Közös fellépés a hamis növényvédő szer ellen

A hamis és az illegális növényvédő szerek veszélyeire figyelmeztet országos felvilágosító kampányával a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A gabonatermesztők, gyártók, forgalmazók, érdekképviseletek és a hatóság együttműködésével meghirdetett akcióval a növényvédelmi szemlélet erősödését, illetve a szerek alkalmazásának a kockázatát kívánják csökkenteni.

Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetsége becslése szerint 5-7 százalék a hamisított és illegális növényvédő szerek aránya, amely értékben évente 360-510 millió euró, és ez a mennyiség évről-évre növekszik. Hazánkban 1-2 százalék lehet az illegálisan behozott és a hamis termékek aránya, de ez is egyre nagyobb kockázatot jelent a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Az eddig feltárt „cukrozott kakaópor, étkezési búzadara” alapú készítmények ugyan nem okoztak toxikus szennyeződéseket, végzetes növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági károkat, ám az ilyen típusú szereket használó gazdák hiábavaló küzdelmet folytatnak a kórokozókkal, gyomnövényekkel szemben.

„A növényvédő szerek és hatóanyagaik az egész világon, különösen az EU-ban a legszigorúbban szabályozott anyagok közé tartoznak. Egyedi engedélyezési eljárás után kerülhetnek forgalomba, és rendszeresen felülvizsgálják annak érdekében, hogy mindig megfeleljenek a legújabb tudományos ismereteknek” – mondta Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazgatója. A szakember megnyugtató szavakkal kijelentette, hogy az engedélyezett, legális szerek szakszerű használata biztonságos, ellenben az illegális termékek alkalmazása komoly kockázatokkal jár. A hamis növényvédő szer esetében nem ismert az ellenszer, ha mérgezés következik be. A segítségül érkező orvos tanácstalan, mert tűt keres a szalmakazalban. Az ismeretlen készítmény egészségügyi hatását nem vizsgálták, ezáltal a méreganyagok bekerülhetnek az élelmiszerláncba, a szermaradék, bomlástermék olyan anyagot tartalmazhat, amely veszélyezteti a környezetet, a fogyasztó és a mezőgazdaságban dolgozó felhasználó egészségét. A hamis készítménnyel a termelő kockáztatja a munkáját, a termését, hiszen a hamis, ismeretlen szerért a gyártó nem vállal felelősséget, felhasználásához nem ad valódi szaktanácsot, nincs mögötte szerviz és garancia sem. Jordán László rámutatott, Magyarországon évente mintegy 55-60 milliárd forint értékben használnak növényvédő szert, összesen 208 hatóanyag felhasználásával. A közhasznú adatbázisban 750 készítmény szerepel, ez legutóbb 30-al bővült. A jéghegy csúcsának nevezte a mintegy 1,1-1,2 milliárd forint értékű, itthon felderített illegális és hamis szerek mennyiségét. A feketekereskedelem jelentős károkat okoz az adóbevételek elmaradásával az államnak, rombolja a fogyasztói bizalmat. A hamisítás sérti a szellemi tulajdonhoz való jogot, akadályozza az innovációt és csökkenti a gyártók versenyképességét. A hamisítások növekvő tendenciájának megállítására, visszafordítására nemzetközi és hazai összefogás szükséges.

Vancsura József, az egyik kezdeményező szervezet, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a hamis és az illegális szerek elleni hatósági fellépésen túl a forgalmazók alól akarják kihúzni a talajt. A szántóföldi és kertészeti kultúrákkal foglalkozó gazdálkodók az elmúlt években napi küzdelmet folytattak az időjárással, nem tudtak kellő időben védekezni a termést veszélyeztető károsítók ellen. Esetenként nem hatottak a növényvédő szerek, amelynek számos oka lehetett, az egyik például, hogy hamis vagy hatásaiban ismeretlen készítménnyel dolgoztak. Máskor az engedélytől eltérő eredetű, illegálisan behozott termékek, főként a generikus (lejárt szabadalmú) készítmények okoztak gondot. „Sajnos egyre több szabadalmilag védett terméket is hamisítanak, a gazdálkodókat megtévesztve, hogy az környezetkímélő, korszerű készítmény” – tette hozzá Kárpátiné Győrffy Katalin, a Magyar Növényvédő Mérnöki lés Növényorvosi Kamara elnöke. Még az engedéllyel rendelkező, legális forgalmazású növényvédő szer megfelelő szakismeret nélküli használata is kockázatokat takar. Ennek csökkentése érdekében a kamara 3200 növényorvosa, szakmérnöke segíti a gazdálkodókat az okszerű, környezetkímélő technológiák elsajátításában, hogy védekezni tudjanak a gyomok, rovarok és kórokozók ellen. „Ha a gazdálkodó illegális csatornákon szerzi be a növényvédő szert, s az hamisított, akkor a szaktudás sem segít” – hangoztatta.

A hamis és illegális növényvédő szerek valószínűsíthető ismérvei közül elsősorban a jóval az adott piaci átlagár alatti ár, az ajánlattevő ismeretlensége, alkalmi jellege, az utolérhetőség, illetve a leinformálhatóság hiánya említhető meg. Felhasználói körben a szer csomagolása, feliratozása, jelölései és különösen beltartalmi jellege alapján a gyanú rendszerint nem merül fel, a hamisítók ebben „lépést tartanak” az innovatív gyártókkal, forgalmazókkal. A növényvédő szerek fokozottan bizalmi termékek, használati értékéről nem lehet meggyőződni a vásárlás pillanatában. Egyedüli és valós biztonságot az jelenthet – hangsúlyozta Lantos Péter, a CSEBER igazgatója – ha ismert, az előírt hatósági jogosítványokkal, szakemberháttérrel rendelkező kereskedőtől vásárolnak a növényvédő szerek felhasználói, a gazdálkodók, a kiskert tulajdonosok is.

A növényvédő kamara szakértői is tanácsolják, hogy minden esetben kérjék a növényorvosi vényt, ez igazolja a nyomon-követhetőséget. Az iratot a szer átadásakor a kereskedőnek alá kell írnia és lepecsételnie. A feltűnően olcsó árajánlattól ne essen senki bűnbe. Gyanú esetén (csak idegen nyelvű feliratozás, kimérve árusítás, ismeretlen ajánlattevő, számla nélküli kiszolgálás stb.) kérjék a növényorvos véleményét, illetve jelezzék a növényvédelmi hatóságnál.

Kárpátiné Győrffy Katalin kérdésünkre megerősítette, hogy az olcsó, illegális forgalomból származó növényvédő szer nagyon drága lehet. A szakhatóság az ellenőrzések során megállapított hiányosságok alapján (számla, növényorvosi vény hiánya, permetezési napló stb.) csökkentheti, illetve súlyos esetben akár megvonhatja a gazdát megillető támogatási összeget is.