„Marhajó hotel!”

Robotizált istállók biztosítják a kényelmet, ahol a vízágyon pihent szarvasmarha akár 70-80 liter tejet is képes leadni egy nap.

Egy precíziós tejtermelő laboratórium megépítése van folyamatban a Szent István Egyetem Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságban, ahol a szarvasmarhák fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik el. A kezdeményezés nem új, de tudományosan eddig még nem volt vizsgálva.

A megoldás: stresszmentes környezet, nyugodt pihenés

Az épülő automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, ha pihennek, így az állattartónak is érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor termeli a profitot a gazdaságnak – számol be az egyedülálló fejlesztésről dr. Húth Balázs, az Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszék vezetője.

A kényelmes, ideális környezet lehetővé teszi, hogy a tejelő tehenek genetikai képességeit maximálisan ki tudják használni, így akár napi 70-80 liter tejet is termelhetnek. Ezeknek az állatoknak már teljesen más a bioritmusuk, mint amelyeket nagyapáink legeltették a vasúti töltés mentén, és csak fele annyi tejet adtak. Az elmúlt évek – az agráriumot is érintő – innovációt alkalmazni kell az állattenyésztés gyakorlatában is.

Az embert helyettesítő robotok

Oktatási intézményként felelősségünk van abban, hogy a leendő mérnököket megtanítsuk a legkorszerűbb technológiák használatára, ehhez pedig tan- és kísérleti üzemre van szükség – nyilatkozta dr. Húth Balázs. Szerinte a fejlesztések a robotika irányába mozdultak el, így a jelenlegi – a teljes mértékben automatizált tejtermelő laboratórium – beruházás segíti a szakemberek munkáját. A 64 férőhelyes, klímatechnológiával, vízággyal ellátott helyiség a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldásokkal szolgálja az állatok kényelmét. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi takarmányfogyasztást, takarmányhasznosítást, valamint teljesítményre vonatkozó méréseket is tudunk végezni – mondta a kutató.

A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben az automatizált istállókban az állatok – minimalizált humán befolyás mellett – stresszmentesen, igényüknek megfelelően, saját bioritmusokban elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz, és veszik igénybe a robot szolgáltatásait, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A fejési intervallum a tehén saját biológiai ritmusához igazodik, így nem okoz stresszt az állatnak, aki jól érzi magát a fejőállásban – számol be a különleges innovációról az egyetem munkatársa.

A projekt megvalósítása élelmiszerbiztonsági szempontból is lényeges

Cél, hogy a fogyasztó minél jobb minőségű élelmiszert kapjon. Amennyiben az emberi tényező minimális a folyamatban, nagyban csökkenthető a hibafaktor, ezért van kiemelt szerepük a robotoknak. A termelési folyamatot így jellemző precíziós jelleg segítségével elkerülhető a gyógyszeres kezelés vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmaznak a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak.

Ezzel együtt az egyetem kollégái a Fino-food Kft. munkatársaival olyan egyedülálló, a piacon jelenleg nem forgalmazott tejtermékeket fejlesztenek, mely bevezetése hozzájárulhat az egyes táplálkozással összefüggő civilizációs megbetegedések megelőzéséhez.

A fejlesztés a „Robottechnikára alapozott, precíziós elven vezérelt élelmiszer alapanyag előállításra épülő, igazoltan egészségvédő hatású tejtermék variánsok kifejlesztése egyedi hatóanyag kombinációk és innovatív technológiák alkalmazásával” című, GINOP-2.2.1-18-2018-00003 azonosító számú projekt keretein belül valósul meg.

Forrás: SZIE sajtótájékoztató
Fotó: Horizontmédia Archívum