fbpx

Marhahús: többet veszünk, mint viszünk

Írta: Szerkesztőség - 2020 június 07.

Hazánkban egyedül a baromfihús-ágazat büszkélkedhet pozitív külkereskedelmi mérleggel. Sajnos, ma már a marhahús-kínálat is zömmel külföldi árualapból áll.

 

 

Több a behozatal

Tavaly a marhahús-forgalom terén a 35 millió eurós friss, hűtött (12 ezer tonnás) marhahúskivitelünk 41 millió eurós (11 ezer tonnás) marhahús-behozatallal találkozott. Még nagyobb a különbség a fagyasztott termékek behozatala és kivitele között, hiszen a fagyasztott marhahús esetében a 32 millió eurós (8,1 ezer tonnás) importtal szemben csak 11,4 millió eurós (3 ezer tonnás) exportot tudtunk felmutatni. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a 80 és 160 kg, illetve 160 és 300 kg közötti, illetve 300 kg feletti súlykategóriájú bikaborjak, illetve üszők vagy ökrök élő állatként kerültek a török, az olasz, a horvát, az osztrák, és a koszovói piacokra. Ez a százezret meghaladó populáció 77,6 millió euró értékű.

 

 

 

Visszük, ahonnan hozzuk

A tőkehúsként exportált marhahús zömét 2019-ben Ausztriába, Dániába, Romániába, Lengyelországba, Belgiumba és Németországba vittük, tonnánként 2.880 eurós átlagáron. Ám ez a piacunk is 10%-os csökkenést mutat a korábbi bázisidőszakkal szemben. Ugyanakkor a 34%-kal bővülő, tonnánként az export-átlagárunkat 30%-kal meghaladó (3.716 euró/tonnás átlagáron) import leginkább az exportban is kitüntetett szerephez jutó Ausztriából, Lengyelországból, Hollandiából, Romániából és Németországból származott. A markáns átlagár-differenciát nem magyarázza a statisztika, az viszont látható, hogy exportpiacaink és importforrásaink között igencsak nagy az átfedés.

fotók: Horizont Média/archív