Az Európai Közösséget létrehozó szerződés megtiltja a tagállamok közötti behozatali- és kiviteli vámok kivetését (25. cikk), továbbá a 28. és 29. cikk értelmében a mennyiségi korlátozások alkalmazását is.
Ha azonban veszély fenyegeti a közegészséget vagy a környezetet, a tagállamok korlátozhatják az áruk szabad mozgását.
Egyes esetben a Szerződés 30. cikke módot ad a 28. és 29. cikkek figyelmen kívül hagyására. Ilyen ok lehet, ha az adott termék behozatala az importőr ország megítélése szerint bizonyíthatóan veszélyes lehet az egészségre, vagy természetes környezetre.
Az Európai Unió Növény-egészségügyi Direktívái (EU Plant Health Directive) kis mértékben eltérnek az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO, European and Mediterranean Plant Protection Organization) követelményeitől, de alapvető kérdésekben megegyeznek. Az EPPO-tagállamok kapcsolatban vannak az EPPO titkárságával az A1 és A2 károsítók adatlapjainak összeállításában.
Az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO, European and Mediterranean Plant Protection Organization) a karantén károsítókat két csoportba sorolja. Az A1 csoportba tartoznak azok a károsítók, amelyek nem fordulnak elő az EPPO területén, és az A2 csoportba azok a károsítók, amelyek az EPPO-régió néhány területén már előfordulnak. Az EPPO-régió tagállamai, beleértve Magyarországot is, kötelesek minden intézkedést megtenni az A1 csoportba tartozó károsítókkal szemben, az A2 csoportba tartozó károsítókkal szemben azonban az eljárásokat szabadon megválaszthatja. Ezek az információk megtalálhatóak a szervezet folyóiratában (Bulletin OEPP/EPPO Bulletin, valamint a szervezet honlapján:
Minden országnak kötelessége növény-egészségügyi hatóságot fent tartani és ez irányú ellenőrzéseket végezni. Magyarországon a növényvédelmi és növény-egészségügyi felügyeleti munkát a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain működő Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály végzi.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a Föld klímája kis mértékben, de változik. Tudósok vitatkoznak arról, vajon a jelenleg zajló kismértékű felmelegedés folytatódni fog-e évtizedekig, vagy csak a bolygó történetében többször lezajlott lehűlés előjelei. Egy biztos, bármilyen apró éghajlati változás kihat az élőlények fejlődésére és életére.
Növény-egészségügyi szempontból nézve, megjelenhetnek egy adott országban olyan kártevők, amelyek az éghajlati változás hiányában képtelenek lettek volna meghonosodni, túlélni az éghajlatot, veszélyeztetve ezzel a növénytermesztés sikerességét. Megjelent Magyarországon több invazív rovarfaj, mint például az Amerikai kukoricabogár, vagy az Amerikai lepkekabóca, számos, a mediterrán térségben honos faj, mint például a hársbodobács, vagy a gyomfajok közül a Dávid kutyatej. Hazánkban, a már meghonosodott kártevők közül több fajnak módosult az életmódja vagy az eddig kártevőként nem ismert fajok jelentős károsítókká váltak, mint például a selyemkóró. A mai modern, tudományos alapokon nyugvó növényvédelem és növény-egészségügy feladata többek közt, hogy feleljen ezekre a kihívásokra, javaslatot tegyen az adott növénykultúra növénytermesztési technológiájának és növényvédelmi gyakorlatának változtatására, az új károsítók terjedését megakadályozza vagy lassítsa, és megfelelő információkat szolgáltasson a termelők és a lakosság felé. A növénytermesztési szakemberek, növényorvosok, kutatók összefogásával az új károsítók ellen azonnali és hatásos növényvédelmi intézkedések történnek, figyelembe véve a jogszabályokat és a környezetvédelmi előírásokat.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály növényvédelmi felügyelői, valamint a Károsító Diagnosztikai Osztály szakértői által, az elmúlt években végzett ellenőrzések során számos új károsító került elő, úgymint a különböző pajzstetű fajok: Ceroplastes japonicus, Lepidosaphes beckii, Lepidosaphes glowerii, Parlatoria pergandii és az Aonidiella aurantii, Ceratitis capitata – Földközi-tengeri gyümölcslégy, poloskafajok: Orsillus depressus – Tuja bodobács és az Oxycarenus lavaterae – Hársfa bodobács, Rhagoletis cingulata – Amerikai keleti cseresznyelégy, Dinoderus minutus – bambusznád-csuklyásszú, valamint a Chilocorus renipustulatus – vesefoltos szerecsenkata, előkerült egy hazai faunára nézve új gyomfaj az Euphorbia davidii – Dávid kutyatej, továbbá két fitoplazma, a European stone fruit yellows phytoplasma – csonthéjasok európai sárgulása és a Potato stolbur phytoplasma – burgonya sztolbur fitoplazma.
Cikksorozatunk első részében a kártevőkkel foglalkozunk.
Ceroplastes japonicus
Ceroplastes japonicus
Fejér megyében egy faiskolai ellenőrzés során közönséges magyalról került elő ez a pajzstetű faj, amely Olaszországból érkezett konténeres áruként. Különböző szerzők alapján 95-121 közé tehető a tápnövényeinek a száma, legfontosabb ezek közül, amelyek hazánkban is megtalálhatóak, az eperfa fajok, babérmeggy, a közönséges babér, alma-fajok, liliomfa-fajok, galagonya-fajok, borostyán és magyalfajok. Ázsiában, Azerbajdzsánban, Kínában, Grúziában, Japánban és Dél-Koreában, az EPPO területén pedig Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, Oroszországban, Szlovéniában és Horvátországban található meg.
Egynemzedékes kártevő, amely különböző alakban és különböző helyeken telel. Lombhullató növények esetén ősszel a lombhullás előtt a lárvák a levelekről az ágakra húzódnak, majd párosodás után a megtermékenyített nőstények telelnek át. Örökzöld növények esetén a telelés történhet lárva, nympha és imágó alakban is. Az imágók peterakása május közepétől június közepéig történik, ezt követően a lárvakelés június közepétől július végéig elhúzódik. A pete nagysága nem éri el a 0,5 mm-t, egy nőstény akár 2500 petét is lerakhat. A fiatal, csillag formájú lárvák pár napig intenzíven mozognak, majd letelepednek. A táplálkozásuk megkezdése után kialakul rajtuk a viaszréteg. A nőstény lárvák a táplálkozásuk helyét néha megváltoztatják, de a hím lárvák életük végéig egy helyben maradnak, majd a harmadik lárvastádiumban megjelenik az ivari dimorfizmus. A faj ivarérettségét szeptember elejére éri el. A kialakult hím imágók szárnyasai, azonban nem repülnek.
A kártevő fejlődéshez az optimális hőmérséklet 24-27 °C és 75-80%-os páratartalom. A kártevő a hideget, akár a –10 °C-ot is jól tűri. A hideget néha jobban elviseli, mint a tápnövénye, például citrusfélék.
A Ceroplastes japonicus jelentős kártevője a citrusféléknek, dísznövényeknek és erdészeti fafajoknak. A gazdanövények szívogatása során nagy mennyiségű mézharmatot választ ki, amelyen korompenész jelenhet meg. Erős fertőzés esetén csökken a termés mennyisége, minősége romlik, a fertőzés következtében a gazdanövények ágai elszáradhatnak és akár a teljes növény elpusztulhat. Terjedése történhet szaporítóanyaggal, dísznövényekkel, leveles ágrészekkel és gyümölcsökkel.
A kártevőn található viaszos réteg miatt a kémiai védekezés kevésbé hatékony, azonban biológiai védekezéssel a számuk jelentősen gyéríthető.
Cikksorozatunk folytatásában részletesen bemutatjuk a többi, hazánkban megjelent, új kártevő pajzstetű fajt.
![ismet_morahalmon_termeltet_paprikat_a_kotanyi_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/ismet_morahalmon_termeltet_paprikat_a_kotanyi_001-375x282.jpg)
