fbpx

Látogatás kontinensünk legnagyobb traktorgyárában

Írta: Szerkesztőség - 2013 augusztus 27.

 

A világ kontinenseinek mindegyikén tetten érhető a John Deere érdekeltsége, hiszen a 65 gyáregységük által (19 országban) immáron közel száz országban a legnépszerűbbek a termékeik. Az elmúlt esztendőben több mint 36 milliárd USD forgalmat bonyolítottak közel 67 ezer dolgozójukkal.
Az 1837-ben alapított – Moline (Illinois állam) – anyacégnél tulajdonképpen egy lóval vontatható ekével indult a sikertörténet, ahol már 1918-ban elkészülhetett az első traktoruk és 1927-ben az első betakarítógépük.
Első számú vezetőik száma a mai napig egy híján tízet számlál, így végeredményben húsz évenként történt náluk a vezetőváltás.
Több lábon állásukat bizonyítja, hogy minőségi gépeik megtalálhatók – a többi között – a fakitermelőknél és az építőiparban, de tőzsdei, illetve vízgazdálkodási üzletággal is bővítették szolgáltatásukat.
Ezek sorában azért természetesen a legjelentősebb a traktorgyártásuk (ez idáig 1,6 millió traktort gyártottak), méghozzá három kategóriában: a nagy teljesítményű gépeket Waterlooban (USA), a közepeseket Mannheimben (Németország), és a kisebbeket Punéban (India) készítik.
Európában egyébként 12 gyárukban tizenkétezer dolgozó, míg 1.500 partnerüzemüknél huszonötezer alkalmazott szorgoskodik.
Ezen belül a fellegvár Németországban található, ahol hat térségükben 7.200 fő állította elő tavaly a 3,29 milliárd eurós értékű forgalmat – John Deere GmbH & Co. KG címen.
Nevezetesen öt gyáregység, egy alkatrészbázis és egy értékesítési centrum sikeréről van szó, amelyeket jól kiegészít a technológiai, illetve innovációs központjuk.
Közülük a 3.300 főt alkalmazó mannheimi traktorgyár immáron négy évtizede a legnagyobb gyártó és exportőr a mezőgazdasági gépgyártásban.
Az elmúlt esztendőben például itt közel negyvenezer erőgépet szereltek össze.

Konkrétan 27 modellt, 51–177 kW (70–240 LE) teljesítménnyel.

Zweibrückenben (1.100 fő) tíz kombájn típusból az elmúlt évben 2.700 darabot állítottak elő 191–317 kW (260–431 LE) változatban.
Bruchsalban, ahol egyúttal az imént említett alkatrészbázis és az értékesítési központ székhelye található (1.300 fő) 1981 óta készítik a kabinokat (tavaly 43 ezret, s idén ez idáig már 830 ezer darabot).
Stadtlohnban (340 fő) az adaptereket, míg Gummersbachban (135 fő) a fűnyírás és gyepápolás gépeit készítik.
Végül, de nem utolsósorban említjük meg az innovációs és kísérleti központjukat Kaiserslauternben, ugyanis kutatás-fejlesztésre átlagosan négy százalékot fordítanak.
Összességében a gyárlátogatásról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni – úgy a szervezettséget, mint a racionalizálást illetően.
Ugyanis a gépsorokon tapasztalt csúcstechnológiát csodálva hihetetlennek tűnt, hogy még mindig léteznek hatékonyabb és gazdaságosabb megoldások.
Példának okáért az egyik összeszerelési egységüknél meggyőzően érveltek, és bizonyítottak szakembereik az automatizálás előnyeiről.
A többi között elmondták, hogy míg a hagyományos manuális szervezésben 24 perc kellett a munkafázishoz, addig automatizálással kevesebb, mint három perc szükséges.
Más megközelítésben: a korábban közel hatszáz méter hosszúságot igénylő munkafolyamat a fejlesztéssel már tíz méteren belül elvégezhető, ahol már az alkatrészek azonosítását is lézerrel végzik.

Az ötletelés egyébként több tucat mérnök napi feladatául szolgál.

Így érthető: sikereik titka a profizmus, amely biztosíték számukra, hogy továbbra is a világ legnagyobbjai maradjanak e szegmensben.
Megjegyezzük, hogy Németország – mint Magyarország egyik legfontosabb partnere – közel 82 milliós populációja csaknem tizenhét millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik.
Összesen mintegy 300 ezer üzemük megoszlási arányát érdemes megismerni, mivel az átlagos üzemméretük jelenleg 56 hektár. Üzemméreteik (ezerben kifejezve): 2–20 ha 134, 20–50 ha 74, 50–100 ha 51, és száz hektár felett 34 ezer.
Ezen a piacon a John Deere részesedése csaknem 21 százalékos (tavaly 36.264 ezer darabot értékesítettek), s ezzel az ezredforduló óta piacvezetőnek számítanak.
Ezek után nézzük meg a John Deere magyarországi érdekeltségét a KITE oldaláról, merthogy érdekes módon a németekkel együtt ünnepelhetik a négy évtizedes jubileumukat, így bemutatásuk jó apropóul szolgál.
A hazai cég 1973-ban bő tízezer hektárnyi kukoricával kezdte meg működését 16 traktorral – zömében az amerikai származásúakkal.

Sikerük titka a John Deere-hez fűződik, mint annak kizárólagos forgalmazói.

Nos, a szakberkekben jól ismert társaság rendszerváltáskor egyesületet alkotott 320 taggal és nyolcvan szerződő partnerrel, 234 millió forintnyi törzstőkével – 2,3 milliárd forint árbevételt elérve.
Majd két esztendő elteltével részvénytársasággá alakultak, immáron évenkénti 5–6 milliárd forintnyi forgalommal.
Az elmúlt esztendőben az árbevételük már közel kétszáz milliárd forintra növekedett 850 dolgozójuknak köszönhetően, amelyből az államkasszába mintegy ötmilliárdot fizettek be különböző jogcímeken.
A magántulajdonban lévő vállalkozás ezzel az eredményével a hazai lista élmezőnyébe tartozik.
Partnereikkel az ország szántóterületének nagyjából a felét művelik, csaknem nyolcezer vállalkozással együtt.
Az öt régióban egy híján húsz alközpontot tartanak fenn hazánkban.
Az unióban egyedülállóan a precíziós gazdálkodás fejlesztését helyezték a fókuszba, amelyhez – országos lefedettségű és valós idejű helyzet-meghatározásra alkalmas – speciális földi hálózatot hoztak létre.
Szakembereik állítják, hogy a John Deere gépek magas műszaki színvonalat, megbízhatóságot és üzemeltetési kultúrát hoztak létre a magyar agráriumban.
A négy évtized alatt összesen hatezer traktort, kétezer kombájnt, száz darab önjáró növényvédő gépet és ugyanennyi önjáró szecskázót értékesítettek – több mint 2.500 munkagép mellett.
Ez a summázat pedig nem igényel különösebb kommentárt, a számok önmagukért beszélnek!