Lapzártától lapzártáig

Lesz-e 4 millió sertés másfél éven belül Magyarországon?

Nem jóslatokba bocsátkozom, hanem egy pozitív kezdeményezésről számolok be Olvasóinknak a sertésfrontról. Hazai vállalatok és intézmények összefogva kívánnak az ágazaton segíteni, szolgáltatni, ennek érdekében a Pfizer Kft kezdeményezésére létrehozták az első magyar állategészségügyi és állattartási klasztert.

A klaszter egymással együttműködő és versenyző felek rendszeres és önkéntes kapcsolata, amelyben a résztvevők függetlenek, egyedi a jövőképük és a stratégiájuk. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-előállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni. Az Európai Úniós támogatásoknak valamint a kormányzat elmúlt tíz évben az ipar és a szolgáltató szektor területén kidolgozott klaszterpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben kb. 130 hazai klaszter alakult hazánkban, amiből 25 már akkreditált. A klaszterben együttműködő tagok életben maradási, sőt fejlesztési esélyei jelentősen javultak, amit az is igazol, hogy a GDP-ből való részesedésük 11,5%-os. Ugyanakkor az agrárium területén még nem alakultak klaszterek…

Persze nem pusztán a klaszterek agráriumban történő megjelenésétől növekedne a jelenlegi 3 milliós sertésállomány közel 4 millióra. Sőt önmagában, még a jó szándék és a szaktudás, tapasztalat ellenére sem oldódik majd meg a sertés- és marhalétszám drasztikus csökkenésének problémája. Ezt a VEFT Tudásbázis Klaszter ünnepélyes megalakulásakor (2011. június 23.) az alapító tagok is elismerték. Azonban a klaszter, mint az együttműködés egy Magyarországon még új formája mindenképpen segíthet az agár-ágazaton is, mint ahogy az elmúlt tíz évben már bizonyított az ipar és a szolgáltató-szektor területén.

A VEFT Tudásbázis Klaszter középpontjában az állategészségüggyel kapcsolatos kutatás-fejlesztés, technológiai fejlesztés, tanácsadás, termékek piacra-vitele, oktatás és képzés áll, mindez a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés hazai színvonalának emelése érdekében. Az említett sertéslétszámot nem azonnal tudjuk elérni, de egy összehangolt szakmai csoport, szaktanácsadásával és nem kizárólag piaci, kereskedelmi tevékenységével a lehetőségeket és a körülményeket tervezi megváltoztatni.

Hogyan?

-A partnereknek a tapasztalatok összevetése után olyan szakmai tanácsot terveznek adni, ami amellett, hogy célszerű, feltétlen a leggazdaságosabb is legyen.

-nemcsak javasolnak (vagy eladnak, ahogy a kereskedők többségénél tapasztalható, hanem a megvalósulás folyamatát végigkísérik, sőt az értékelésben is partnerek maradnak.

A Klaszter gyakorlati működéséről igyekszünk majd beszámolni, ezzel kapcsolatos kérdésekkel keressék a klaszter tagjait, tapasztalataikkal pedig szerkesztőségünket is a jövőben!

Tőzsdére lépett a takarmánykeverő VISONKA

Új szereplő lépett színre a Budapesti Értéktőzsdén 2011. június 22-én a Bács-Kiskun megyei Páhiban működő VISONKA Nyrt. személyében. A Társaság az alaptőkét képező 1.960.000 darab, egyenként 250 Ft névértékű és kibocsátási értékű, dematerizált előállítású tőzsderészvényt bocsátott ki. A 2010-es üzleti esztendőben 2,3 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező takarmánykeverő cég az elmúlt évek alatt megháromszorozta forgalmát, gyártókapacitásának átlagos kihasználtsága tavaly 91 százalékos volt, szemben a megye üzemeinek 30-35 százalékos kihasználtságával. A VISONKA a 2010. évi 36.000 tonna takarmánygyártásával Bács-Kiskun egyik legnagyobb takarmánygyártója és forgalmazója. A cég által előállított takarmány felhasználására szárnyasok tartásával foglalkozó üzemekben és háztáji gazdaságokban kerül sor.

A VISONKA nemcsak a jól kihasznált gyártókapacitása miatt ígérkezik jó befektetésnek. A céget vagyoni és pénzügyi szempontból kiszámítható működés jellemzi: tőkeellátottsága és árbevétele nő, miközben hosszú távú eladósodottsága csökken. A nyereséget befolyásoló, 2006-ban felvett fejlesztési hitelből és annak kamatából eredő lejárt határidejű kötelezettsége nincs. A menedzsment célja, hogy előtörlessze a hitelt, de legkésőbb 2016-ban a tartozás ki lesz egyenlítve, ami nagyban növelni fogja a VISONKA eredményességét is.

Tanyaprogram határok nélkül

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. vajdasági partnerével, a zentai kertészek egyesületével közös programba kezdett. Csatlakozva a fenntartható tanyai gazdálkodási modell a magyar–szerb határ menti térségben elnevezésű projekthez, 3-3 tanyát jelöltek ki a Homokhátságon és a Vajdaságban, amelyekben bemutatják a korszerű, környezetbarát és piacképes termelést. Ezek a tanyák a növénytermesztést, az állattenyésztést és a turizmust modellezik, a tanyákon folyó munkát folyamatosan több mint 25 szakértő vizsgálta, a termékeiket minősítve és védjeggyel ellátva bocsátják piacra. A tapasztalatokat nyílt napokon teszik közkinccsé, ennek keretében látogatott el lapunk is Mórahalomra, a Heller-tanya bemutatkozására.

A tanyán való boldogulás egyetlen megoldása, hogy a gazdálkodó megtalálja azt a technológiát, amihez maximálisan, de egyedileg alkalmazkodva megéljen. Így egészen speciális tanyákat is találunk, a projekt keretében falusi turizmussal, burgonyatermesztéssel, héjnélküli olajtök termesztéssel, gyógy- és fűszernövények termesztésével és mangalicatenyésztéssel ismerkedhetünk meg közelebbről. Mórahalmon az aszályhoz és a 1% alatti humusztartalmú talajhoz kellett alkalmazkodni. Az Agrárágazat olvasói már ismerik a burgonyatermesztéssel foglalkozó Hellerné Szabó Mártát, rendszeresen házigazdája a burgonyakonferenciáknak és fajtabemutatóknak. Ma már a burgonya-termesztés teljes gépállományával rendelkező gazdálkodás 1998-ban indult, a meglévő földekhez 10 évvel ezelőtt vásárolták a tanyát, ami mellett jelenleg 100 hektáron gazdálkodnak. A fő irány ma is a burgonyatermesztés, ami csak a vetésforgók betartása miatt egészül ki gabona- (rozs, tritikálé, árpa) és lucernatermesztéssel. Nemcsak áruburgonya-termesztéssel foglalkozik a Heller-család, 2005-től négyismétléses, kisparcellás kísérleteket folytatnak, jelenleg a Szegedi Gabonakutatónak valamint magyar és holland fajtatulajdonosoknak.

A mai tanyákon már lassan állattenyésztés sincs, a falvak elöregednek, a meglévő aktív tanyák is „dolgozó tanyák” inkább, ahol nem laknak, hanem a közeli városból járnak ki gazdálkodni. Ezzel a határ menti projekttel hosszú távon a vidék népességmegtartó képességére szeretnék felhívni a figyelmet. (Részletek: www.hu-srb-ipa.com)

Széles járművek: nem kell útvonalengedély

A túlméretes – 2,55 méter szélességet meghaladó – mezőgazdasági járművek útvonalengedély nélkül használhatják az országos és helyi közutakat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendeletmódosításával a mezőgazdasági dolgozók könnyebben közelíthetik meg földjeiket és eltörlik a napszakkorlátozást is. Jelentősen egyszerűsödtek a kísérőjármű-használati kötelezettség feltételei is. A Belügyminisztérium (BM) módosította a KRESZT is annak érdekében, hogy bizonyos behajtást tiltó jelzőtáblák ne vonatkozzanak a túlméretes mezőgazdasági járművekre. A Vidékfejlesztési Miniszter kezdeményezésére tavasszal döntött a kormány a széles gépjárművek útvonalengedélyének eltörléséről. Ez egy munkaellenes jogszabály, amit el kell törölni – nyilatkozta akkor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A közlekedés biztonsága érdekében kötelező lesz a sárga villogó fény, valamint a piros-fehér fényvisszaverő tábla és a jármű legszélesebb pontjain elhelyezett jelzőfény használata a túlméretes mezőgazdasági járműveken és az őket kísérő gépeken. A rendeletmódosítások hatályba lépésével a termelőknek az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kell lenniük túlméretes járműikkel a közutak használóira, és az autósoknak is türelmesnek kell lenniük a termelőkhöz, felismerve, hogy a gazdák az élelmiszerellátásunkért dolgoznak. A Kormány választási ígéretei között szerepelt, hogy jelentősen egyszerűsíti a túlméretes mezőgazdasági járművek közúti közlekedésének feltételeit. A kormány és a VM a jövőben is arra törekszik, hogy döntéseivel a gazdálkodók érdekeit szolgálja.

A rendeletmódosítások hatályba lépésével a termelőknek az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kell lenniük túlméretes járműikkel a közutak használóira, és az autósoknak is türelmesnek kell lenniük a termelőkhöz, felismerve, hogy ezek az emberek az élelmiszerellátásunkért dolgoznak.

Négymilliárd forint jut baromfi állatjóléti támogatásokra 2011-ben

Négymilliárd forintnyi nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők. A rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be.

Korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatóak, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott, és 2013. december 31-ig fenntartható állatjóléti támogatás elősegíti a baromfiágazat stabilizálását, és hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez. Az EU által jóváhagyott nemzeti segítségből azok a tenyésztők részesülhetnek, akik teljesítik az előírtakon túlmutató állatjóléti kötelezettségeket. A támogatási kérelmet 2011. augusztus 31-ig kell benyújtani.

Az intézkedéssel nő a baromfiágazat versenyképessége, a fogyasztók biztonságosabb hústermékeket vásárolhatnak, a tenyésztők pedig kiszámíthatóbb jövedelemhez jutnak. A baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló rendelet július 17-től-től hatályos.

Hosszú távú-e a mentesség?

Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában – mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán, így fogalmazott: „Amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan”. A nemzetközileg is elismert szaktekintélyt a lap annak kapcsán kérdezte, hogy laboratóriumi elemzés szerint Magyarországon több megyében is génmódosított vetőmagból vetettek kukoricát, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium határozata szerint meg kell semmisíteni. (Kardeván Endre, a tárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára tájékoztatása alapján már több mint 5.000 hektáron kellett, illetve kell majd megsemmisíteni a génszennyezett magból kikelt kultúrákat.)

Génszennyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben valamennyi állam deklarálná: génszennyezéstől mentes vetőmagot használ – mondta Horn Péter. Ez ma már elképzelhetetlen – jegyezte meg, hozzátéve: már csak azért sem, mert hazánkat körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között.

„Hazánk helyzete (…) csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad” – mondta az akadémikus, magyarázatként hozzátéve: nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul, s ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat. Példaként említette Brazíliát, ahol elmondása szerint nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása. A gazdák jó része nem is hajlandó azon változtatni, hogy génmódosított növényt termeszt – közölte.
„Irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is” – hangsúlyozta Horn Péter.

Megoldódik az IKR helyzete

A magyar mezőgazdaság egyik főszereplője, az IKR Zrt. 2009. elejére komoly pénzügyi válságba került, egyrészt a magyar gazdaság több szereplőjének is kárt okozó banki spekulációs termékek, valamint a termények árzuhanása miatt.

A finanszírozó bankok (CIB, Erste, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen) megegyezési képtelensége finanszírozási hiányt okozott, ezért az elmúlt két és fél évben a cég forgalma harmadára zuhant, ennek ellenére mégis talpon maradt. Egyértelmű segítséget jelentett az előző kormány készfizető kezessége, a cseh Agrofert csoport által nyújtott folyamatos finanszírozás, valamint az, hogy a vállalkozás kénytelen volt vagyona egy részét értékesíteni. Így meg lehetett menteni több mint 800 dolgozó munkahelyét és a cég képes volt – ugyan folyamatosan csökkenő mértékben – folytatni a termelők finanszírozását.

A bankokkal folytatott hosszadalmas küzdelem után végre megoldás született, melyhez a bankok közös nyilatkozatban adták előzetes hozzájárulásukat. E szerint, többek között az IKR Zrt pénzügyi terhei mérséklődnek. A bankok ahhoz is hozzájárultak, hogy a cég kettéváljon, az input anyag (műtrágya, növényvédő-szer, vetőmag) értékesítés és a termelőket finanszírozó tevékenység az IKR Agrárcentrum Kft-be kerül, melyet, az Agrofert, hitelterheivel és egyéb kötelezettségeivel együtt átvesz az IKR Zrt.-től.

Ismeretes, hogy az utóbbi időben politikai támadások érték az előző kormány illetékeseit és az IKR-t, az állami készfizető kezesség miatt, annak ellenére, hogy abból lehívás nem történt, az államnak semmiféle kára, ellenkezőleg eddig csak bevétele (100 millió Ft kezességi díj) származott. Rendkívül fontos tény, hogy a megállapodás alapján az Agrofert kiváltja a magyar állam készfizető kezességét, amely így teljesen megszűnik.

Az, immár megduplázódott IKR nagy lendülettel indítja a második félévi szezont. Az IKR Zrt., amely a jövőben a mezőgazdasági és építőipari gépforgalmazást, valamint az ahhoz kapcsolódó alkatrész és szerviz ellátást végzi, országos gépbemutató sorozatot tart. A világújdonságnak számító, rendkívül korszerű, új New Holland traktorok mellett, a világszínvonalú munkagép kínálatot is tanulmányozhatják a termelők, köztük a rendkívül fontos, a vízelvezető árkok létesítését és karbantartását végző Dondi gépcsaládot is.

A jövőben az IKR-től már megszokott kitűnő minőségű, csak megbízható forrásból származó műtrágyákkal, növényvédő-szerekkel, GMO mentes vetőmagvakkal áll a termelők rendelkezésére az újonnan piacra lépő IKR Agrárcentrum Kft. A termelésüket teljes mértékben megfinanszírozni nem képes termelőknek is segítő kezet nyújt, a halasztott fizetésű konstrukció lehetővé teszi, hogy a termelő a betakarítás és a termény értékesítése után fizesse ki tartozását. Természetesen csak a bevizsgált, megbízható termelők kapják ezt a segítséget, az IKR törzsvevői továbbra is számíthatnak a cég pénzügyi segítségére.

Az IKR talpon maradását, megerősödését, a termelők örömmel üdvözlik. Az IKR cégek vezetőivel, munkatársaival személyesen is találkozhatnak a 75. OMÉK rendezvényein (2011. szeptember 28.- október 2.), kiállítási standjukon várják régi és új termelő partnereiket.

A FruitVeB nem elégedett az uniós kártérítés mértékével

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) korántsem elégedett a Magyarország számára – a németországi hasmenésjárvány miatt – megítélt kártérítés összegével nyilatkozta Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke. A szakember szerint ugyanis a magyar termelők piaci kára a krízis kapcsán elérte a 8-10 milliárd forintot, azaz a 30-37 millió eurót, azaz az ország számára megítélt másfél millió eurós kompenzáció ennek a töredéke. Mártonffy Béla szerint az uniós kártérítés azért lényegesen kevesebb a tényleges kárösszegnél, mert a károk 80 százaléka még az uniós kompenzációs rendelet megszületése előtt keletkezett és a károk dokumentálása körülményes és bürokratikus volt. Hozzátette, tudomása szerint: az unió többi országában is jelentős eltérések mutatkoznak a tényleges károk és a kártérítési összegek között. A magyar zöldségtermesztésben a fekete gazdaság aránya is igen jelentős – mintegy 30-40 százalék -, főként a hajtatott növényeknél, a paradicsomnál, a paprikánál és az uborkánál.

Az Európai Unió illetékesei elfogadták Magyarország, mintegy 1,5 millió eurós – valamivel több, mint 400 millió forintos – kártérítési kérelmét a németországi hasmenésjárvány miatt szükségessé vált terméskivonás uniós kompenzálására.

Magyarország összesen 4.849 tonna paprika, uborka, paradicsom és saláta után jelentett be kártérítési igényt. Az agrárminiszteri tanácsülésen a magyar delegáció támogatta azt a javaslatot, hogy amennyiben a tagállamok összes támogatási igénye meghaladja a 210 millió eurót, akkor az Európai Bizottság emelje meg a korábban meghatározott pénzügyi keretösszeget, és ne úgynevezett visszaosztási rátát alkalmazzon.

A minisztériumi közlemény kitér rá: Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos az ülésen beszámolt arról, hogy a piaci helyzet az elmúlt hetekben tovább javult. Az uborka és a paprika ára júliusban már elérte az előző három év akkor jegyzett átlagát, a paradicsomnál és a salátánál is csak az időjárás alakulása miatt maradt el attól.

Forrás: Szerkesztőség, MTI