Lapzártától lapzártáig

A jól sikerült – mintegy 20 millió forint költségű – dinnye promóciónak köszönhetően jelentősen növekedett a belföldi fogyasztás, idén várhatóan a megtermelt mintegy 180 ezer tonna görögdinnye 50 százalékát a magyarok fogyasztották el – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az idei dinnyeszezont értékelve.

A magyar dinnyetermelők megközelíthetik a korábbi évek 6-8 milliárd forintos bevételét az idén. A mostani sikeres dinnye promóció kapcsán a FruitVeB-nél arról döntöttek, hogy a jövőben más konkrét termékeket – például gombát – is célzott marketingtámogatásban részesítenek a fogyasztás növelése érdekében.

Az ukrán búzakivitel érdemben nem befolyásolja a magyar piacot – nyilatkozta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a felreppenő aggódalmakra reagálva. Információi szerint az Ukrajnából érkező búzamennyiséget már lekötötték a kereskedők az unióban, Magyarországon pedig van elegendő jó minőségű búza, az idei termés 70 százaléka étkezési minőségű. Esetleg az ország keleti, Ukrajnával határos részén lehet piaczavaró a keleti szomszédtól származó gabona, de országosan nem jelenhet gondot. Most a magyar búza ára minőségtől függően 46-56 ezer forint tonnánként, az átlagár 50 ezer forint körüli. Az idei 4,2 tonnás hektáronkénti búza terméshozam jelentősen felülmúlta a tavalyi 3,7 tonnás termésátlagot. Az őszi búza learatott területe 953 ezer hektár volt, ez közel 59 ezer hektárral kevesebb az előző évben learatott területnél. Búzából félmillió tonnával több termett a múlt évinél.

A Magyar Agrárkamara hangjának, véleménynyilvánításának erősítését szorgalmazta Wiktor Szmulewicz, a Lengyel Agrárkamarák Országos Tanácsának elnöke a COPA, azaz az Európai Gazdaszervezet alelnöke augusztus 22-én, budapesti megbeszélésein. A COPA alelnöke a Magyar Agrárkamara meghívására érkezett kétnapos látogatására Budapestre. A Magyar Agrárkamara és a további magyar agrár-érdekképviseletek (a MOSZ és a MAGOSZ) véleménye eddig nem volt jól hallható Brüsszelben, és támogatja, hogy ez a helyzet megváltozzon. Ehhez szerinte elengedhetetlen egy jó törvényi háttér, amely biztosítja a köztestület stabil működéséhez az anyagi feltételeket is. A Magyar Agrárkamarának azért kellvéleményét a brüsszeli döntéshozók számára is világosabban és érthetőbben megfogalmazni, mivel formálódik az új uniós Közös Agrárpolitika. Nevezetesen a régi és az új tagállamok közötti támogatáskülönbségeket meg kell szüntetni, hogy minden tagországban egységes normák legyenek érvényben. Mindehhez jól szervezett lobbitevékenységre van szükség a belga fővárosban. A COPA és a COGECA (az utóbbi szervezet az európai agrárszövetkezeti szektor képviseletét látja el) pedig tud segíteni abban, hogy a magyar vélemény valóban eljusson a brüsszeli döntéshozókhoz a biztosokon, a szakértőkön és az Európai Parlament bizottságain keresztül.

A miniszteri biztos szerint nagy előrelépés lenne, ha a Magyar Agrárkamara a jövőben olyan anyagi helyzetbe kerülne, amelynek során brüsszeli tevékenységét 5 százalékos önerővel és 95 százalékos állami forrással finanszírozhatná.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ősszel 65 ezer hektár állami termőföld hasznosítására ír ki pályázatot – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az NFA működését és feladatai ismertető sajtótájékoztatón. Az NFA három kiemelt kormányprogram megvalósításában vesz részt, ezek a szociális és demográfiai földprogram, valamint a közmunkaprogram. A szociális földprogram iránt jelentős az önkormányzatok érdeklődése. A demográfiai földprogrammal azokat a fiatalokat szeretnék segíteni, aki élethivatásszerűen kívánnak az agrárgazdasággal foglalkozni. A közmunkaprogramhoz kapcsolódóan pedig az állami földek parlagfű-mentesítése a cél. A szociális földprogram iránt 117 önkormányzat érdeklődött. Ezek közül 75 várhatóan még az igén elindítja a programot. A demográfiai földprogramra a hasznosítandó földterület 10 százalékát különítik el. A közmunkaprogramhoz pedig úgy kapcsolódik az NFA, hogy az állami földek parlagfű-mentesítésének anyagi fedezetét biztosítja.

Az államtitkár a területen uralkodó állapotokkal kapcsolatban példaként elmondta, hogy több mint 25 ezer ingatlan az NFA vagyonnyilvántartásában nem is szerepelt. A jogi rendezés keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladata lesz a mintegy 300 ezer hektár becsült osztatlan közös tulajdonnak a rendezése is.

Ez utóbbi szeptember első napjaiban kezdődhet meg annál a 65 ezer hektár tartós hasznosításba adandó állami földnél, amelyet erre a célra kijelöltek. A folyamat várhatóan szeptember 10-én kezdődik és október 31-ig tart. A szociális földprogram keretében további 1.400 hektár állami termőföld hasznosításáról gondoskodik az NFA.

Az államtitkár szerint az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére viszont lényegesen több pénz kellene. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy 6 milliárd forintra volna szükség a látványos eredmény eléréséhez: az összeg az országos gondok megszüntetésére lenne elég. Az országban 1,2 millió hektár az osztatlan közös tulajdon nagysága.

 

Ebben az évben már ötödször szervezték meg az országos Bionapot régiónként. A közép-dunántúli rendezvényre szombaton Szentantalfán, a Dobosi Pincészetben került sor. Izgalmas előadásokat tartottak a szőlészek, borászok, természetvédők, táplálkozástudományi szakemberek, gazdálkodók.

A bionap résztvevőit Kiss Csaba, Szentantalfa polgármestere is köszöntötte, aki maga is borász. Megtiszteltetésnek vette, hogy éppen az ő településük adhat otthont ennek a rangos rendezvénynek.

Az igazgató szólt arról is, hogy az utóbbi években már nem kapnak pályázati pénzt vagy más támogatást a biotermesztési programjukra, de magánszorgalomból folytatják. Említette, hogy több településen megtiltották a seregélyek hanggal történő riasztását. Azt ajánlotta, hogy aki tudja, hálózza be az ültetvényét, lehetőleg kék hálóval, mert ezt a magasból a madarak vízfelületnek érzékelik, és nem repülnek bele. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki a környezetet jobban kímélő művelési módok alkalmazására kap agrártámogatást, annak ilyenkor érdemes elvégeztetnie a levélanalízist.

A ragadozó atkák szőlőbe telepítésének megyénkben is vannak hagyományai. Györffyné dr. Molnár Júlia, a mezőgazdaság-tudomány doktora sok évig kutatta az atkákat és készített atkaöveket a szőlészeknek. Dr. Májer János arra hívta fel a figyelmet, hogy körültekintően kell bánni a rovarok alkalmazásával a védekezésben. Ezt igazolja a harlekinkatica esete is. Üvegházakba hozták be biológiai védekezésre, mára elszabadult és pusztítja az őshonos, kevésbé agresszív katicákat. (Forrás: Dobosi Győző)

búza dinnye