Az ember nem hisz a saját szemének, de az eredmények magukért beszélnek
A Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. fábiánsebestyéni tejhasznú szarvasmarhatelepén a BOSMARK Kft. társszervezésében megtartott nyílt napon bemutatták az 5 éve átadott első magyarországi nagyüzemi fejőrobotos tejtermelő telep mindennapjait, illetve a fejőrobotos fejés és a vízágyas gumimatrac használatának előnyeit. A két fejőrobotos termelő istállóban 12 fejőrobot 600 tehenet fej, a tehenenkénti fejési átlag 36 kg, és mindösszesen 2 tőgybeteg tehenet kezelnek jelenleg. A fejlesztéseknek a tervek szerint még koránt sincs vége…
– Ha ezt nem a saját szememmel látom, el sem hiszem… – mondja egy gazda mellettem, mikor az istállóban a fejőrobotra türelmesen várakozó teheneket nézzük. Nincs, aki irányítsa őket, az állatok maguktól mennek a géphez, ha úgy érzik: elérkezett az idő a fejéshez. Persze azért ezt először meg kell, hogy tanulják, és az eperillatú, szőlőcukorral ízesített energia és fehérje-abrak is csalogatja őket, magyarázza a látottakat Gajda Nikoletta szarvasmarha ágazatvezető, aki néhány fontos mérőszámot is megoszt velünk. – Mindkét istállóban 3 duplabokszos fejőrobot van, melyek a 600 tehenet a laktációs idejüktől függően 2-5 alkalommal, fejik meg naponta. Ez a fejőházukban végzett hagyományos fejéshez képest sokkal jobb eredmény. Ehhez persze az kell, hogy az állatok igényeit maximálisan kielégítsük.
Vízágyas kényeztetés
Egy éve még a pihenőboxokban döngölt agyag padozat volt, szecskázott szalmával a felületén. Az almozás során mozgatni kellett az állományt, ami fejőrobotos fejés esetén nem előnyös, a döngölt agyag pedig idővel kigödrösödött, melynek javítása, karbantartása időigényes és költséges volt. A Zsadányi Malom ’97 Kft. ügyvezetője, Árpád Arnold vezette be Magyarországon először a vízágyas matracot, az ő és a Bosmark Kft. segítségével alakították át az istállókat, ismertette a látottakat Gajda Nikoletta. – Először az agyagot kellett kitermelni, ennek a helyére beton, fekete fólia, egy 3 cm vastag szivacsréteg, és végül a vízágyas matrac került. Pihenőbokszonként 38 liter vizet töltöttünk minden egyes tasakba. Öröm bemenni most már az istállóba, és látni, hogy milyen szívesen fekszenek a tehenek a matracokon. Korábban a teheneink 30%-a csak állt, nem volt hajlandó lefeküdni. A vízágyak használatával ez a probléma teljesen megszűnt.
„Marhajó hotel”
Kovács Gyula, a BOSMARK Kft. cégvezetője emlékeztetett arra, hogy 5 év telt el, amióta itt az első magyarországi fejőrobotos istállórendszert beüzemelték. – Az eredmények: az évenként növekvő fejési átlag, a minimálisra csökkent, istállónként 1-2 tőgybeteg tehén, magukért beszélnek. A tehenek aktivitásukkal, a pihenésre fordított idejükkel, a takarmányfelvétellel, a tejtermelésükkel mutatják nekünk, hogy jól érzik itt magukat, és meg is hálálják ezt nap mint nap a gazdájuknak.
A megvalósult álom…
Farkas Sándor miniszterhelyettes arra biztatta a jelenlévőket, hogy merjenek belevágni az új technológiák alkalmazásába, mert így lehet csak versenyképes termelést elérni. – Hat éve a rossz állapotú istállóinkban 300 körüli tehénállományunk volt, amikor el kellett döntenünk, hogy a jelenlegit bezárjuk, vagy egy újat építünk. Vakmerően vágtunk bele ebbe a beruházásba, tapasztalatok nélkül. Most 5 év üzemeléssel a hátunk mögött kijelenthetem, hogy jól döntöttünk. Az új technológiák alkalmazásával van esélye a gazdáknak, hogy Európa élmezőnyébe kerülhessünk.
Tovább kell növelni az állatállományt
Farkasné Márton Katalin nem rejtette véka alá, hogy a sok munkát igénylő fejlesztés még koránt sem ért véget: – Ezer tehén tartása fölé szeretnénk menni 2 új istálló megépítésével úgy, hogy az építkezés mellett is folyamatos legyen a termelés. A legelső feladatunk a borjúnevelde átalakítása, emellett még ebben az évben a 34 kg-os egy tehénre jutó napi tejhozam 36 kg-ra növelése a 2023-as év 40 literes szintig – vázolta a terveket a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója.