nagyban és bizalommal támaszkodnak a szaksajtóra. Döntően a hírlevelek, az ismerős vagy szaktanácsadó, illetve az internetes és nyomtatott szaksajtóból tájékozódnak, s ebben a következő évtizedekben sem lesz nagy változás, hiszen a válaszadók kétharmada – függetlenül a korosztályi besorolástól – lényegében egyaránt e forrásokat preferálja.